görög² mn és fn 

I. mn

1. (Tört is) ’az i. e. 2. évezredben több hullámban a Balkán-félsziget déli részére vándorolt, az ókori Görögországban élt, az ógörög nyelvet, ill. annak vmely nyelvjárását beszélő történelmi 〈nép〉 v. az ehhez tartozó vmelyik 〈néptörzs v. népcsoport〉’ ❖ Illy’-ſerény, és okos Iróknak köſzönheti a’ Görög Nemzet-is Trója Várossa’ oſtromában, és meg-vételében hadakozásával nyert hirét-nevét, és ditsöségét (1774 Dugonics András C1484, [XVII]) | Ilyen volt eredete s első fejlődése a görög nép történelmének, melynek mondáit és hitregéit nemcsak Homer énekli, hanem a történetíró Herodot is őszintén elbeszéli (1868 Toldy Ferenc CD57) | A történelem színpadán megjelennek a különböző görög törzsek, az achajok (ékiratosan: ahhijavas, egyiptomiul: akavas), aiolok (ékiratosan aiavalas), iónok iónok (egyipt. iavana) (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | Akháj[:] A Pelopponészoszi félsziget első hódítói, görög népcsoport (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e nép(törzsek v. népcsoportok vmelyiké)hez tartozó, abból származó 〈személy, csoport〉, ill. e népből való 〈eredet, származás〉’ ❖ [Ágiaris] meg-égettetett Férjének hamvai, töb régi el-takaríttatott Görög Vitézekkel nyugodtak (1772 Bessenyei György¹ C1076, 111) | [I. Hierón szürakuszai türannosz] a lokroiakat is segítette Anaxilaos, Rhegion tyrannosa ellen. Legdicsőbb tette azonban Campania görög lakosságának megvédése volt az etruszk uralom ellen (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Livius Andronicus, […] a görög eredetű szabados (1914 Ambrus Zoltán 9006004, 10) | [VII. Kleopátrának] mint annyi más görög származású fáraónak az egész élete a politikai cselszövésekkel, az érdekkapcsolatok alakításával, a római politikával szemben való lavírozással telt (1998 Új Könyvek CD29).

1b. ’e nép által létrehozott, készített v. művelt, folytatott, haszn. 〈dolog, tevékenység stb.〉, ill. 〈vmely dolognak〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete, származása〉’ ❖ Nyóltzadik rész. Miként lte-meg Eneás a’ Grg Androgeost, és Görög ruhába öltözvén menö [= minő, milyen] kárt tettek a’ Görögökben (1774 Dugonics András C1484, 113) | A görög építészet gömbölyű idomai kellemesek, ellentétben a gótnak csúcsos íveivel (1855 k. Arany János C6504, 537) | Herodotos szerfölött megörül annak a gondolatnak, hogy a görög jóslás egy pontban kapcsolatos az egyiptomi jóslással (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Bellorophontes igazi lényére nézve valóságos isten, lényeges alakja a görög ősvallásnak (1902 ÓkoriLex. CD28) | ellenvetésem az ellen az ósdi és konok babona ellen tiltakozik, mintha a szatíra eredeti római műfaj volna. Nem az. A szatíra is görög eredetű (1924 Révay József CD10) | [Pais István monográfiája] időrendben, a standard filozófiatörténetekben szokásos csoportosításban mutatja be a görög filozófia teljességét, a filozófiai gondolkodásra meghatározó jelentőségű Homérosztól az ókori görög filozófia véghangját leütő Plotinoszig (1994 Új Könyvek CD29).

1c. ’e néphez tartozást kifejező, arra v. annak tagjaira jellemző, náluk szokásos’ ❖ A’ Görög ravaſzság olly’ hirt, ’s ſzint tettete: Tudni-illik mint ha el-mentek vólna már, ’S ellenség körmétől ment-is lenne a’ Vár, ’S nem jönne Trójára immáron ſemmi kár (1774 Dugonics András C1484, 92) | [Az ókori görög filozófiában] a görög éleselmüség gyakran szőrszálhasogatóvá lesz, a dialektika verbalizmussá (1894 PallasLex. CD02) | a görögség önmagát felülmúló barbárság; örvény fölött kapaszkodó lángész […]. A széplelkeket mindíg megdöbbenti a görög erkölcs sokféle ellenmondása (1940 Németh László² 9485011, 45) | IV. Antiokhosz Epiphanész, Szíria királya (Kr. e. 175–163) hellenizálni akarva a zsidó népet, görög szokásokat próbált rákényszeríteni Palesztinára (1995 BibliaiLex. CD1207) • görög orr ’a homlok vonalában folytatódó egynes orr(típus)’ ❖ A’ romai orr közönségesen komoly és elmélkedő emberre mutat. A’ görög orr finom és ravasz szellemnek tanúja (1835 Regélő C0459, 591) | Egész arcán valami szokatlan fajjelleg volt kifejezve, széles kidomboruló homloka, erős, sűrű perzsa szemöldökei, s azokhoz egészen malayi metszésű szemei, tiszta kék svéd szemszivárványokkal, egyenes görög orra (1877 Jókai Mór C2265, 5) | Színésznő, tipikus színésznő. A görög orr és a fehér, majdnem komor arc: valami tragikaféle (1918 Molnár Ferenc² 9453002, 83) | Az ember néhány domináns és recesszív módon öröklődő tulajdonsága […] orr [Domináns allél:] sasorr [Recesszív allél:] görög orr (2001 Természet Világa CD50).

1d. ’e néppel megeső, történő, ill. annak körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ a napkeletnek tartományi, lakosi, termesztményi, ’s más tulajdonsági a’ Görög háborúk, és N. Sándor’ hódítása által tudóttak ki (1817 Fejér György C5480, 28) | Krim, az ókori Chersonesos Taurica, már Kr. e. a VI. sz.-ban görög gyarmatosításnak volt szinhelye; itt alapították a görögök Pantikapaiont és Theodosiát (1895 PallasLex. CD02) | Nem állíthatjuk természetesen, hogy a görög bevándorlás előtti Hellas embertani és nyelvi szempontból csak egyrétegű lett volna (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [Diodórosz] Történeti könyvtár (Bibliothéké) c. műve részletesen tárgyalja a Kr. e. 5–4. századi görög történelmet (1997 Horváth András CD17).

1e. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a mai újgörög nyelv ókori ősének tekintett ógörög 〈nyelv〉 v. annak vmely 〈nyelvjárása, nyelvváltozata〉, ill. ahhoz tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ [akik a kézirat végén levő] Tóldalékoknak Görög betüiben a’ Prókópius irásának ſzokott módját fel-találni látatnak, vallyon okoſságát ismérik é belölle? (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, [X]) | [ismertetem,] a’ mit a’ görög hangsulyozásrul föl kell tenni, hogy akadozás nélkül haladhassunk a’ latin hangsuly ismertetésiben (1857 Magyar Nyelvészet C7089, 13) | A régiek a görög nyelvjárásokat dór, eol és ión-attikaira osztották (1894 PallasLex. CD02) | átgondolta a törzsek vándorlása alapján a görög dialektusok fejlődéstörténetét (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | Az újszövetségi iratok keletkezésének az idejében az akkori Római Birodalom […] nyugati részének nyelve, az egyes országok, vidékek vagy területek még élő ősi, honi nyelve mellett az a görög nyelv, amelyet általában koiné dialektos-nak, görög köznyelvnek, röviden koiné-nak szokás nevezni (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1f. ’e nyelvből való 〈eredet〉’ ❖ a’ Görög vagy Deák eredetű szók a’ mi nyelvünkén jegyzéseket néha változtathatják (1779 Baróti Szabó Dávid C2554, 14) | [Theodor Mommsen] fölhoz mintegy háromszáz latin igét, mellyeknek görög származását mutogatja (1858 Magyar Nyelvészet C7090, 446) | [az atom] szó klasszikus (görög) eredete lehetővé teszi, hogy fordítás nélkül minden nyelven könnyen használhassák (1958 Élet és Tudomány C4909, 323) | A bazilika szó görög eredetű, jelentése: királyi. A rómaiak nyilvános csarnokként használták (2004 Fejérdy Péter–Szabó Levente 3071001, 27).

1g. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉 v. azzal foglalkozó 〈tudományterület〉’ ❖ Örül Mopsus, az Orfeus kezdi görög verseit (1779 Verseghy Ferenc CD01) | hozd el veled Kallystratust, és egy Görög Dictionariumot; mert azzal nem ditsekedhetem, hogy értem (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 467) | [Palladius mezőgazdaságról írt munkáját] némileg értékessé teszik a régebbi (nagyrészt görög) források, melyekből szerzője merített (1896 PallasLex. CD02) | A classica-philologia nyelvi disciplinái. I. Görög és latin hangtan, szótan (etymologia), syntaxis (1905 Pecz Vilmos C8534, 110) | találtam az egyetemi könyvtárban Arisztofánesznek egy kétnyelvű kiadását: az egyik oldalon a görög szöveg, a másikon latin fordítása volt (1926 Rákosi Jenő 8385007, 125) | [Wagner Bálint] latin nyelven több vallásos és költői munkát, továbbá egy iskolai drámát és egy elterjedt görög nyelvtant írt (1930 Pintér Jenő CD44) | [Umberto Albini] a görög filológia egyik legnagyobb olasz tudósa (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Kőrösi Csoma Sándor] az Iliászt és a Küropaideiát görög eredetiben olvashatta (2000 Wojtilla Gyula CD40).

1h. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ [a görög fogságból nagy kincsért kiváltott trójai Podarkészt] Priamusnak nevezték, melly ſzó görögül annyit téſzen, mint ki-váltatott (1774 Dugonics András C1484, 31) | Plutarch azt beszéli Cato életében: hogy ezen szigorú római, noha görögül igen jól tudott, Athen közepén anyai nyelvén tartotta beszédét (1843 Pesti Hírlap CD61) | Görögül írtak Krisztus előtt talán 800-tól (mikor élt Homéros?) (1933 Babits Mihály CD10) | A görögök közül eleinte kevesen tanultak meg latinul, a rómaiaknak sokkal inkább kellett tudniuk görögül (1997 Vilmos László CD17).

1i. ’e nyelvvel foglalkozó 〈személy〉’ ❖ Példab. VI. vers. 8. tsak a’ 70. Görög forditóknál látni; mert a’ ’Sidó Bibliában, és a’ mi Magyar forditáſunkbanis nem olvaſtatik ez (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 182) | Mi itt [Nietzsche személyében] a görög filológust mutatjuk be és jelezzük ennek hatását a modern filozófusra (1905 Juhász Gyula¹ 9284817, 51) | pár hete olvastam F. L. [= Frank Laurence] Lucas, cambidge-i tanár, jó nevű esszéíró és görög [ti. ógörög] műfordító új tanulmánykötetét (1961 Cs. Szabó László 9093007, 553) | Szent Márk evangélista, a legrégibb evangélium írója, a hagyomány szerint Pál apostol kísérője és Péter apostol görög tolmácsa (1996 Magyar Nemzet ápr. 25. C8371, 19).

1j. ’(jellemzően) e nép által lakott, ill. az ókori Görögországhoz tartozó 〈terület〉’ ❖ [Párisz] gyalázá a’ Görög hazának ſzegénységét, égig magaſztalá pedig Trója-Vároſsának ékeſségét, és gazdagságát (1774 Dugonics András C1484, 3) | a’ ſzép Mesterségek mint kül-fldi gyümltsök plántáltattak-által a’ görög fldre (1792 Verseghy Ferenc ford. 7448022, 407) | [az i. e. 4. században] Calabriában egy ujabb bennszülött törzs, a brettiosok vagy bruttiosok törzse lép fel, mely […] a görög tengerparton is mind tovább terjesztette határait (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | A görög törzsterületektől keletre elterülő vidékeken (1936 Váczy Péter CD42) | A homéroszi–hésziodoszi istenvilág minden görög településen ismert volt, […] de ebből nem következik, […] hogy valamennyi istent ugyanolyan kultuszban részesítették. Közismert, hogy Athén védője Pallasz Athéné volt (2000 Németh György CD17).

1k. (tulajdonnév részeként is) ’e nép(hez tartozó vmely néptörzs v. népcsoport) által szervezett, az ókori Görögország területén működő 〈állam〉’ ❖ [Trója városa] az egéſz tágos Tartományú Görög Birodalomnak a’ hadi tudományban leg elmésb, és leg-erösb Vitézei vezérléſek alatt tartatott ſzámtalan hartzolások, és ostromláſok között tiz Eſztendökig magát védelmezte (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, [1]) | A szabad görög köztársaságok aranykorszaka óta nem is látá azt a világ, hogy két nép segitségére jő egymásnak (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Az antik demokrácia a görög államokban (Argos, Elis, Miletos, Syrakusa, Akragas, Théba, Samos, Megara, Sikyon, Taras, Ephesos stb.) testesült meg legszembeszökőbb alakzatokban (1893 PallasLex. CD02) | a „kevesek uralmát”, az oligarchiát képviselik vagy támogatják a dór államok a demokráciával szemben azon a hosszú küzdelmen át, amely az 5. századtól kezdve folyik alkotmányjogi téren a görög polisokban (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [a szofisták] a görög városállamok fiatalsága számára […] a magasabb képzés újfajta lehetőségét biztosították (2006 Bene László 3040001, 141).

1l. ’ezen állam v. e nép(hez tartozó vmely néptörzs v. népcsoport) szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ Klitemneſtrát Agamemnon Görög Király vevé-el Feleségül (1774 Dugonics András C1484, [1]) | [Eginán] vertek legelőször görög pénzeket és pedig Pheidon király által (drachma) (1893 PallasLex. CD02) | Solon az első görög államférfiú, kinek személye nemcsak történeti, hanem mély nyomot is hagyott a történelemben (1904 ÓkoriLex. CD28) | a görög gyarmatok alapítási mondáiban már nem találkozunk a királyság intézményével (1994 Hegyi Dolores CD17).

1m. ’e népre, annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ A’ római comoedia kétféle, ugymint palliata, melly görög tárgyakat vesz fel, ’s görög ruhákban adatott; e’ nemhez tartoznak Plautus és Terentius’ előttünk ismeretes vigjátéki; és togata, mellyben római ruhák és szokások uralkodtak (1834 Társalkodó C7971, 202) | híres még a[z Ermitázs] rézmetszeti gyüjteménye (200,000 lap), antik váza, érme, egyiptomi és asszir, kercsi görög gyüjteménye (a 3–4. Kr. előtti századból) (1925 RévaiNagyLex. C5713, 527) | [Devecseri Gábor] felsőbb tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. Az egyetem görög intézetében 1946-tól 1948-ig tanársegéd volt (1971 Magyar Nemzet aug. 1. C5276, 9).

2. ’e népből, ill. az ehhez tartozó nagyobb néptörzsekből kialakult, szláv, albán, török elemekkel keveredett, többségében Görögországban és Cipruson élő, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágát önállóan alkotó nyelvet beszélő 〈nép〉’ ❖ Hijában gyüjtött népet, Mind számost, mind erőst, mind fegyverére szépet Amaz bolgár Salán; hijában állott még Népéhez a görög és a tót nemzetség; Mert valahányszor ők megállni harczban mertek: Mindannyiszor a harcz gyalázatjokra lett (1787 Ráday Gedeon¹ C3573, 55) | törökök, kik az arab birodalmat fölfordíták, s Europában a szerencsétlen görög nemzet maradékát meghódíták (1841 Vajda Péter ford.–Cuvier 8504004, 77) | [az élelmezéshez a görög] kormánynak nem állanak rendelkezésére megfelelő készletek és ezért a rendszeres adagolást nem is tudja megvalósítani. További akadály a görög népesség teljes fegyelmezetlensége (1943 Népszava márc. 10. C7511, 5) | A görög nép szabadságharca […] az európai közvélemény érdeklődésének előterében állott. Ez a háború volt a 19. században az első nagyméretű nemzeti szabadságharc (2003 Fenyő István CD58).

2a. ’e néphez tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népből való 〈származás〉’ ❖ A’ Görög gyermekekböl a’ Török minden eſztendöben dézmát veſz (1783 Molnár János C0291, 40) | egy görög származásu corsicai család tagjának, Stephanopoli de Comnéne urnak kérelme (1844 Pesti Hírlap CD61) | [Bizánc] az egész államszervezet felépítésében római volt, a császár és alattvalói magukat mindvégig rómaiknak vallották, mégis, a politikai, egyházi, gazdasági és irodalmi életben egyaránt a görög etnikumú és nyelvű elem tört elő (1936 Váczy Péter CD42) | [Albániában] a 300 ezres görög kisebbség érdekeit képviselő Omonia (görög nemzetiségi mozgalom) 3 mandátumot szerzett (1991 Tények könyve CD37) | [Az 55. Locarnói Filmfesztiválon] a legjobb férfialakítás díját Jórjiosz Karajannisz görög színész vehette át Penni Panajotopulu Nehéz a búcsú, apám című filmjének főszereplőjeként (2002 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’e nép által v. Görögországban létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn. 〈dolog, tevékenység stb.〉’ ❖ Nevezetesek a’ Görög borok; de leg-föképpen a’ Tzipruſiak. El-tartják ſzáz eſztendeig-is; a’ menyegzö kedvéért (1783 Molnár János C0291, 124) | Ilyen az uri görög öltözet. A paraszté alakra hasonló, hanem többnyire durva szűr forma szövetből. – A nők európai szabásu ruhában járnak: némelyik fezzel fején (1870 Kecskeméthy Aurél 8231002, 130) | Barboglis Marios, modern görög zeneszerző, ki Kalomiris […] és társai nemzeti iránya mellett rendkívüli hatással volt a mai görög zenekultúrára (1930 ZeneiLex. CD49) | a görög futball akkor [ti. Détári Lajosnak az Olimbiakószba való igazolásakor] már feljövőben volt, több külföldi edzőt, játékost szerződtettek, s lám, mára el is érték a céljukat (2002 Magyar Hírlap CD09) • görög joghurt ’a savó és más folyadékok eltávolításával előállított, krémes állagú, sűrű, fehérjében gazdag natúr joghurt’ ❖ Török joghurt[.] Török vagy görög joghurt néven kapható, és nem más, mint sűrű, krémes joghurt. A 10 százalékos zsírtartalmú, süzme nevűt szeretem használni. Ha nem kapunk, könnyen előállítható házilag úgy, hogy a natúr joghurtot szűrőben néhány óra alatt lecsöpögtetjük (2009 Mautner Zsófia 3232001, 172) | a görög joghurt receptje (2010 Szabad Föld febr. 26. C8396, 2).

2c. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Görögországban szokásos’ ❖ Az-is Görög ſzokás, hogy Lemnus Szigetében a’ barlangból Lemnuſi föld ne áſattaſsék, mig Auguſztus 6-dik napján Sz. Miſe ott nem mondatik (1783 Molnár János C0290, 185) | A kettős kabinet ajtajában áll egy ötven év körüli férfi, s török dohányt szí csibukból. Keleties vonások; de inkább török, mint görög jelleggel (1872 Jókai Mór CD18) | [Soros György] külön bírálta az Európai Uniót és az Egyesült Államokat azért, mert utat engednek a Macedóniát fenyegető görög nacionalizmusnak, és ezáltal – félő – az általános balkáni háborúnak is (1994 Magyar Nemzet jún. 13. C8369, 2) | Többször nyaraltunk Görögországban, egyik alkalommal sem csalódtunk a görög emberekben, a görög vendégszeretetben (2002 Magyar Hírlap CD09).

2d. ’e néppel v. Görögországban megeső, történő, ill. e nép körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ Stambulban […] főkép ama’ nézet uralkodik, hogy a’ görög zendület orosz befolyásnak tulajdonitható (1843 Pesti Hírlap CD61) | [Szent István] betegen tért vissza a görög háborúból (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | [Konsztantinosz Kavafisz] életében és művészetében Bizánc az izgalmasabb élmény, s ez megfelel a mai görög helyzetnek: a görög ember, ha a múltról beszél, mindenekelőtt bizáncra gondol, és csak másodsorban az antik világra (1973 Képes Géza 9323079, 219) | Még az 1947-es görög válság kapcsán jegyezte meg a későbbi amerikai külügyminiszter, Dean Acheson, hogy „egyetlen rothadt alma megfertőzheti az egész láda tartalmát”, azaz az amerikai védelmi vonal mögé befészkelődő kommunista eszme láncreakciót indíthat el (1997 Magyarics Tamás CD17).

2e. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád önálló hellén ágát alkotó, az ógörögből kialakult 〈nyelv(járás)〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem〉’ ❖ [Cipruson] sok a’ Templom. Az Iſteni ſzolgálat Görög nyelvü, és ſzokásu (1783 Molnár János C0291, 124) | [a templom] Árpád-kori emlék, régibb, mint a falu. A tetején kettős kereszt van, a homlokzatán valami görög betűk (1885 Jókai Mór CD18) | Az ó-görög nyelv kiejtésében Reuchlin a modern görög kiejtést vette alapul (itacizmus); ellenfele e téren Erasmus (l. o.) volt (1897 PallasLex. CD02) | egy-egy kisázsiai görög nyelvjárásról (1917 Simonyi Zsigmond C5974, 252) | Néhány pszichiátriai betegség összefoglaló neveként 1911-ben Eugen Bleuler alkotta meg ezt a görög kifejezést (skizo-frenia = hasadt elme) (2001 Magyar Hírlap CD09).

2f. ’e nyelvből való 〈eredet〉, ill. ilyen eredetre vonatk. 〈etimológia〉’ ❖ E tritéből [ti. az őseink útjába kerülő görög nyelvű és vallású népek által a hét harmadik napjára használt szóból] lett a mi szerdánk, a tetartéból csütörtökünk, a pemtéből péntekünk. […] Ezzel ki levén mutatva a szerda, csütörtök és péntek görög eredete, ez által megszünik […] azok igénye, kik azt hiszik, hogy e szavakért nekik vagyunk adósaik (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Bőségesen akadnak [a románban] sokszor görög eredetű egyházi szavak (catapeteasmă) ’oltárfal’, patrafir ’stóla’, protopop) (’esperes’, odăjdii ’miseruha’, vlădică ’püspök’) (1947 Gáldi László 9167002, 18) | [a Tihanyi alapítólevélben olvasható] petra helynév görög etimológiáját – mint láttuk – igen sok érv támogatja (2010 Szentgyörgyi Rudolf C7190, 399).

2g. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉 v. azzal foglalkozó 〈tudományterület〉’ ❖ 1476-ban Mailandban nyomtattatott Constantin Lascaris Görög Grammatikája; ez volt az els nyomtatott Görög könyv (1827 Hasznos Mulatságok C8326, 114) | Idegen nyelveket magyar kutfőből még alig lehetne megtanulni, a’ franczon, németen és latinon kivül, mert sem nyelvtanaink, sem szótáraink nincsenek. „Görög nyelvtan-t” Tatay; görög „olvasó könyvek-”et – Lichner hellen „olvasókönyv” és Papp a’ „Gediche magyarosított görög olvasókönyv”-ét – adták; görög szótár még nincs az olvasókönyvek után kötötteken kivül (1845 Életképek C0102, 376) | Eusthatios, Makrembolita, bizanci patricius a IX. sz.-ban; irt egy 11 könyvből álló görög regényt Hysminias és Hysmine szerelme c. alatt (1894 PallasLex. CD02) | A magyar szent korona görög feliratai (1935 Moravcsik Gyula CD58) | [a Nyelvek Európai Napja zenés rendezvényén] egymást követték az EU-tagországok zenei sikerei. Senki sem bánta, hogy nem érti a görög vagy a litván dalszövegeket (2008 Népszabadság szept. 29. C7856, 9).

2h. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ [Mósa László Zsuzsanna nevű lányát elvette] egy Török Ferenc nevű sokat járt költ és alkalmatos experientiájú, jó emberséges ember, aki Európán kívül Ázsiában és Egyiptomban is járt, törökül, németül, franciául, még görögül is tud, már amit tud (1775 Rettegi György 7282003, 360) | [Albániában] az 1888 dec. számlálás szerint […] 247,810-en görögül (köztük 21,550 muzulmán és 1725 zsidó), 15,125-en oláhul beszéltek (1893 PallasLex. CD02) | [Christomanos Konstantin] német nyelven irt művei: Dio graue Frau (dráma, 1898); Orphische Lieder (2. kiad. 1899); Tagebuchblätter (emlékezések Erzsébet királynéra, 2. kiad. 1899) Görögül írt egy athéni regényt Viaszbáb c. alatt (1927 RévaiNagyLex. C5716, 84) | [a ciprusiak és a máltaiak] angolul és görögül értenek és értetik meg magukat, és mindkét nyelv már része az unió szótárkészletének (2002 Magyar Hírlap CD09).

2i. ’e nyelvvel foglalkozó 〈személy〉’ ❖ Alkalmam volt Ali Effendivel együtt vacsorálni. Ali még soha sem volt hazájától tova, ’s nem is tudott egyebet hazai nyelvén kivül; közlekedésünk tehát egy görög tolmács által [történt] (1836 Regélő C0460, 191) | [1818-as Balkán-félszigeti és kisázsiai útján Széchenyi] kísérete: egy görög nyelvmester, egy festőművész, továbbá komornyikja és szakácsa (1932 Pintér Jenő CD44) | [Athine Roussel Onassis] megújíttatta görög útlevelét, görög nyelvtanárt fogadott és újdonsült férjével […] együtt beiratkozott egy Athén melletti lovas iskolába (2006 Népszabadság febr. 18. C7854, 8).

2j. ’(jellemzően) e nép által v. e nyelv beszélői által lakott, ill. Görögországhoz tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező’ ❖ A’ Vénétziaiak nem védelmezhették Görög ſzigeteiket Amurátes ellen, ki rajtok gyözedelmeskedett (1778 Bessenyei György¹ C1094, 38) | A bolgár birodalom megbukta után, a német és görög tartományok közt, az átviteli kereskedés Magyarországon keresztül vette utját (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A magyar Vörös Kereszt 1928. sok élelmet és közel 130.000 pengőt küldött a bolgár földrengés és 20.000 pengőt a görög földrengés kárvallottjainak (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 136) | A Balkánra szakadt román nyelvjárások javarésze ma görög nyelvterületbe van beágyazva: ezért az aruménban (macedo-románban) valósággal hemzsegnek az újgörög jövevényszavak (1947 Gáldi László 9167002, 15) | Ha a két ciprusi résznek nem sikerül megegyeznie, akkor nem tehetünk mást, felvesszük Ciprus görög részét, amit sem Ciprus, sem az EU nem akar, s pláne nem Törökország (2002 Magyar Hírlap CD09).

2k. (kötött szókapcsolat részeként faj- v. fajtanévben is) (Áll v. Növ is) ’e területen (ős)honos, ill. onnan származó, ott kitenyésztett 〈állat, ritk. növény〉’ ❖ Görög bab, Bakſzaru-fü, Horgas hüvelkü ſzéna Bakſzarvu-fü, Ketske ſzarvu-fü (1775 Csapó József 7062001, 108) | Görög teknős (Testudo graeca) (1897 PallasLex. CD02) | Néhol tenyésztik a görög lepkeszeget (Trigonella Foenum graecum L., fenő grék); itt-ott vetés közt is megfigyelték (1902 Wagner János CD35) | a görög rackánál aránylag több a pehelyszál, mint az oláh rackánál, de azért ennél is kedvezőbb az arány, mint a hortobágyi vagy alföldi rackánál (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Görög kopó. (Ellinikós Ichnilátis) (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

2l. (tulajdonnév részeként is) ’e nép (vmely része) által szervezett (történelmi) 〈állam〉’ ❖ a’ Grg Birodalmat is fel-forgató pogány Trkſégnek dhſſége (1777 Cserey Lőrinc C1291, 33) | Epirus Törökországtól elszakittassék, s épen ugy, mint az Creta és Thessaliával szándékoltatik, szintén kebleztessék be a görög királyságba (1866 Alföld 8602001, 1) | Polonnelos, a görög köztársaság volt elnöke ezerkilencszázhúszban Athénben felállíttatta az új művészeti akadémiát (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 284) | A törökök két egyenragú félből alakítandó államszövetséget akarnak, míg a görögök egyetlen, ciprusi (görög) államban képzelik el jövőjüket (2000 Magyar Hírlap CD09).

2m. ’ilyen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ Kemény miriſzi kard tsügg-le oldaláról; Mellyet Muſa Szultán nyert Görög Tsáſzártól (1777 Kónyi János C2731, 14) | [Liudprand] Berengárt a görög udvarnál képviselte (1868 Toldy Ferenc CD57) | [Nikolaosz] Mandzarosz a komponistája a mai görög nemzeti himnusznak is (1931 ZeneiLex. CD49) | görög diplomata (1969 Fejes Endre 9139002, 164) | [1979.] október 5–8. Magyarországra látogat Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök (1997 Tények könyve CD37) | Ciprus északi, törökök lakta részének annektálásával fenyeget Bulent Ecevit török miniszterelnök arra az esetre, ha a déli, görög fennhatóságú rész az EU-hoz csatlakozik (2001 Magyar Hírlap CD09).

2n. ’e népre, annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ [Roussos Rhousopoulos a világháború után Budapesten] a görög kormány delegátusa lett. Athénból értékes görög etnográfiai gyüjteményt hozott ajándékul a keleti keresk. akadémia muzeumának (1924 RévaiNagyLex. C5712, 250) | Görög napok márc. 13–22ig a Palace Szállóban[.] Bouzuki zenekar[,] görög táncosok[.] Az ételeket görög szakács készíti (1981 Népszava márc. 12. C7446, 11) | Az 5. görög búcsúra a Magyarországon is ismert zenészek, valamint a Sirtos zenekar mellett ezúttal a mediterrán ország egyik legkedveltebb előadója, Jorgos Dalaras is ide látogat (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (Vall) ’bizánci liturgiát követő vmelyik keleti keresztény, azaz ortodox v. görögkatolikus keresztény 〈egyház〉, v. arra jellemző, ahhoz tartozó 〈vallás, szertartás, tárgy stb.〉, ill. ilyen vallású 〈személy〉’ ❖ Görög Vallású rmények (1781 Magyar Hírmondó 7444021, 582) | Sz. Endre, mv. a’ Duna mellett, 3008 lakossal és sok nem egyesült görög templommal (1831 Zádor Elek 8532005, 239) | az oláh ajku egyesült-görög papnak csak harmad rész kepét kellett fizetni (1871 Orbán Balázs CD22) | [A bérmálást] a görög egyházban feladják mindjárt a keresztség után; a r. k. egyházban azonban csak a hetedik évet már betöltött, meggyónt s megáldozott hívek bérmálhatók meg (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 134) | Bojan Radev, az egykori olimpiai bajnok birkózó, aki utóbb neves műgyűjtő lett, hallatlanul értékes görög ikonokat ajánlott [a kéziratért] cserébe (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Ajtony] a görög szertartás szerint keresztelkedett meg, a bizánci udvar szövetségeseként szembeszállt Szent Istvánnal (2000 Tóth Ferenc CD36) • görög kereszt a) ’〈gyakr. ilyen egyház v. ilyen vallású állam jelképeként, építészetben, heraldikában is:〉 egyenlő szárú kereszt mint szimbólum, ill. ilyen alakú tárgy’ ❖ [az isztambuli Hagia Szophia bazilika] Görög Keresztnek formáját képezi, belől pedig tojás forma kerekdedségű (1822 Hasznos Mulatságok C0185, 309) | Körül van véve polyglott országod természetes ellenségekkel. – Délről és keletről fenyeget a görög kereszt; északról a kereszt romjaival hadonázó Nihil (1872–1874 Jókai Mór CD18) | [Számosz lobogója] kék-fehér vízszintes pólya, a baloldalon, a pólyák határán fehér görög kereszt (1915 RévaiNagyLex. C5708, 812) | óh Emericus! Német nevet hordtál és hordtál görög keresztet a bő bús magyar üng fölött (1933 Babits Mihály CD01) | görög kereszt: egyenlő szárú kereszt (1999 MagyarNagyLex. C5821, 758) b) (jelzőként) ’olyan 〈alak, forma〉, mint amilyen alakú ez a szimbólum’ ❖ E’ nagyszerü épület [ti. a Panthéon], a’ Madelaine-egyházzal együtt, Paris, sőt a’ világ első ékei közé tartozó, görög kereszt alakú, mellynek négy hajója egy közös centrumba egyesül (1844 Tóth Lőrinc C4309, 59) | A pillér- és oszlopkötés a pilléreknek v. oszlopoknak keresztmetszete szerint váltakozó. […] Egy görögkereszt-alaku pillér egymás fölötti két rétegét a 10. ábra mutatja (1897 PallasLex. CD02) | Érdekes az 1717-ben görög kereszt formára épített terjedelmes ágostai evangelikus fatemplom [Késmárkon] (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A VI. Pál (és Wojtyla) által használt [pásztorbot]változatot [XVI. Benedek] a IX. Pius-félével helyettesítette. Az első aranyozott, és feszületben végződik, a második ezüst, és görög kereszt alakú a vége (2008 Népszabadság júl. 11. C7856, 9).

II. fn

1. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) (Tört is) ’az i. e. 2. évezredben több hullámban a Balkán-félsziget déli részére vándorolt, az ókori Görögországban élt, az ógörög nyelvet, ill. annak vmely nyelvjárását beszélő történelmi nép’ ❖ ha ezek az Görögk idejekben éltek vólna, mit montak vólna azon Grg Doktoroknak, a’ kik hazai nyelvén irtak? (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [)()(10r]) | A hebreusok, egyiptomiak, görögök, továbbá babyloniak, indiaiak és chinaiak már több évezreddel Krisztus előtt, nemcsak húros és fuvó hangszerekkel, sőt bizonyos hangjegyekkel is birtak (1846 Hetilap CD61) | A történelmi korban közös névvel helleneknek nevezett görögök közt 4 főbb törzset különböztettek meg, u. m. ionokat, dorokat, aeolokat és achaeusokat, melyek főképen dialectusuk által különböztek egymástól (1902 ÓkoriLex. CD28) | a görögnek legfőbb, tulajdonképpeni vallása a polisz (1919 Hornyánszky Gyula CD10) | Érdekes, hogy a füstáldozat milyen öntudattal töltötte el a görögöket. Úgy tartották, ezzel a füsttel táplálják isteneiket (2000 Horváth Pál² CD17).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ máig-is az a’ kérdés, hogy vallyon a’ Bölts és a’ Vitéz [ti. Diogenész és Nagy Sándor] közzül mellyik vala nagyob? – – Gyuri, jere velem […], s’meg-látod, hogy mind a’ két Görög bolond vólt (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 15) | minden görög, ki bátor, tudja meg: Troja kiáltja nyiltan, a mit érez (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare CD11) | A görög kultúra legcsodálatosabb idején görög nem hiszem, hogy volt félmilliónál több. Igaz, hogy az majdnem mind odahallgatott, ha Euripidesz megszólalt (1940 Illyés Gyula CD10) | Az egyik [római] osztag parancsnoka intett, a katonái megpróbáltak közelebb nyomulni a szószékhez, de a görögök husángokat kaptak elő (2005 Spiró György 3283004, 479).

2. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a mai újgörög nyelv ókori ősének tekintett ógörög nyelv’ ❖ tsupán idegen nyelven ſoha még egy Nemzet is e földön, a maga Anya nyelvét meg vetvén, böltſeſſégre, tudományokra nem emeltethetet. A Görög Grgbe, a Deák, deákba, az Anglus Anglusba, a Frantzia Frantziába mentek fel[.] Valameddig e Nemzetek Anya nyelveikkel el nem kezdettek fényleni, addig homályba nyögtek (1779 Bessenyei György¹ C1082, 241) | Cicero idejében Rómában minden müvelt embernek […] a görögöt is kellett érteni (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Ez a jelentés a klasszikus görögben is élt (1933 Gyalmos János C5874, 224) | [Dániel Könyvében] az újbabiloni környezet perzsa eredetű szavakkal van leírva, sőt Nebukadnezár zenekarának hangszerei görögből átvett neveket viselnek (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

2a. (jelzőként is) (Isk) ’az ógörög nyelv és irodalom mint tantárgy, ill. szak’ ❖ Ezen tanszéknek évi dijazása a rendes tanár számára 500 pft, meg szálláspénz s a tandijnak egy része. Az illető egyénnek jártasnak kell lenni latin és görög (de kivált görög) szakján kívül a a magyar és a német nyelvben is, mely kettő nálunk egyszersmind a tanítási nyelv is (1857 Budapesti Hírlap aug. 20. C7815, [2]) | A tanár urak azonban nem méltányolták ezt a kiváló tudományomat [ti. a vizsga során megcsillogtatott háztartástani ismereteket] s én megbuktam a görögből (1889 Fővárosi Lapok C0158, 2180) | Obelcz József, kegyes tanítórendi áldozópap és főgymnasiumi tanár […]. Tantárgyai voltak leginkább: hittan, latin, görög, magyar és német nyelv, mennyiségtan, történelem, földrajz és természettan (1903 Magyar írók élete CD27) | futbalozni járt a Népligetbe s görögre járt az odvas iskolában (1940 Havas Endre 9230011, 20) | [Printz József 1863-ban a főgimnáziumi utolsó évében] latinból, a német, történelem, mennyiségtan, természettan, bölcsészet c. tárgyakból jeles, ám görögből és magyarból csak jó eredményt ért el (1995 Hárs József CD52).

3. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) ’az ógörög nép(hez tartozó nagyobb néptörzsek)ből kialakult, szláv, albán, török elemekkel keveredett, többségében Görögországban és Cipruson élő, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágát önállóan alkotó nyelvet beszélő nép’ ❖ [I. Szent László király] a’ Németeket meg-hódította, a’ Tótokat meg-gyözte, a’ Görögöket és Rátzokat bírtoka alá vetette (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 92) | Nézd a Görögöt. Századokig görbedett a Török irgalmatlan járma alatt. Veszni látá szép hazáját, pusztulni minden vagyonát (1835 Széchenyi István CD1501) | Ott ült Griffard, egy csomó hírlaptól körülvéve […]. Griffard úr tehát éppen a görögök legújabb diadalait olvasá (1853 Jókai Mór 8209013, 41) | Ez a tanár, mikor lelkes tanítványa elutazik, hogy résztvegyen a görögök szabadságharcában a törökök ellen, útravalóul nem Plátó műveit adja neki, hanem egy jólműködő revolvert (1936 Bálint György 9021001, 33) | mi lehet az a valami, amit […] a görögök ’kiskacsa’, a kínaiak a ’kisegér’, a dánok, norvégok és svédek az ’ormány a’ jelentésű kifejezésekkel jelölnek. A megfejtés, a @ jel (2003 Kicsi Sándor András 3146001, 501).

3a. ’e néphez tartozó személy v. csoport’ ❖ Áſiában egy Mánuel Paleologus nevü Görög egy Törököt, kit bútsúzás nélkül el hágy, meg boſſzant (1778 Bessenyei György¹ C1094, 36) | [Botond és a bizánci katona viadalát] a magyarok egyfelől, a görögök a város falain, bástyáin másfelől feszült várakozással nézik. […] A két hős összerobban; a görög, ellene által, lováról a földre taszíttatik, hogy azonnal kilehelli lelkét (1860 Arany János 8014013, 272) | Ma már kevés a görögünk, az is magyar, rejtélyes módon homéroszi nevük is jó magyarosan hangzik (1937 Cs. Szabó László 9093013, 138) | [a magyar férfi vízilabda-válogatott] a spanyolok pénteki „kiütése” (9:1) után szombaton a németeket múlta felül […], tegnap pedig a görögöket győzte le (2004 Népszabadság 3248003, 22).

4. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágát önállóan alkotó nyelv’ ❖ [Dukasz bizánci történetíró] Historiájának V-dik Könyvében, Görögbl Deákra fordítván az ígéket, így ſzóll (1791 Weszprémi István 7448018, 251) | [a görögség] igen sok tárgyra, kivált a hétköznapi életben előforduló dolgokra a görögtől egészen idegen, nyilván a szlávból, törökből kölcsönzött, s elferditett szavakkal él (1870 Kecskeméthy Aurél 8231002, 131) | a bolgárországi hivatalos görögben (1920 Czebe Gyula C5977, 107) | [Nagy Károly] Rotrud leányát odaígérte Bizánc császárjának. A kis princessát a császári emberek azonmód tanítani kezdték görögre és a keleti udvari etikett szabályaira (1936 Váczy Péter CD42) | Cipruson a görögöt használják, míg Máltán az angolt (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. (rég, nyj) ’(e népből származó) kereskedő’ ❖ Sétálgat, mint a’ Görög az üres boltban (1788 Szaitz Leó 7302007, 136) | [palóc beszéd:] nem vesz neki vuásuárkou a’ Görögnié selyem ruhuát, garuályist [= kalárist] (1819 Tudományos Gyűjtemény C5510, 37) | A magyar jómódu földmives, ha csak egy darabka saját földje van, attól el nem veszi s el nem vette gyermekét, ő magát mindig különb embernek tartotta a mesterembernél, s a botosnál, népnyelvén a „görögnél” (1874 Pesti Napló dec. 22. esti kiadás C8656, [1]) | Bujdosónak kín az élte; Reszket, ha levél zörög: Felvont sárkányt vesz kezébe, Hajtja éh: „megállj, görög!” (1877 Arany János CD01) | Jó lesz a bankón túladni. Bemegy a városba, s vesz rajta lisztet a görögnél (1903 Jókai Mór CD18).

6. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’bizánci liturgiát követő vmelyik keleti keresztény, azaz ortodox v. görögkatolikus keresztény egyház (vmely közössége)’ ❖ ſzoroſabban böjtölnek a’ Görögöknél, a’ ſzerdai és pénteki böjtön kivl meg-tartyák a’ 40. napi böjtöt-is (1788 Decsy Sámuel 7078006, 369) | a’ helvét-vallástételű evangelicusok négy – a’ nemegyesült görögök három – az ágostani vallástételü evangelicusok két – illy [tanító]képző-intézetek’ felállitására köteleztetnek (1844 Pesti Hírlap CD61) | kérdem Marunt: milyenek itt [ti. Knin városában] az erkölcsök? „Nálunk katolikusoknál jók, a görögöknél nem[”] (1929 Marczali Henrik CD10) | Az emberek a katolikusok, a görögök és a protestánsok szerint is a kibékülés és az üdvözülés részesei, aminek föltétele a lelki újjászületés (1997 Magyar Hírlap CD09) | [az idősek otthonában] még a lélekkel is törődtek. […] A hétfő az önkéntes lelki segítőé, aztán volt még valaki az evangélikusoktól és a görögöktől is (2008 Kováts Judit 3151009, 1422).

6a. (/ritk) ’ilyen felekezethez tartozó személy’ ❖ Ime még nem egyesült Görög is tud magyarúl (1812 Kazinczy Ferenc C4940, 205) | [Esztergom vármegyében él] 65.677 róm. katholikus, 9.135 református, 2.939 zsidó, 588 ág. evangelikus és 37 görög (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | – Csak katolikusok feküsznek itt? – Nem, instálom. Minden fajta vallás, a ki a harctéren elesett. Van görög is. A reformátusoknak fejfája van (1915 Az Est ápr. 4. C5263, 6) | Az úr kerekhegyi házát közösen használják a római, illetve a görög katolikus hívek. Jól megférnek egymás mellett a görögök ikonjai és a rómaiak szentképei, s az is közös bennük, hogy egyformán dideregnek (2004 Szabad Föld ápr. 2. C8390, 20).

Ö: ó~, új~.

ÖU: ős~.

Sz: görögség.

Vö. CzF. görög²; ÉrtSz. görög²; SzólKm.; TESz. görög²; ÉKsz. görög²; SzT. ~, görögül; ÚMTsz. görög²