🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

farkas fn és mn 

I. fn

1. (jelzőként is) (Áll is) ’Eurázsiában, Amerikában és Észak-Afrikában honos, rendsz. szürke v. szürkésbarna színű, falkában élő kutyaféle ragadozó, kül. az ún. szürke farkas fajba (Canis lupus) tartozó 80-85 centiméter magas, átlagosan 30–50 kilogramm tömegű állat’ ❖ A’ dhſſég ebek nemének tulajdon nyavalyája, tudni illik a’ kutyák, farkaſok és rókáknak; és terméſzet ſzerént tſak ezeket éri (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 186) | Farkasrol. (Canis Lupus, Wolf). Ez hússal élő ragadozó állatt kutyafajhoz tartozik, ’s nagy vadak közé számláltatik (1829 Pák Dienes 8346009, 145) | pásztori ’s rablói életmód, melly farkashoz illő inkább mint emberhez (1830 Széchenyi István 8429002, 57) | Tesz a farkas utat hosszút, Nagy mezőt a medve megfut (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521009, 285) | Ha megkérdezzük [a gyereket]: „Az erdőben milyen állatokkal találkozhatunk?” – esetleg azt feleli, hogy farkassal, medvével, rókával (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435002, 116) | Piroska megy az erdőben, karján a kiskosárral, és épp melléje toppan az ordas farkas (2006–2007 Tábori Zoltán 3305002, 156) farkas koma ’〈mesében v. adoma jellegű elbeszélésben, megszólításként is:〉 ilyen (antropomorf módon megjelenített) állat mint mese v. elbeszélés szereplője’ ❖ mint látom, legalább százan vagytok! ’s igy jól mulathatok veletek. – „Csalódol farkas koma – felel egyik koros gunár (1837 Regélő C0461, 424) | Medve. Jó reggelt farkas koma! Farkas. Nekem ugyan nem jó; de azért fogadj isten! (1861 Eredeti népmesék 8306003, 189) | Perecsény mellett egy farkas egy jókora csikó hátára ugrott, mire ez, nem kapván halálos marást, mint a veszett szélvész futásnak eredt, egyenesen be a faluba – és farkas koma, prédáját nem akarván elbocsátani, vagy nem mervén a csikó hátáról leszökni, egyszerre csak a falu közepén találta magát (1879 Pesti Hírlap szept. 15. C5627, 5) | – Hát farkas komának nem jutott semmi méltóság? – mosolygott Csalavér. – Dehogy nem, – károgta a holló (1927 Móra Ferenc 9459027, 13) | [A mesekönyv] fölidézi Piroska útját a rengetegben, találkozását Farkas komával (1994 Új Könyvek CD29) farkast emleget ’〈annak kif-ére, hogy a megemlített személy váratlanul megjelenik, megérkezik〉’ ❖ Ott van ni, farkast emlegetnek, – mondja a nő kiszaladó férjének,… előbb emlegettük Köntös Mihály uramat, s ime megjelent (1857 Pesti Napló aug. 14. C8639, 1) | Ni, farkast emlegettünk. Erre jő. (Loránt az országút felől közeledik.) (1889 e. Reviczky Gyula CD01) | Kicsit elhallgattak, nem kellemetlen vendég jön-e. – Farkast emlegettek, jön Jókelesz (1930 Móricz Zsigmond CD10) | No de – farkast emlegettünk: már itt is van Varka (1960 Makai Imre ford.–Dosztojevszkij 9418006, 139) farkast kiált (vélt, kitalált, eltúlzott) veszélyhelyzetről rémülten(, segítséget kérve), ill. a megtévesztés v. rémületkeltés szándékával tudósít vki’ ❖ Farkas-kiáltás, vészkiáltás, melyről az 1439. török hadjárat történetirói emlékeznek meg. Midőn ugyanis Albert király seregével a mondott évben a török ellen vonult, […] a megyei zászlóaljak, ama hirre, hogy Murád szultán már átkelt a Dunán és immár közeleg, rémülettől megszállva s farkast kiáltva, gyáván szétfutottak (1894 PallasLex. CD02) | Az újságok mindennap farkast kiáltanak. Holnap vagy holnapután nem lesz papiros… Előfizető, ez a szép rendes, kedves ember, hiába várja a postát (1920 Krúdy Gyula CD54) | ne érzékenykedjünk ott és akkor is, ahol és amikor senki sem bántott bennünket. Tréfából időtöltésből nem okos dolog farkast kiáltani (1930 Ady Lajos CD10) | a családi pótléknak, még egyszer mondom, a lakosság kevesebb mint 20 százalékától való megvonása folytán nagyon sokan ma ebben a teremben farkast kiáltottak, nevezetesen, hogy az emberek nem fognak gyereket szülni, rengeteg lesz az abortusz (1995 Országgyűlési Napló CD62) | Úgy jártam, mint a mesebeli kisbojtár, aki (játékból) állandóan farkast kiáltott, aztán mikor az tényleg jött, hiába kiáltozott, nem szaladt senki segíteni (2002 Esterházy Péter 3026001, 19) (együtt) ordít a farkasokkal ’megalkuvásból, haszonlesésből vmely hangos, (erőszakos,) ill. a hatalmat birtokló csoporthoz csatlakozik, ill. azzal tart vki’ ❖ A „Times” épen azért bizonyul be igen hasznos kormányközlönynek, hogy a miniszterek minden tetteit nem nevezi föltétlenül bölcseknek vagy eszélyeseknek, hanem alkalmilag együtt ordít a farkasokkal, s apró kormánybűnök fölött iszonyú lármát üt (1854 Pesti Napló aug. 15. C8636, 2) | Önállótlanság 1. Nevetni, mikor a többiek nevetnek. – 2. „Ordítani a farkasokkal.” – 3. Más véleménye által, ha az nincs megokolva, befolyásoltatni. – 4. Az égre nézni, ha más odanéz (1914–1915 Szerb Antal 2057032, 330) | a lelki kétlakúság Shawt szinte rákényszeríti arra, hogy otthon együtt ordítson a farkasokkal. Ha Németországgal való gyöngéd viszonya nem volna általánosan ismeretes (és a véresebb szájú angolok előtt talán gyanús is) – alighanem csöndesebben hazafiaskodnék (1916 Ambrus Zoltán CD10) | A csapások vége-hosszát nem érő sorozata sok gyengelelkű magyarban megrendítette a hitet és meglazította az erkölcsöt. Sokan kényelmesebbnek találták, hogy ordítsanak az ordító farkasokkal: védekezés helyett maguk is a pogányhitű és pogányerkölcsű kunokhoz állottak s együtt dúlták velük (1939 Balanyi György CD43) | [Devecseri Gábor] költeménye félreérthetlenül a hároméves tervről szól. Ma már csak egy bágyadt legyintés jut ki részükről az ilyennek: „ez is ordít a farkasokkal, beállt az „übé [= üzemi bizottság]-költők” falkájába!” (1948 Szabad Nép okt. 3. C4871, 10) (együtt) üvölt(a) farkasokkal ’ua.’ ❖ A pártok az első alispánságra nézve megegyeztek, hogy mindnyájan a mostani másodalispánra szavaznak. Ezen ur égre földre esküvék, hogy milyen liberális lesz. De alig beszélt így, rögtön futott a főispánhoz, s mondá: méltóságod épen ne vegye figyelembe, a mit én összevisza hadarok az embereknek. Hiába nincs más mit tenni, mint együtt üvölteni a farkasokkal (1866 Vasárnapi Újság ford. C7380, 87) | Nem vigasztallak, biztatgatlak sokkal: nem üvöltöttünk soha farkasokkal. Ez olyan jó! örüljünk együtt ennek (1942 Havas Endre 9230027, 39) | Gimes Miklósnak ezek voltak az utolsó szavai: „Szándékaim tiszták voltak. Bűnös voltam abban, hogy a sztálini időszakban kételyeim ellenére együtt üvöltöttem a farkasokkal. Ha október alatti és utáni tevékenységemben ártottam valakinek, nem szándékkal tettem.” (1977 Méray Tibor 9434005, 377) | Nem arról van szó, hogy ne legyen Nagy Imre-törvény. Igenis legyen, de semmiképp se azok jóvoltából, akik nemrég még együtt üvöltöttek a farkasokkal (1996 Országgyűlési Napló CD62).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll) ’〈ilyen állatok (al)fajainak megnevezésében névi elemként〉’ ❖ Canis. Kutya. Ennek kilentz féle fö nemeit emlegeti Linné. […] 7. Aranyos Farkas (aureus) (1783 Molnár János C0293, 233) | A’ mexikói farkas szürke vereses, feketéssel keverve (1834 Garasos Tár 8625001, 72) | Farkas, Wolf, kétféle van: hegyi és nádi (1860 Vadász-műszótár C1039, 20) | Canis pallipes, l. Indiai farkas (1912 RévaiNagyLex. C5700, 253) | Az alpesi vadkutya, alpesi farkas vagy vörös farkas olyan, mint valami bozontos juhászkutya (1929 Az állatok világa ford. CD46) | öt olyan állatfajt ismerünk, melyet mára teljesen kiirtottak [a park területéről]: ilyen a grizzlymedve, a szürke farkas, a bölény, a sül és a nagy szarvú birka (2004 Természet Világa CD50).

1b. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll) ’〈külsőleg, ill. vmely tulajdonságukban v. sajátosságukban ehhez hasonló állatok fajainak megnevezésében névi elemként〉’ ❖ [Izlandon sokféle hal] fogatik-ki. Leg-nevezetesb ott a’ tengeri farkas, melly kö evönek-is hivattatik othon […]: mert mindenikben ſok kövéts találtatik, midőn fel-bontatik (1783 Molnár János C0291, 79) | [Az erszényes menyétek családjába] tartozó nemek és fajok mindannyian ausztráliaiak; ilyen az erszényes hangyász […], az erszényes pele […], az erszényes farkas (1894 PallasLex. CD02) | Az elefántfóka, vagy ormányos fóka, vagy tengeri elefánt, amelyet a hajósok egy része tengeri farkas néven emleget,[…] testalkatára nézve a többi fókához hasonlít, de nagyság tekintetében valamennyit felülmúlja (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A „tengeri farkas” nem más, mint az Északi-tenger 20 méter alatti köves-homokos fenekén, erős fogaival kagylókat is szétroppantó pásztás farkashal (Anarrhichas lupus), amely a kemény kagylóhéjakon kívül fogságba ejtésekor könnyen leharapja a halászok ujjait, de átharapja vastag bőrű csizmájukat is (1999 Természet Világa CD50) | [a szerzők] tobzódnak a ma már ismeretlen fajok (erszényes farkas, hangyászok, masztodon stb.) fölvonultatásában (2000 Új Könyvek CD29).

1c. (birtokszóként) (átv is) ’〈annak kif-ére, hogy vmely állat vmely élőhely veszélyes ragadozója〉’ ❖ látni, amint a vizek farkasa, a mázsányi csuka szétriasztja megjelenésével a pihenő halak tarka seregét (1872 Jókai Mór CD18) | „A tenger farkasa, a barracuda ölte meg a szegény leányt” – állapították meg a tudósítások egyhangúan (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Janko] szembefordul legjobb barátaival, s környezetének farkasa lesz. Heinit, gyermekkori barátját menekülés közben ő maga tartóztatja le (1982 Csanda Sándor CD53) | A kötet nem hallgatja el azt a tényt sem, hogy a tenger farkasa bajban van; a cápákat sok helyütt egyenesen a kihalás veszélye fenyegeti (1994 Új Könyvek CD29).

1d. (birtokszóként) (rég, vál) ’〈vmely veszélyt jelentő, ill. káros, kínzó stb. hatású jelenség jelképeként〉’ ❖ nyomor farkasa (1877 Fővárosi Lapok C8093, 1289) | egyszerre felordít a[z ember] gyomrában az éhség farkasa: „Ugyan, nincs a háznál valami kis maradék pecsenye vagy legalább egy-két szelet szalámi ? (1901 Pesti Hírlap dec. 22. C5649, 9) | Majd reggel könnyűszerrel megfojtom a tréfáim hurkában a keblében pusztitó harag farkasát (1912 Laczkó Géza CD10) | vérző agyarral és felhasított ínnyel acsarkodik itt köztünk a drágaság dühös farkasa (1924 Pesti Napló febr. 23. C8702, 1) | Van olyan magyar úr még, akiben a gyűlölet nagyobbacskára nőtt a vajda iránt különböző dolgok miatt még az éhség farkasánál is (1929 Krúdy Gyula CD54).

1e. ’〈a népi hiedelemben:〉 ilyen állat alakjában is megmutatkozni képes személy v. természetfeletti lény, ill. ennek ilyen állatként megmutatkozó alakja’ ❖ Tagadhatatlan, hogy Norvégiának Finnmárkia részében vagynak ollyan emberek, kik a titkos Filosofiában, mellyet más Nemzetbéli Doktorok meg sem szaglottak, annyira mentek, hogy széltében szelet indíttatnak és tsillapittanak, farkassá változnak (1783 Győrffy József¹ C6937, 37) | aki Szentgyörgy-éjfelekor keresztúton húzott kör közepébe ül és a megjelent szörnyek láttára ijedtében ki nem ugrik e körből, az előtt megjelennek és képességet adnak neki bármikor olyan állattá változni, amilyent ekkor az ördögnek bejelent. A szatmármegyei néphit szerint így kapta erejét számos csordás, hogy farkassá változhassék (1928 Szendrey Zsigmond C6939, 34) | A farkassá lett herceg azt gondolta magában: – Tehát te is fogságba akarsz vetni, mint Lucifer […]. Bezzeg, ha bankadásom sikerül, ott, a „Korona” kávéházban, minden másképp fordult volna. Most nem kellene farkasként tölteni az életemet (1932 Krúdy Gyula CD54) | Ha az újszülöttet nyírfa-abroncson háromszor keresztülbújtatja, abból hétéves korában csordásfarkas lesz, elmegy a háztól, és megkezdi farkas képében való működését: be-bejár a faluba a nyájakat dézsmálni. Ettől kezdve kedve szerint ölt farkas- vagy emberalakot (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’〈Személy megnevezésére.〉’

2a. (rendsz. minőségjelzővel) ’vad, erőszakos, kegyetlen ember’ ❖ Szerencsekísértők vagyunk, Szerencse jár velünk, Az egri farkasok közé Csatára készülünk (1828 Vörösmarty Mihály 8524178, 27) | Toldi veszett farkas, had-szerbe, nyomozzák, S élve avagy halva Budára behozzák (1879 Arany János CD01) | [a nép közt] vérivó farkasok lappanganak. Ragadozó természetüknél s vad ösztöneiknél fogva ezek ugranak aztán az élre s viszik bele népeiket háborús konfliktusokba (1933 Lengyel Menyhért CD10) | A zsinat határozatát levélben is megküldte VII. Gergelynek, akit ragadozó farkasnak nevezett (1977 Gecse Gusztáv 1057004, 116) | Az egy jó hely – odamegyünk, bazmeg – és elsöpörnek – pedig kemény hely – és akkor elkezdi a Karesz – elkezd üvölteni – és nem mer szólni senki, bazmeg – mer mi vagyunk a farkasok (1985 Spiró György 1143003, 505) | a királyi jogok kiterjesztésében vezető szerepet játszott 2 jogász Empson és Dudley szigorú, kitartó és kompromisszumokat nem ismerő eljárásairól vált hírhedtté. A krónikák őket vérszomjas és kegyetlen farkasokként jellemezték (1995 Velich Andrea CD58).

2b. (birtokszóként) (irod) ’vkinek az ellensége’ ❖ Ember, az Embernek farkasa lenni ſzokott (1786 Nagy János¹ 7235002, 41) | haj! hogy ember is lehet illy farkasa egymásnak! (1834 Kovács Pál² 8251007, 59) | Miklós az elméjét mindenképen hányta, Nem mondhatnám pedig, hogy a farkast szánta, Hanem gondolkozott az ő farkasáról, Őt elnyelni vágyó rossz szivű bátyjáról (1846 Arany János CD01) | egy művészetet űz mind: hogy csínján forgassa a szót, küzdjön csalafintán, nyájaskodjék, hogy jónak színlelje magát, s hogy cselt szőjön –: valamennyi a másik farkasa szinte (1976 Csorba Győző ford.–Lucilius 9091048, 7) | idejétmúlt, mint a Neoton Família vs. Dolly Roll konfliktus. Neotonos Dolly Rollosnak farkasa (2008 Kiss László⁶ 3037009, 184).

2c. (vmely magányosságot v. kiközösítettséget kifejező jelzővel)(vmely) közösséghez nem tartozó, ill. a közösség szabályai, szokásai stb. helyett a maga törvényei szerint élő személy’ ❖ Mindig voltak szabad farkasok és soha sem hiányoztak recipe szerint dolgozó tudákosak (1909 Lengyel Géza CD10) | [Villon] a társadalomból kivetett, a közösségre nem számító, a közösségben ellenséget érző, magányosan üvöltő farkas – s ebben ismerhetnek rá, mint páratlan szószólójukra, minden idők kivert, éhes, társtalan fiatal farkasai (1957 Gyergyai Albert 9202010, 29) | Tulajdonképpen már nagyon régen folytatom én a harcot a részegek ellen, csak eddig magányos harcos voltam. Magányos farkas (1967 Csurka István 9096001, 16) | [Moldova György] saját meglátása szerint ön- és közveszélyes makacsságra is hajlamos, mások és maga számára egyaránt nehéz ember. Ha amerikai volna, akkor afféle magányos farkas lenne egy kemény regényben (2004 Népszabadság okt. 22. C7852, 11).

2d. (birtokszóként, ill. a tengeri v. óceáni minőségjelzővel) ’tengerész v. kalóz’ ❖ „egy öreg tengerész-tiszt”, ki keletiázsiai ügyekben jártasnak vallja magát, határozottan ellenzi a francia protektorátust Tong-King fölött […]. E vén tengeri farkas nem akar egyebet, mint Tuduk király fővárosának szétrombolását (1883 Budapesti Hírlap jún. 11. C4730, 2) | Pesti embernek szamárság, ha mint öreg óceáni farkas domborít, és pláne a tengeren, ahol minden pillanatban lehullhat az álarc (1912 Pesti Napló aug. 23. C6670, 6) | Éjfélkor, amikor a tengeri farkasok fele már hortyogott, ki az asztal alatt hempergett, ki a tálak közé hajtotta viharokban megőszült fejét, Pamburg a parancsnoki hídra rohant. - Vigyázz! Bombavetők, tüzérek a helyetekre! Tölts! Golyót a csőbe! Legénység! Mindkét hajófalról: Tűűűűz! (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 372) | egyes csoportok tengeri veszedelmekről kezdtek beszélgetni, ködbe veszett hajókról, összeütközésekről jéghegyekkel és más efféle dolgokról. Tengeri farkasunknak természetesen ehhez is megvolt a hozzátennivalója. Isten tudja hányszor hajózta körbe-karikába az Északi-sarkot (1974 Szentkuthy Miklós ford.–Joyce 9664016, 710) | Félszemű Jack. Ó, korántsem egy rossz hírű kalózkapitányról van szó. A tengerek farkasa amúgy sem lenne képes annyi veszélyt hozni az utakra, mint négykerekű névrokona[, a kiégett lámpával közlekedő autó] (1995 Magyar Hírlap CD09).

2e. (népi) gyermekjátékokban: a játékosok közül az, akinek a feladata egy v. több másik játékos utolérése és megfogása’ ❖ A játékosok, kettő kivételével, kézfogással kört alakítanak. A körbe áll egy játszó, a bárány, míg a körön kívül levő a farkas (1913 RévaiNagyLex. C5703, 192) | Mint gyerekkorunkban, annak idején: te is választasz egyet, én is, aztán megint te, megint én - a végén marad egy: az a hunyó, az a farkas (1962 Domahidy Miklós 1035001, 192) | „ […]Gyertek haza ludaim!” Ezután kifutnak. Akit elfog a farkas, azzal szerepet cserél (1979 NéprajziLex. CD47) | Libásdi: hármas szereposztású játék volt. A gazdaasszony és a libák egymástól távol állva folytatják párbeszédüket, a farkas oldalt helyezkedik el, s les prédáira. A párbeszéd végén a libák a gazdaasszonyhoz futnak, a farkas pedig igyekszik elkapni őket (1988 Hárs József CD52).

3. (Textil) ’gyapjú fonásra való előkészítésében a durva csomók bontására szolgáló gép’ ❖ A farkas a etetőasztalból, b etetőhengerből és e farkasfogakhoz hasonló szögekkel borított dobból áll. A gyapjut a b henger az alatta levő vájuval közösen tartja, illetőleg igen lassan továbbítja, az e dob pedig gyorsan forog s igy a felületén levő szögek a fogva tartott gyapjut kefélik s ezáltal a csomókat bontják (1894 PallasLex. CD02) | a széttépendő anyagot a lassan forgó b etetőhenger s c köpeny fogva tartja, a d fődob pedig farkas módjára bontja (1897 PallasLex. CD02) | Farkas (Wolf), a gyapju- és pamutiparban csomók széttépésére használt gép, amely lényegében farkasfog alakú szegekkel burkolt dobból és etető készülékből áll (1913 RévaiNagyLex. C5703, 188).

4. (rég, Orvos) ’Bőr károsodását okozó, azzal járó állapot.’

4a. ’a bőrszövetet elroncsoló, tébécés eredetű bőrbetegség (lupus vulgaris); bőrfarkas, , lupus’ ❖ Farkas (orv.), l. Lupus (1913 RévaiNagyLex. C5703, 188) | Farkas, betegség (bőrfarkas, Lupus vulgaris), rendkívül változatos kórkép, melyről csak a górcsövi vizsgálatok mutatták ki, hogy nem más, mint a bőrtuberkulózisnak egyik formája (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 271).

4b. ’a farpofák összeérő felületének (sok lovaglás által okozott) kipállása’ ❖ Farkas: (al-felnek fel-törése) Intertrigo (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 139) | Bőr-pállás, fn. a test hajlásait fedő bőrnek kipállása; az alfélvágány kipállását farkasnak is nevezik (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 135) | kipróbált kenőcs […] a test bármely részén izzadság által okozott kipállás (farkas) pörsenés ellen (1894 Budapesti Hírlap okt. 4. C4741, 17).

II. mn farkos

1. (kötött szókapcsolat részeként fajnevekben is) (/Áll) ’olyan 〈élőlény(faj)〉, amely(hez tartozó egyedek)nek (hosszú) farka van’ ❖ ezek közzl a’ Bogarak közzl […] némelyek farkaſok, némelyek pedig farkatlanok vóltak (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 624) | Ezen tojások azután anyjok hátába tapadnak, s három hónap mulva mindenikből egyegy farkas békaporonty bujik elő (1847 Peregriny Elek 8360013, 241) | Afrika belsejében, a hegyek között él egy rendkivüli népfaj, mellynél férfiaknak, asszonyoknak hosszú állatfarkuk van, melly, mint a majmoknál, felkunkorodik hátul, s hogy e farkas emberek fajuk leggonoszabb ellenségei, vad szelidhetlen nép, melly ellenségeit megeszi (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Az őszapó. Egyéb neve: dorongos őszapó, farkos czinke, hosszúfarkú czinke, dorongfarkú czinke, rudas czinke (1901 Herman Ottó CD34) | Addig dagad az autonómiád, amíg már minden egyéb tárgy eltűnik, és csak Ego őkelme marad, a szarvas, farkas kecskepatájú (1989 Konrád György 9351007, 628) | Növényeket is fogyaszt, de rovarokkal is táplálkozik a farkos lombszöcske (1995 Magyarország állatvilága CD14) farkos kétéltű (Áll) ’a kétéltűeknek az a rendje, amelynek egyedei az egyedfejlődésük során nem vesztik el a farkukat, ill. ebbe a rendbe tartozó egyed, rendszertani csoport v. faj’ ❖ [az ún. barlangi gőte] a farkos kétéltüek rendjében a szabadkopoltyusok családjának egyik faja (1896 PallasLex. CD02) | A kétéltüek sorából [Ausztráliában] hiányzanak a farkos kétéltüek (szalamandra és gőte félék) (1911 RévaiNagyLex. C5698, 318) | A farkos kétéltűek alig tíz centiméter hosszú tipikus képviselője a gőte (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146003, 142) | [a foltos szalamandra,] a Magyarországon fokozottan védett (tízezer forint eszmei értékű) farkos kétéltű (1999 Népszabadság máj. 12. C6989, 13) | A farkatlan kétéltűektől (békáktól) eltérően a farkos kétéltűek teste megnyúlt, farkuk az egyedfejlődés során nem redukálódik (2005 Korsós Zoltán 3329002, 190).

2. ’olyan 〈tárgy, dolog〉, amelynek farokra emlékeztető része, nyúlványa van’ ❖ idővel nőnek bizonyos tagaik, mellyek eleinte nem vóltak, mint a’ békáknak, mellyek előſzſzör ollyanok, mint valamelly farkas golyobisok (1799 Fábián József ford.–Raff 7101008, 259) | Mindnyájan meg voltak elégedve a szerencsésen választott [lap]czimmel, s a hatalmas, szálkás, farkos betűkkel (1885 Tolnai Lajos C4202, 224) | [a dögvirág] tüszője csaknem hengerded, a magva farkos (1893 PallasLex. CD02) | Szentgyörgyi az  helyett sokszor a kódexekbeli alul farkas o̧ betűt alkalmazza (1912 Magyar Nyelvőr C5969, 403) farkos csillag (rég v. nyj) ’a Nap körül keringő, szilárd magból, ezt körülvevő gázburokból és csóvából álló égitest; üstökös’ ❖ Az 1789dik eſztendre jövendlt üſtökös vagy farkas tsillagról (1789 Pálóczi Horváth Ádám 7143004, 50) | Farkas tsillag. Cometa (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 83) | Lefut az égről a farkos csillag, s darabjai szertehullanak a tengerekbe (1918 Krúdy Gyula CD54) | nem ez volt az első és nem is az utolsó eset, amikor egy fényes „farkos csillag”, vagy üstökös váratlan feltűnése rémületbe ejtette egész Európát (1954 Élet és Tudomány C4905, 71) | Nagy farkos csillag, az Isten küldte, a világháború jele vót (1994 Ethnographia C7127, 551).

Ö: anya~, arany~, bőr~, csordás~, hal~, ló~, méh~, préri~.

UB: -csorda.

ÖU: apa~.

ÖE: ~alma, ~család, ~forma, ~kaland, ~marás, ~nyom, ~prém, ~szőr.

Vö. CzF. farkas¹, farkas²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
farkas főnév és melléknév
I. főnév
1. (jelzőként is) (Áll is)
Eurázsiában, Amerikában és Észak-Afrikában honos, rendsz. szürke v. szürkésbarna színű, falkában élő kutyaféle ragadozó, kül. az ún. szürke farkas fajba (Canis lupus) tartozó 80-85 centiméter magas, átlagosan 30–50 kilogramm tömegű állat
A’ dhſſég ebek nemének tulajdon nyavalyája, tudni illik a’ kutyák, farkaſok és rókáknak; és terméſzet ſzerént tſak ezeket éri
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Farkasrol. (Canis Lupus, Wolf). Ez hússal élő ragadozó állatt kutyafajhoz tartozik, ’s nagy vadak közé számláltatik
(1829 Pák Dienes)
pásztori ’s rablói életmód, melly farkashoz illő inkább mint emberhez
(1830 Széchenyi István)
Tesz a farkas utat hosszút, Nagy mezőt a medve megfut
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
Ha megkérdezzük [a gyereket]: „Az erdőben milyen állatokkal találkozhatunk?” – esetleg azt feleli, hogy farkassal, medvével, rókával
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
Piroska megy az erdőben, karján a kiskosárral, és épp melléje toppan az ordas farkas
(2006–2007 Tábori Zoltán)
farkas koma
〈mesében v. adoma jellegű elbeszélésben, megszólításként is:〉 ilyen (antropomorf módon megjelenített) állat mint mese v. elbeszélés szereplője
mint látom, legalább százan vagytok! ’s igy jól mulathatok veletek. – „Csalódol farkas koma – felel egyik koros gunár
(1837 Regélő)
Medve. Jó reggelt farkas koma! Farkas. Nekem ugyan nem jó; de azért fogadj isten!
(1861 Eredeti népmesék)
Perecsény mellett egy farkas egy jókora csikó hátára ugrott, mire ez, nem kapván halálos marást, mint a veszett szélvész futásnak eredt, egyenesen be a faluba – és farkas koma, prédáját nem akarván elbocsátani, vagy nem mervén a csikó hátáról leszökni, egyszerre csak a falu közepén találta magát
(1879 Pesti Hírlap szept. 15.)
– Hát farkas komának nem jutott semmi méltóság? – mosolygott Csalavér. – Dehogy nem, – károgta a holló
(1927 Móra Ferenc)
[A mesekönyv] fölidézi Piroska útját a rengetegben, találkozását Farkas komával
(1994 Új Könyvek)
farkast emleget
〈annak kif-ére, hogy a megemlített személy váratlanul megjelenik, megérkezik〉
Ott van ni, farkast emlegetnek, – mondja a nő kiszaladó férjének,… előbb emlegettük Köntös Mihály uramat, s ime megjelent
(1857 Pesti Napló aug. 14.)
Ni, farkast emlegettünk. Erre jő. (Loránt az országút felől közeledik.)
(1889 e. Reviczky Gyula)
Kicsit elhallgattak, nem kellemetlen vendég jön-e. – Farkast emlegettek, jön Jókelesz
(1930 Móricz Zsigmond)
No de – farkast emlegettünk: már itt is van Varka
(1960 Makai Imre ford.Dosztojevszkij)
farkast kiált
(vélt, kitalált, eltúlzott) veszélyhelyzetről rémülten(, segítséget kérve), ill. a megtévesztés v. rémületkeltés szándékával tudósít vki
Farkas-kiáltás, vészkiáltás, melyről az 1439. török hadjárat történetirói emlékeznek meg. Midőn ugyanis Albert király seregével a mondott évben a török ellen vonult, […] a megyei zászlóaljak, ama hirre, hogy Murád szultán már átkelt a Dunán és immár közeleg, rémülettől megszállva s farkast kiáltva, gyáván szétfutottak
(1894 PallasLex.)
Az újságok mindennap farkast kiáltanak. Holnap vagy holnapután nem lesz papiros… Előfizető, ez a szép rendes, kedves ember, hiába várja a postát
(1920 Krúdy Gyula)
ne érzékenykedjünk ott és akkor is, ahol és amikor senki sem bántott bennünket. Tréfából időtöltésből nem okos dolog farkast kiáltani
(1930 Ady Lajos)
a családi pótléknak, még egyszer mondom, a lakosság kevesebb mint 20 százalékától való megvonása folytán nagyon sokan ma ebben a teremben farkast kiáltottak, nevezetesen, hogy az emberek nem fognak gyereket szülni, rengeteg lesz az abortusz
(1995 Országgyűlési Napló)
Úgy jártam, mint a mesebeli kisbojtár, aki (játékból) állandóan farkast kiáltott, aztán mikor az tényleg jött, hiába kiáltozott, nem szaladt senki segíteni
(2002 Esterházy Péter)
(együtt) ordít a farkasokkal
megalkuvásból, haszonlesésből vmely hangos, (erőszakos,) ill. a hatalmat birtokló csoporthoz csatlakozik, ill. azzal tart vki
A „Times” épen azért bizonyul be igen hasznos kormányközlönynek, hogy a miniszterek minden tetteit nem nevezi föltétlenül bölcseknek vagy eszélyeseknek, hanem alkalmilag együtt ordít a farkasokkal, s apró kormánybűnök fölött iszonyú lármát üt
(1854 Pesti Napló aug. 15.)
Önállótlanság 1. Nevetni, mikor a többiek nevetnek. – 2. „Ordítani a farkasokkal.” – 3. Más véleménye által, ha az nincs megokolva, befolyásoltatni. – 4. Az égre nézni, ha más odanéz
(1914–1915 Szerb Antal)
a lelki kétlakúság Shawt szinte rákényszeríti arra, hogy otthon együtt ordítson a farkasokkal. Ha Németországgal való gyöngéd viszonya nem volna általánosan ismeretes (és a véresebb szájú angolok előtt talán gyanús is) – alighanem csöndesebben hazafiaskodnék
(1916 Ambrus Zoltán)
A csapások vége-hosszát nem érő sorozata sok gyengelelkű magyarban megrendítette a hitet és meglazította az erkölcsöt. Sokan kényelmesebbnek találták, hogy ordítsanak az ordító farkasokkal: védekezés helyett maguk is a pogányhitű és pogányerkölcsű kunokhoz állottak s együtt dúlták velük
(1939 Balanyi György)
[Devecseri Gábor] költeménye félreérthetlenül a hároméves tervről szól. Ma már csak egy bágyadt legyintés jut ki részükről az ilyennek: „ez is ordít a farkasokkal, beállt az „übé [= üzemi bizottság]-költők” falkájába!”
(1948 Szabad Nép okt. 3.)
(együtt) üvölt(a) farkasokkal
ua.
A pártok az első alispánságra nézve megegyeztek, hogy mindnyájan a mostani másodalispánra szavaznak. Ezen ur égre földre esküvék, hogy milyen liberális lesz. De alig beszélt így, rögtön futott a főispánhoz, s mondá: méltóságod épen ne vegye figyelembe, a mit én összevisza hadarok az embereknek. Hiába nincs más mit tenni, mint együtt üvölteni a farkasokkal
(1866 Vasárnapi Újság ford.)
Nem vigasztallak, biztatgatlak sokkal: nem üvöltöttünk soha farkasokkal. Ez olyan jó! örüljünk együtt ennek
(1942 Havas Endre)
Gimes Miklósnak ezek voltak az utolsó szavai: „Szándékaim tiszták voltak. Bűnös voltam abban, hogy a sztálini időszakban kételyeim ellenére együtt üvöltöttem a farkasokkal. Ha október alatti és utáni tevékenységemben ártottam valakinek, nem szándékkal tettem.”
(1977 Méray Tibor)
Nem arról van szó, hogy ne legyen Nagy Imre-törvény. Igenis legyen, de semmiképp se azok jóvoltából, akik nemrég még együtt üvöltöttek a farkasokkal
(1996 Országgyűlési Napló)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll)
〈ilyen állatok (al)fajainak megnevezésében névi elemként〉
Canis. Kutya. Ennek kilentz féle fö nemeit emlegeti Linné. […] 7. Aranyos Farkas (aureus)
(1783 Molnár János)
A’ mexikói farkas szürke vereses, feketéssel keverve
(1834 Garasos Tár)
Farkas, Wolf, kétféle van: hegyi és nádi
(1860 Vadász-műszótár)
Canis pallipes, l.lásd Indiai farkas
(1912 RévaiNagyLex.)
Az alpesi vadkutya, alpesi farkas vagy vörös farkas olyan, mint valami bozontos juhászkutya
(1929 Az állatok világa ford.)
öt olyan állatfajt ismerünk, melyet mára teljesen kiirtottak [a park területéről]: ilyen a grizzlymedve, a szürke farkas, a bölény, a sül és a nagy szarvú birka
(2004 Természet Világa)
1b. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll)
〈külsőleg, ill. vmely tulajdonságukban v. sajátosságukban ehhez hasonló állatok fajainak megnevezésében névi elemként〉
[Izlandon sokféle hal] fogatik-ki. Leg-nevezetesb ott a’ tengeri farkas, melly kö evönek-is hivattatik othon […]: mert mindenikben ſok kövéts találtatik, midőn fel-bontatik
(1783 Molnár János)
[Az erszényes menyétek családjába] tartozó nemek és fajok mindannyian ausztráliaiak; ilyen az erszényes hangyász […], az erszényes pele […], az erszényes farkas
(1894 PallasLex.)
Az elefántfóka, vagy ormányos fóka, vagy tengeri elefánt, amelyet a hajósok egy része tengeri farkas néven emleget,[…] testalkatára nézve a többi fókához hasonlít, de nagyság tekintetében valamennyit felülmúlja
(1929 Az állatok világa ford.)
A „tengeri farkas” nem más, mint az Északi-tenger 20 méter alatti köves-homokos fenekén, erős fogaival kagylókat is szétroppantó pásztás farkashal (Anarrhichas lupus), amely a kemény kagylóhéjakon kívül fogságba ejtésekor könnyen leharapja a halászok ujjait, de átharapja vastag bőrű csizmájukat is
(1999 Természet Világa)
[a szerzők] tobzódnak a ma már ismeretlen fajok (erszényes farkas, hangyászok, masztodon stb.s a többi) fölvonultatásában
(2000 Új Könyvek)
1c. (birtokszóként) (átv is)
〈annak kif-ére, hogy vmely állat vmely élőhely veszélyes ragadozója〉
látni, amint a vizek farkasa, a mázsányi csuka szétriasztja megjelenésével a pihenő halak tarka seregét
(1872 Jókai Mór)
„A tenger farkasa, a barracuda ölte meg a szegény leányt” – állapították meg a tudósítások egyhangúan
(1933 Az állatok világa ford.)
[Janko] szembefordul legjobb barátaival, s környezetének farkasa lesz. Heinit, gyermekkori barátját menekülés közben ő maga tartóztatja le
(1982 Csanda Sándor)
A kötet nem hallgatja el azt a tényt sem, hogy a tenger farkasa bajban van; a cápákat sok helyütt egyenesen a kihalás veszélye fenyegeti
(1994 Új Könyvek)
1d. (birtokszóként) (rég, vál)
〈vmely veszélyt jelentő, ill. káros, kínzó stb. hatású jelenség jelképeként〉
nyomor farkasa
(1877 Fővárosi Lapok)
egyszerre felordít a[z ember] gyomrában az éhség farkasa: „Ugyan, nincs a háznál valami kis maradék pecsenye vagy legalább egy-két szelet szalámi ?
(1901 Pesti Hírlap dec. 22.)
Majd reggel könnyűszerrel megfojtom a tréfáim hurkában a keblében pusztitó harag farkasát
(1912 Laczkó Géza)
vérző agyarral és felhasított ínnyel acsarkodik itt köztünk a drágaság dühös farkasa
(1924 Pesti Napló febr. 23.)
Van olyan magyar úr még, akiben a gyűlölet nagyobbacskára nőtt a vajda iránt különböző dolgok miatt még az éhség farkasánál is
(1929 Krúdy Gyula)
1e.
〈a népi hiedelemben:〉 ilyen állat alakjában is megmutatkozni képes személy v. természetfeletti lény, ill. ennek ilyen állatként megmutatkozó alakja
Tagadhatatlan, hogy Norvégiának Finnmárkia részében vagynak ollyan emberek, kik a titkos Filosofiában, mellyet más Nemzetbéli Doktorok meg sem szaglottak, annyira mentek, hogy széltében szelet indíttatnak és tsillapittanak, farkassá változnak
(1783 Győrffy József¹)
aki Szentgyörgy-éjfelekor keresztúton húzott kör közepébe ül és a megjelent szörnyek láttára ijedtében ki nem ugrik e körből, az előtt megjelennek és képességet adnak neki bármikor olyan állattá változni, amilyent ekkor az ördögnek bejelent. A szatmármegyei néphit szerint így kapta erejét számos csordás, hogy farkassá változhassék
(1928 Szendrey Zsigmond)
A farkassá lett herceg azt gondolta magában: – Tehát te is fogságba akarsz vetni, mint Lucifer […]. Bezzeg, ha bankadásom sikerül, ott, a „Korona” kávéházban, minden másképp fordult volna. Most nem kellene farkasként tölteni az életemet
(1932 Krúdy Gyula)
Ha az újszülöttet nyírfa-abroncson háromszor keresztülbújtatja, abból hétéves korában csordásfarkas lesz, elmegy a háztól, és megkezdi farkas képében való működését: be-bejár a faluba a nyájakat dézsmálni. Ettől kezdve kedve szerint ölt farkas- vagy emberalakot
(1990 Magyar néprajz)
2.
〈Személy megnevezésére.〉
2a. (rendsz. minőségjelzővel)
vad, erőszakos, kegyetlen ember
Szerencsekísértők vagyunk, Szerencse jár velünk, Az egri farkasok közé Csatára készülünk
(1828 Vörösmarty Mihály)
Toldi veszett farkas, had-szerbe, nyomozzák, S élve avagy halva Budára behozzák
(1879 Arany János)
[a nép közt] vérivó farkasok lappanganak. Ragadozó természetüknél s vad ösztöneiknél fogva ezek ugranak aztán az élre s viszik bele népeiket háborús konfliktusokba
(1933 Lengyel Menyhért)
A zsinat határozatát levélben is megküldte VII. Gergelynek, akit ragadozó farkasnak nevezett
(1977 Gecse Gusztáv)
Az egy jó hely – odamegyünk, bazmeg – és elsöpörnek – pedig kemény hely – és akkor elkezdi a Karesz – elkezd üvölteni – és nem mer szólni senki, bazmeg – mer mi vagyunk a farkasok
(1985 Spiró György)
a királyi jogok kiterjesztésében vezető szerepet játszott 2 jogász Empson és Dudley szigorú, kitartó és kompromisszumokat nem ismerő eljárásairól vált hírhedtté. A krónikák őket vérszomjas és kegyetlen farkasokként jellemezték
(1995 Velich Andrea)
2b. (birtokszóként) (irod)
vkinek az ellensége
Ember, az Embernek farkasa lenni ſzokott
(1786 Nagy János¹)
haj! hogy ember is lehet illy farkasa egymásnak!
(1834 Kovács Pál²)
Miklós az elméjét mindenképen hányta, Nem mondhatnám pedig, hogy a farkast szánta, Hanem gondolkozott az ő farkasáról, Őt elnyelni vágyó rossz szivű bátyjáról
(1846 Arany János)
egy művészetet űz mind: hogy csínján forgassa a szót, küzdjön csalafintán, nyájaskodjék, hogy jónak színlelje magát, s hogy cselt szőjön –: valamennyi a másik farkasa szinte
(1976 Csorba Győző ford.Lucilius)
idejétmúlt, mint a Neoton Família vs.versus ’ellen’ Dolly Roll konfliktus. Neotonos Dolly Rollosnak farkasa
(2008 Kiss László)
2c. (vmely magányosságot v. kiközösítettséget kifejező jelzővel)
(vmely) közösséghez nem tartozó, ill. a közösség szabályai, szokásai stb. helyett a maga törvényei szerint élő személy
Mindig voltak szabad farkasok és soha sem hiányoztak recipe szerint dolgozó tudákosak
(1909 Lengyel Géza)
[Villon] a társadalomból kivetett, a közösségre nem számító, a közösségben ellenséget érző, magányosan üvöltő farkas – s ebben ismerhetnek rá, mint páratlan szószólójukra, minden idők kivert, éhes, társtalan fiatal farkasai
(1957 Gyergyai Albert)
Tulajdonképpen már nagyon régen folytatom én a harcot a részegek ellen, csak eddig magányos harcos voltam. Magányos farkas
(1967 Csurka István)
[Moldova György] saját meglátása szerint ön- és közveszélyes makacsságra is hajlamos, mások és maga számára egyaránt nehéz ember. Ha amerikai volna, akkor afféle magányos farkas lenne egy kemény regényben
(2004 Népszabadság okt. 22.)
2d. (birtokszóként, ill. a tengeri v. óceáni minőségjelzővel)
tengerész v. kalóz
„egy öreg tengerész-tiszt”, ki keletiázsiai ügyekben jártasnak vallja magát, határozottan ellenzi a francia protektorátust Tong-King fölött […]. E vén tengeri farkas nem akar egyebet, mint Tuduk király fővárosának szétrombolását
(1883 Budapesti Hírlap jún. 11.)
Pesti embernek szamárság, ha mint öreg óceáni farkas domborít, és pláne a tengeren, ahol minden pillanatban lehullhat az álarc
(1912 Pesti Napló aug. 23.)
Éjfélkor, amikor a tengeri farkasok fele már hortyogott, ki az asztal alatt hempergett, ki a tálak közé hajtotta viharokban megőszült fejét, Pamburg a parancsnoki hídra rohant. - Vigyázz! Bombavetők, tüzérek a helyetekre! Tölts! Golyót a csőbe! Legénység! Mindkét hajófalról: Tűűűűz!
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
egyes csoportok tengeri veszedelmekről kezdtek beszélgetni, ködbe veszett hajókról, összeütközésekről jéghegyekkel és más efféle dolgokról. Tengeri farkasunknak természetesen ehhez is megvolt a hozzátennivalója. Isten tudja hányszor hajózta körbe-karikába az Északi-sarkot
(1974 Szentkuthy Miklós ford.Joyce)
Félszemű Jack. Ó, korántsem egy rossz hírű kalózkapitányról van szó. A tengerek farkasa amúgy sem lenne képes annyi veszélyt hozni az utakra, mint négykerekű névrokona[, a kiégett lámpával közlekedő autó]
(1995 Magyar Hírlap)
2e.
(népi) gyermekjátékokban: a játékosok közül az, akinek a feladata egy v. több másik játékos utolérése és megfogása
A játékosok, kettő kivételével, kézfogással kört alakítanak. A körbe áll egy játszó, a bárány, míg a körön kívül levő a farkas
(1913 RévaiNagyLex.)
Mint gyerekkorunkban, annak idején: te is választasz egyet, én is, aztán megint te, megint én - a végén marad egy: az a hunyó, az a farkas
(1962 Domahidy Miklós)
[…]Gyertek haza ludaim!” Ezután kifutnak. Akit elfog a farkas, azzal szerepet cserél
(1979 NéprajziLex.)
Libásdi: hármas szereposztású játék volt. A gazdaasszony és a libák egymástól távol állva folytatják párbeszédüket, a farkas oldalt helyezkedik el, s les prédáira. A párbeszéd végén a libák a gazdaasszonyhoz futnak, a farkas pedig igyekszik elkapni őket
(1988 Hárs József)
3. (Textil)
gyapjú fonásra való előkészítésében a durva csomók bontására szolgáló gép
A farkas a etetőasztalból, b etetőhengerből és e farkasfogakhoz hasonló szögekkel borított dobból áll. A gyapjut a b henger az alatta levő vájuval közösen tartja, illetőleg igen lassan továbbítja, az e dob pedig gyorsan forog s igy a felületén levő szögek a fogva tartott gyapjut kefélik s ezáltal a csomókat bontják
(1894 PallasLex.)
a széttépendő anyagot a lassan forgó b etetőhenger s c köpeny fogva tartja, a d fődob pedig farkas módjára bontja
(1897 PallasLex.)
Farkas (Wolf), a gyapju- és pamutiparban csomók széttépésére használt gép, amely lényegében farkasfog alakú szegekkel burkolt dobból és etető készülékből áll
(1913 RévaiNagyLex.)
4. (rég, Orvos)
Bőr károsodását okozó, azzal járó állapot.
4a.
a bőrszövetet elroncsoló, tébécés eredetű bőrbetegség (lupus vulgaris); bőrfarkas, , lupus
Farkas (orv.orvosi), l.lásd Lupus
(1913 RévaiNagyLex.)
Farkas, betegség (bőrfarkas, Lupus vulgaris), rendkívül változatos kórkép, melyről csak a górcsövi vizsgálatok mutatták ki, hogy nem más, mint a bőrtuberkulózisnak egyik formája
(1926 TolnaiÚjLex.)
4b.
a farpofák összeérő felületének (sok lovaglás által okozott) kipállása
Farkas: (al-felnek fel-törése) Intertrigo
(1809 Végtagokra szedett szótár)
Bőr-pállás, fn.főnév a test hajlásait fedő bőrnek kipállása; az alfélvágány kipállását farkasnak is nevezik
(1872 A magyar nyelv teljes szótára)
kipróbált kenőcs […] a test bármely részén izzadság által okozott kipállás (farkas) pörsenés ellen
(1894 Budapesti Hírlap okt. 4.)
II. melléknév
farkos
1. (kötött szókapcsolat részeként fajnevekben is) (/Áll)
olyan 〈élőlény(faj), amely(hez tartozó egyedek)nek (hosszú) farka van
ezek közzl a’ Bogarak közzl […] némelyek farkaſok, némelyek pedig farkatlanok vóltak
(1793 Segesvári István ford.Derham)
Ezen tojások azután anyjok hátába tapadnak, s három hónap mulva mindenikből egyegy farkas békaporonty bujik elő
(1847 Peregriny Elek)
Afrika belsejében, a hegyek között él egy rendkivüli népfaj, mellynél férfiaknak, asszonyoknak hosszú állatfarkuk van, melly, mint a majmoknál, felkunkorodik hátul, s hogy e farkas emberek fajuk leggonoszabb ellenségei, vad szelidhetlen nép, melly ellenségeit megeszi
(1856 Vasárnapi Újság)
Az őszapó. Egyéb neve: dorongos őszapó, farkos czinke, hosszúfarkú czinke, dorongfarkú czinke, rudas czinke
(1901 Herman Ottó)
Addig dagad az autonómiád, amíg már minden egyéb tárgy eltűnik, és csak Ego őkelme marad, a szarvas, farkas kecskepatájú
(1989 Konrád György)
Növényeket is fogyaszt, de rovarokkal is táplálkozik a farkos lombszöcske
(1995 Magyarország állatvilága)
farkos kétéltű (Áll)
a kétéltűeknek az a rendje, amelynek egyedei az egyedfejlődésük során nem vesztik el a farkukat, ill. ebbe a rendbe tartozó egyed, rendszertani csoport v. faj
[az ún. barlangi gőte] a farkos kétéltüek rendjében a szabadkopoltyusok családjának egyik faja
(1896 PallasLex.)
A kétéltüek sorából [Ausztráliában] hiányzanak a farkos kétéltüek (szalamandra és gőte félék)
(1911 RévaiNagyLex.)
A farkos kétéltűek alig tíz centiméter hosszú tipikus képviselője a gőte
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
[a foltos szalamandra,] a Magyarországon fokozottan védett (tízezer forint eszmei értékű) farkos kétéltű
(1999 Népszabadság máj. 12.)
A farkatlan kétéltűektől (békáktól) eltérően a farkos kétéltűek teste megnyúlt, farkuk az egyedfejlődés során nem redukálódik
(2005 Korsós Zoltán)
2.
olyan 〈tárgy, dolog〉, amelynek farokra emlékeztető része, nyúlványa van
idővel nőnek bizonyos tagaik, mellyek eleinte nem vóltak, mint a’ békáknak, mellyek előſzſzör ollyanok, mint valamelly farkas golyobisok
(1799 Fábián József ford.Raff)
Mindnyájan meg voltak elégedve a szerencsésen választott [lap]czimmel, s a hatalmas, szálkás, farkos betűkkel
(1885 Tolnai Lajos)
[a dögvirág] tüszője csaknem hengerded, a magva farkos
(1893 PallasLex.)
Szentgyörgyi az  helyett sokszor a kódexekbeli alul farkas o̧ betűt alkalmazza
(1912 Magyar Nyelvőr)
farkos csillag
(rég v. nyj)
a Nap körül keringő, szilárd magból, ezt körülvevő gázburokból és csóvából álló égitest; üstökös
Az 1789dik eſztendre jövendlt üſtökös vagy farkas tsillagról
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
Farkas tsillag. Cometa
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Lefut az égről a farkos csillag, s darabjai szertehullanak a tengerekbe
(1918 Krúdy Gyula)
nem ez volt az első és nem is az utolsó eset, amikor egy fényes „farkos csillag”, vagy üstökös váratlan feltűnése rémületbe ejtette egész Európát
(1954 Élet és Tudomány)
Nagy farkos csillag, az Isten küldte, a világháború jele vót
(1994 Ethnographia)
UB: -csorda
ÖU: apafarkas
ÖE: farkasalma, farkascsalád, farkasforma, farkaskaland, farkasmarás, farkasnyom, farkasprém, farkasszőr
Vö. CzF. farkas¹, farkas²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások