fisz fn 4B11 (Zene)

(jelzőként is) ’kromatikusan fölfelé módosított f hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze, módja’ ❖ Egy Oktávában hát mind öſzve ezen 12. Hangok vagynak, C Cis, D, Dis, E, F, Fis, G, Gis, A, B, H (1802 Gáthy István C1857, 30) | e hangok: cisz, disz, fisz, gisz, aisz, vagy: be, asz, gesz, esz, desz, nem iratnak a vonalrendszeren külön helyekre, hanem alakitójegyek (kereszt és bé) által jelöltetnek (1867 Bartalus István 8030001, 2) | Kereszt (#), valamely hangnak félhanggal való felemelésére utaló jelzés (pl. f-et fisz-szé emeli); a kettős kereszt (X) kettős – tehát egy egész hanggal való felemelést jelent (pl. f-ből fiszisz lesz) (1930 ZeneiLex. CD49) | Az É billentyűre esett a C, a Fisz-re a D, Gisz-re az É, míg az F-től a többi hang a szokásos billentyűn szólalt meg (1972 Szigeti Kilián CD52) | a zongora fekete billentyűinek hangjait szívesebben nevezzük meg (és szívesebben jelöljük) fisz, cisz, gisz, illetve b, esz alakban (2004 Ádám András 3003001, 332).

a. (rendsz. összetételek előtagjaként v. jelzőként) ’erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉’ ❖ mikor éppen a „fisz-dur” kardalt énekelték [a macskák], közibük hajítám [a sodrófát] (1846 Jókai Mór CD18) | egy-egy versenymű (lágy fisz-hangnemben) (1894 PallasLex. CD02) | Fis dur […]. Mint akkord: fis, ais, cis (1913 RévaiNagyLex. C5703, 547) | Hummel fisz-moll fúgáját (1974 Pernye András 9527002, 273) | az E-dúr hangsort tartalmazó sorba jutnak még a fisz-dór, gisz-fríg, A-líd, H-mixolíd, cisz-eol, esz-lokriszi hangsorok (2004 Ádám András 3003001, 343).

b. (rendsz. összetételek előtagjaként v. jelzőként) ’ilyen alaphangú 〈hangszer〉, ill. e zenei hang vmely hangmagasságú változatán megszólaló 〈tárgy, kül. harang〉’ ❖ A 18. század klasszikus mesterei már sűrűn alkalmaznak a D-kürt mellett C-, Esz-, F-, G- és B-, néha A-, Fisz- (Haydn: Búcsúszimfónia 1772) stb. kürtöket (1930 ZeneiLex. CD49) | 1922. október 8-án érkezett meg a 730 kilós fisz nagyharang; már este, az úrangyalára meg is szólalt (2000 Tóth Ferenc CD36).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

fisz főnév 4B11 (Zene)
(jelzőként is)
kromatikusan fölfelé módosított f hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze, módja
Egy Oktávában hát mind öſzve ezen 12. Hangok vagynak, C Cis, D, Dis, E, F, Fis, G, Gis, A, B, H
(1802 Gáthy István)
e hangok: cisz, disz, fisz, gisz, aisz, vagy: be, asz, gesz, esz, desz, nem iratnak a vonalrendszeren külön helyekre, hanem alakitójegyek (kereszt és bé) által jelöltetnek
(1867 Bartalus István)
Kereszt (#), valamely hangnak félhanggal való felemelésére utaló jelzés (pl.például f-et fisz-szé emeli); a kettős kereszt (X) kettős – tehát egy egész hanggal való felemelést jelent (pl.például f-ből fiszisz lesz)
(1930 ZeneiLex.)
Az É billentyűre esett a C, a Fisz-re a D, Gisz-re az É, míg az F-től a többi hang a szokásos billentyűn szólalt meg
(1972 Szigeti Kilián)
a zongora fekete billentyűinek hangjait szívesebben nevezzük meg (és szívesebben jelöljük) fisz, cisz, gisz, illetve b, esz alakban
(2004 Ádám András)
a. (rendsz. összetételek előtagjaként v. jelzőként)
erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉
mikor éppen a „fisz-dur” kardalt énekelték [a macskák], közibük hajítám [a sodrófát]
(1846 Jókai Mór)
egy-egy versenymű (lágy fisz-hangnemben)
(1894 PallasLex.)
Fis dur […]. Mint akkord: fis, ais, cis
(1913 RévaiNagyLex.)
Hummel fisz-moll fúgáját
(1974 Pernye András)
az E-dúr hangsort tartalmazó sorba jutnak még a fisz-dór, gisz-fríg, A-líd, H-mixolíd, cisz-eol, esz-lokriszi hangsorok
(2004 Ádám András)
b. (rendsz. összetételek előtagjaként v. jelzőként)
ilyen alaphangú 〈hangszer〉, ill. e zenei hang vmely hangmagasságú változatán megszólaló 〈tárgy, kül. harang〉
A 18. század klasszikus mesterei már sűrűn alkalmaznak a D-kürt mellett C-, Esz-, F-, G- és B-, néha A-, Fisz- (Haydn: Búcsúszimfónia 1772) stb.s a többi kürtöket
(1930 ZeneiLex.)
1922. október 8-án érkezett meg a 730 kilós fisz nagyharang; már este, az úrangyalára meg is szólalt
(2000 Tóth Ferenc)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások