gabógyás (15A2) l. gaborgyás

gaborgyás mn 15A2 (nyj)gabógyás, gáborgyás, kábolgyás

1. (átmenetileg) a józan észnek ellentmondóan gondolkodó v. viselkedő, esztelen, bolond 〈személy〉, ill. (ilyen személyre jellemző,) zavarodott 〈elme, észjárás〉’ ❖ vagynak olly gabógyás fejü emberek, a’ kik ha valamit gondolnak fel-magokban azzal mindjárt okoſabbnak láttatnak magok ſzemeik elött (1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.–Bunyan 7353005, 6) | Kábolgyás: eſzels, füves, maſzlagos (1792 Kisded szótár C0816, 101) | kabógyás: tökéletlen eszű (1887 Magyar Nyelvőr C5238, 332) | vasárnap után a hétfő jön, a dologgal és aki vasárnap mulat, annak rossz menni másnap a munkába gaborgyásan (1933 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | – És hogy érti azt, hogy háromfertályos? – Úgy, hogy nincs ki a négy fertálya, hogy gaborgyás, füstös agyvelejű, meg még csököli is (1974 Népszava aug. 25. C7439, 9).

2. ’hirtelen haragú, lobbanékony, könnyen felcsattanó, es. kötekedő 〈személy〉’ ❖ gabuórgyás: mérges, lobbanékony természetű (1905 Beke Ödön C6397, 44) | gabornyás: […] 2. hóbortos, mérges (gyerek) (1906 A bakonyalji nyelvjárás C6345, 85).

3. (rég) ’viharos, zivataros 〈idő(járás)〉’ ❖ Gáborgyás üdőben egy vesárnapi napon be érkezett e’ falube (1872 Borsszem Jankó dec. 22. C4991, 2) | gaborgyás: zivataros (1912 Berczik Árpád C5969, 182).

Vö. CzF. gabógyás, kábolgyás; ÉrtSz.; TESz. kabolgya; ÉKsz.; SzT. gabógyás; ÚMTsz.

gabógyás lásd gaborgyás
gaborgyás melléknév 15A2 (nyj)
gabógyás 15A2
gáborgyás 15A2
kábolgyás 15A2
1.
(átmenetileg) a józan észnek ellentmondóan gondolkodó v. viselkedő, esztelen, bolond 〈személy〉, ill. (ilyen személyre jellemző,) zavarodott 〈elme, észjárás〉
vagynak olly gabógyás fejü emberek, a’ kik ha valamit gondolnak fel-magokban azzal mindjárt okoſabbnak láttatnak magok ſzemeik elött
(1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.Bunyan)
Kábolgyás: eſzels, füves, maſzlagos
(1792 Kisded szótár)
kabógyás: tökéletlen eszű
(1887 Magyar Nyelvőr)
vasárnap után a hétfő jön, a dologgal és aki vasárnap mulat, annak rossz menni másnap a munkába gaborgyásan
(1933 Tersánszky Józsi Jenő)
– És hogy érti azt, hogy háromfertályos? – Úgy, hogy nincs ki a négy fertálya, hogy gaborgyás, füstös agyvelejű, meg még csököli is
(1974 Népszava aug. 25.)
2.
hirtelen haragú, lobbanékony, könnyen felcsattanó, es. kötekedő 〈személy〉
gabuórgyás: mérges, lobbanékony természetű
(1905 Beke Ödön)
gabornyás: […] 2. hóbortos, mérges (gyerek)
(1906 A bakonyalji nyelvjárás)
3. (rég)
viharos, zivataros 〈idő(járás)
Gáborgyás üdőben egy vesárnapi napon be érkezett e’ falube
(1872 Borsszem Jankó dec. 22.)
gaborgyás: zivataros
(1912 Berczik Árpád)
Vö. CzF. gabógyás, kábolgyás; ÉrtSz.; TESz. kabolgya; ÉKsz.; SzT. gabógyás; ÚMTsz.

Beállítások