farost fn és mn 

I. fn

1. (Növ is) ’〈a fatest szövetrendszerében:〉 megvastagodott falú, hosszúra nyúlt, a végein kihegyesedő, szilárdító funkciójú (elhalt) sejt, ill. azok tömege (mint a faanyag alkotórésze)’ ❖ Az anthrazitáknál […] a szénülés már csak azért is sokkal tökéletesebben ment végbe mint a kőszeneknél, mivel származásuk idejében csak igen kevés ollyan növény volt, melly farostokkal birt (1846 Hetilap CD61) | A facsavart csak a farostokra merőleges irányban használják, mert különben kettémetszi a rostokat (1893 PallasLex. CD02) | Farost (növ.), libriform v. háncsalakú fasejtek, megnyúlt prosenchimás, vastagfalú faelemek, amelyeknek a falában ferdén álló hasítékszerű gödörkék vannak, tartalmuk levegő, esetleg összezsugorodott plazma (1913 RévaiNagyLex. C5703, 197) | A lombosfák szövetszerkezete változatosabb [a fenyőfélékénél], a vízszállítást az edénysejtek (tracheák), a szilárdítást a farostok és rosttaracheidák, a tápanyagraktározást a parechima szövetek végzik (1988 Józsa Béla CD52).

1a. ’〈növényi termésre, lágy szárú növény szárára, gyökerére vonatkoztatva:〉 megkeményedett, elfásult szövet’ ❖ [A növények által felvett szén-dioxidról] annyit tudunk, hogy a szeneny keményitővé, farosttá stb. változik, mig az éleny kiválik a növényből a légkör tisztitására (1855 A Magyar Nép Könyve C2997, 149) | [a füvet később, a virágzás után] kaszáltatva, a takarmány tömege nagyobb ugyan, de ezen tömegszaporulat főleg elfásult farostból áll (1885 Pesti Napló máj. 24. C8667, [11]) | A termesztett [cikória]gyökér alkotó része 3-4% cukor, 16-23% nitrogéntelen, 2-4% nitrogénes szerves anyag, 2-5% farost és ásványanyag, 70-80% viz (1895 PallasLex. CD02) | Gondos kémiai vizsgálat során a dohánylevélben találtak: dohánykámfort […], farostot és többféle sót (1902 Budapesti Hírlap szept. 4. C4690, 14) | [Kubában] a farostot tartalmazó banánhéjból papírt akarnak előállítani (1968 Esti Hírlap okt. 10. C4757, [1]).

2. ’szálas v. rostosított faanyag(ból készült lap, lemez) mint (ipari) nyersanyag’ ❖ Fagyapju. Talán igy nevezhetni azon farostokból csinált készitményt, mellyet németül Waldwolle-nak kereszteltek. […] Pótszere a lószőrnek, butorok s derekaljak kitömésénél (1846 Hetilap CD61) | Szövőmadarak mindazok, amelyek fészkeiket fonálforma anyagból (farostok, gyapjuszálak, szőrök stb.) olyformán építik fel, hogy faluk szövetszerűnek látszik (1911 RévaiNagyLex. C5697, 415) | a Kellertől felfedezett papirgyártó pótanyag – a köszörült farost, – mely a nagy kereslet folytán megfogyatkozott rongy pótlására szolgál (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 96) | [A németek] szalonnáért szájharmonikával fizettek, búzáért farostból készült műszövettel, amely esőben felére ugrott össze az ember testén (1964 Cseres Tibor 9088001, 111) | 15 millióért ment el Bortnyik Sándor A festő és a vonal című 1969-ben datált, farostra festett képe (2001 Figyelő CD2601) | furnérozott farostból készült asztallap (2001 Lakáskultúra CD39).

II. mn

’ilyen anyagból készített 〈dolog〉’ ❖ [az illat] sokáig érezhető a fehér ruhán (a szennyesen?) különösen a farost-szöveteken (1879 Pesti Hírlap okt. 14. C5627, [1]) | A budapesti cs. és kir. katonai ágyraktárhoz december 18-ikáig adhatók be ajánlatok […] farost-matrácok töltésére szolgáló fenyőrostnak szállitása iránt (1905 Pesti Napló dec. 16. C6634, 20) | A bútorgyártás növeléséhez hozzájárul a fát helyettesítő forgács, pozdorja, farostlapok és műanyagok alkalmazása (1962 Népszabadság szept. 21. C4814, 2) | A színpompás paraván anyaga farostlemez (1998 Lakáskultúra CD39) | rétegelt falemezzel borított MD farost válaszfal (1998 Tények könyve CD37) | Alul az ajtó farostlemeze úgy fölpödrődött, mintha papírból lenne (2006–2007 Tábori Zoltán 3305001, 78).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz. ~, farostlemez

farost főnév és melléknév
I. főnév
1. (Növ is)
〈a fatest szövetrendszerében:〉 megvastagodott falú, hosszúra nyúlt, a végein kihegyesedő, szilárdító funkciójú (elhalt) sejt, ill. azok tömege (mint a faanyag alkotórésze)
Az anthrazitáknál […] a szénülés már csak azért is sokkal tökéletesebben ment végbe mint a kőszeneknél, mivel származásuk idejében csak igen kevés ollyan növény volt, melly farostokkal birt
(1846 Hetilap)
A facsavart csak a farostokra merőleges irányban használják, mert különben kettémetszi a rostokat
(1893 PallasLex.)
Farost (növ.növénytani kifejezés), libriform v.vagy háncsalakú fasejtek, megnyúlt prosenchimás, vastagfalú faelemek, amelyeknek a falában ferdén álló hasítékszerű gödörkék vannak, tartalmuk levegő, esetleg összezsugorodott plazma
(1913 RévaiNagyLex.)
A lombosfák szövetszerkezete változatosabb [a fenyőfélékénél], a vízszállítást az edénysejtek (tracheák), a szilárdítást a farostok és rosttaracheidák, a tápanyagraktározást a parechima szövetek végzik
(1988 Józsa Béla)
1a.
〈növényi termésre, lágy szárú növény szárára, gyökerére vonatkoztatva:〉 megkeményedett, elfásult szövet
[A növények által felvett szén-dioxidról] annyit tudunk, hogy a szeneny keményitővé, farosttá stb.s a többi változik, mig az éleny kiválik a növényből a légkör tisztitására
(1855 A Magyar Nép Könyve)
[a füvet később, a virágzás után] kaszáltatva, a takarmány tömege nagyobb ugyan, de ezen tömegszaporulat főleg elfásult farostból áll
(1885 Pesti Napló máj. 24.)
A termesztett [cikória]gyökér alkotó része 3-4% cukor, 16-23% nitrogéntelen, 2-4% nitrogénes szerves anyag, 2-5% farost és ásványanyag, 70-80% viz
(1895 PallasLex.)
Gondos kémiai vizsgálat során a dohánylevélben találtak: dohánykámfort […], farostot és többféle sót
(1902 Budapesti Hírlap szept. 4.)
[Kubában] a farostot tartalmazó banánhéjból papírt akarnak előállítani
(1968 Esti Hírlap okt. 10.)
2.
szálas v. rostosított faanyag(ból készült lap, lemez) mint (ipari) nyersanyag
Fagyapju. Talán igy nevezhetni azon farostokból csinált készitményt, mellyet németül Waldwolle-nak kereszteltek. […] Pótszere a lószőrnek, butorok s derekaljak kitömésénél
(1846 Hetilap)
Szövőmadarak mindazok, amelyek fészkeiket fonálforma anyagból (farostok, gyapjuszálak, szőrök stb.s a többi) olyformán építik fel, hogy faluk szövetszerűnek látszik
(1911 RévaiNagyLex.)
a Kellertől felfedezett papirgyártó pótanyag – a köszörült farost, – mely a nagy kereslet folytán megfogyatkozott rongy pótlására szolgál
(1929 TolnaiÚjLex.)
[A németek] szalonnáért szájharmonikával fizettek, búzáért farostból készült műszövettel, amely esőben felére ugrott össze az ember testén
(1964 Cseres Tibor)
15 millióért ment el Bortnyik Sándor A festő és a vonal című 1969-ben datált, farostra festett képe
(2001 Figyelő)
furnérozott farostból készült asztallap
(2001 Lakáskultúra)
II. melléknév
ilyen anyagból készített 〈dolog〉
[az illat] sokáig érezhető a fehér ruhán (a szennyesen?) különösen a farost-szöveteken
(1879 Pesti Hírlap okt. 14.)
A budapesti cs. és kir.császári és királyi katonai ágyraktárhoz december 18-ikáig adhatók be ajánlatok […] farost-matrácok töltésére szolgáló fenyőrostnak szállitása iránt
(1905 Pesti Napló dec. 16.)
A bútorgyártás növeléséhez hozzájárul a fát helyettesítő forgács, pozdorja, farostlapok és műanyagok alkalmazása
(1962 Népszabadság szept. 21.)
A színpompás paraván anyaga farostlemez
(1998 Lakáskultúra)
rétegelt falemezzel borított MDmedium density ’közepes sűrűségű’ farost válaszfal
(1998 Tények könyve)
Alul az ajtó farostlemeze úgy fölpödrődött, mintha papírból lenne
(2006–2007 Tábori Zoltán)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz. ~, farostlemez

Beállítások