fátlan mn és hsz  fátalan (kissé rég)

I. mn

1. ’olyan 〈hely, terület〉, ahol nincsenek v. elvétve, gyéren vannak fák’ ❖ Füz-fákban nagy jóság […], Hogy könnyen meg-fogannak; A’ Mezőségeken, És fátlan hellyeken Sok ſzép haſzonnal vannak (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 64) | [a Bihar-hegység területét] mind erdő boritja, kivéve a hegytetőket, mellyek fátlanok s legelőül szolgálnak (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Bog egy fátlan, hitvány, sáros, ronda oláh falu (1882 Petelei István C3486, 50) | A fát nem becsüli a székely: országútja is ilyen fátlan, kopár; a táviróoszlopokon kívül más nem igen vet ott árnyat (1909 Malonyay Dezső CD07) | A parányi pataki házak, a diákkamarák tömve voltak s ha a diákok a fátlan és tenyérnyi szűk udvarokról kiléptek, hontalannak érezték magukat a városkában (1931 Móricz Zsigmond CD10) | a nagy hegyek és erdők között fekvő [erdélyi] megyék ill. vidékekben jobban, a nyugati, fátalanabb vidékeken pedig kevésbbé van elterjedve a zsindelyfedés (1941 Cs. Sebestyén Károly C6099, 54) | Nagyon sok az erdőtestben a fátlan terület […], ezen részek felújítására, erdőtelepítésére erdeifenyőt, akácot ajánlanak a szerzők (2001 Frank Norbert CD52).

1a. ’olyan 〈növényzet〉, amelyben nincsen fa’ ❖ [Equador] növényzetében a tengerszinfeletti magasság szerint a trópusi (1300 m.-ig), a szubtrópusi (1300–3400 m.), sőt a fátlan havasi flóra számos formája képviselve van (1912 RévaiNagyLex. C5702, 122) | mivel Magyarországon rendkívül változatos talajviszonyok vannak, a fátlan növényzet sokkal gazdagabb változatban alakult ki, mint az erdők (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | a Kárpát-medence egyetlen eredeti klímazonális fátlan társulása, a löszpusztagyep (Salvio-Festucetum rupicolae) (1996 Természet Világa CD50).

2. (ritk) ’olyan 〈személy, közösség〉, akinek v. amelynek nincs erdeje, ill. (elegendő mennyiségű) tüzelője v. faanyaga’ ❖ Ezen Nádas tónak a’ környékét jó lenne be-ültetni fűz fákkal melylyből a’ várasnak erdeje lenne, így szintte jó lenne a’ víz közi legelőnek-is alsó részét fűzessé tenni. Ez sokat használna mind a’ legelő marhának, mind a’ Várasi erdőtlen, és fátlan népnek (1820 Kassai József C5524, 82) | némellyek kételkednek a’ múló évszakot valódi télnek nevezni, mig mások főleg fátlanul didergők a’ tavasz érkezését alig várják (1845 Jelenkor C8311, 112) | [A községi erdő ügyében az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz folyamodó Erős János] négy ízben tért vissza dolgavégezetlen Uraiújfaluba, ahol a fátlan szegénység mint valami Messiást várta (1947 Szabad Föld márc. 9. C1537, 5).

3. (ritk) ’tűzifa hiányában nem (fával) fűtött 〈lakás, helyiség〉’ ❖ [a nád] fa gyanánt van ſok fátlan konyhákon (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457026, 58) | kit gyermekül embernek hittél, a szegény: nyűtt barom. Szemén hályog s a fátlan, rossz odukban bátra is csak nagynéha mukkan, pedig a tél kemény (1934 Brassai Viktor 9071007, 14).

4. (rég) ’faanyagot nem használó 〈építés(i mód)〉, ill. ilyen módon készített 〈tetőszerkezet, épület〉’ ❖ az illy fátlan alkotásu ’s egyedül a’ vakolat erejével tartakozó cserépfödél semmi vagy csak igen csekély terhet volna képes elbírni (1835 Jelenkor C8301, 396) | Fő és kitüzött czélja legyen ezen tüzi veszélyt elháritó intézetnek a fátlan, éghetetlen háztetőket terjeszteni (1847 Hetilap CD61) | tüzellenes fátlan épületet (1847 Hetilap CD61).

II. hsz (rég, ritk)

’fát, faanyagot nem használva’ ❖ fátlan födendő épületek (1847 Hetilap CD61) | a fátlan rakandó cserépfödények (1847 Hetilap CD61).

ÖU: füvetlen-~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

fátlan melléknév és határozószó
fátalan (kissé rég)
I. melléknév
1.
olyan 〈hely, terület〉, ahol nincsenek v. elvétve, gyéren vannak fák
Füz-fákban nagy jóság […], Hogy könnyen meg-fogannak; A’ Mezőségeken, És fátlan hellyeken Sok ſzép haſzonnal vannak
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
[a Bihar-hegység területét] mind erdő boritja, kivéve a hegytetőket, mellyek fátlanok s legelőül szolgálnak
(1859 Vasárnapi Újság)
Bog egy fátlan, hitvány, sáros, ronda oláh falu
(1882 Petelei István)
A fát nem becsüli a székely: országútja is ilyen fátlan, kopár; a táviróoszlopokon kívül más nem igen vet ott árnyat
(1909 Malonyay Dezső)
A parányi pataki házak, a diákkamarák tömve voltak s ha a diákok a fátlan és tenyérnyi szűk udvarokról kiléptek, hontalannak érezték magukat a városkában
(1931 Móricz Zsigmond)
a nagy hegyek és erdők között fekvő [erdélyi] megyék ill.illetve vidékekben jobban, a nyugati, fátalanabb vidékeken pedig kevésbbé van elterjedve a zsindelyfedés
(1941 Cs. Sebestyén Károly)
Nagyon sok az erdőtestben a fátlan terület […], ezen részek felújítására, erdőtelepítésére erdeifenyőt, akácot ajánlanak a szerzők
(2001 Frank Norbert)
1a.
olyan 〈növényzet〉, amelyben nincsen fa
[Equador] növényzetében a tengerszinfeletti magasság szerint a trópusi (1300 m.méter-ig), a szubtrópusi (1300–3400 m.méter), sőt a fátlan havasi flóra számos formája képviselve van
(1912 RévaiNagyLex.)
mivel Magyarországon rendkívül változatos talajviszonyok vannak, a fátlan növényzet sokkal gazdagabb változatban alakult ki, mint az erdők
(1993 A magyarság kézikönyve)
a Kárpát-medence egyetlen eredeti klímazonális fátlan társulása, a löszpusztagyep (Salvio-Festucetum rupicolae)
(1996 Természet Világa)
2. (ritk)
olyan 〈személy, közösség〉, akinek v. amelynek nincs erdeje, ill. (elegendő mennyiségű) tüzelője v. faanyaga
Ezen Nádas tónak a’ környékét jó lenne be-ültetni fűz fákkal melylyből a’ várasnak erdeje lenne, így szintte jó lenne a’ víz közi legelőnek-is alsó részét fűzessé tenni. Ez sokat használna mind a’ legelő marhának, mind a’ Várasi erdőtlen, és fátlan népnek
(1820 Kassai József)
némellyek kételkednek a’ múló évszakot valódi télnek nevezni, mig mások főleg fátlanul didergők a’ tavasz érkezését alig várják
(1845 Jelenkor)
[A községi erdő ügyében az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz folyamodó Erős János] négy ízben tért vissza dolgavégezetlen Uraiújfaluba, ahol a fátlan szegénység mint valami Messiást várta
(1947 Szabad Föld márc. 9.)
3. (ritk)
tűzifa hiányában nem (fával) fűtött 〈lakás, helyiség〉
[a nád] fa gyanánt van ſok fátlan konyhákon
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
kit gyermekül embernek hittél, a szegény: nyűtt barom. Szemén hályog s a fátlan, rossz odukban bátra is csak nagynéha mukkan, pedig a tél kemény
(1934 Brassai Viktor)
4. (rég)
faanyagot nem használó 〈építés(i mód), ill. ilyen módon készített 〈tetőszerkezet, épület〉
az illy fátlan alkotásu ’s egyedül a’ vakolat erejével tartakozó cserépfödél semmi vagy csak igen csekély terhet volna képes elbírni
(1835 Jelenkor)
Fő és kitüzött czélja legyen ezen tüzi veszélyt elháritó intézetnek a fátlan, éghetetlen háztetőket terjeszteni
(1847 Hetilap)
tüzellenes fátlan épületet
(1847 Hetilap)
II. határozószó (rég, ritk)
fát, faanyagot nem használva
fátlan födendő épületek
(1847 Hetilap)
a fátlan rakandó cserépfödények
(1847 Hetilap)
ÖU: füvetlen-fátlan
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások