szarik ige 11a3

1. tn (trágár) ’〈ember v. állat〉 székletet ürít’ ❖ ſzinte ezen [betegségre utaló] ſzint vettem volt éſzre [...] az Ökröknél [...] az alfélnek belsö hus ſzinén, midön ſzarának –, ’s ganéjlának (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein 7351013, 201) | ſzarni ſeine Nothdurft verrichten [= szükségét végezni] (cacare), foſni ebend. (1796 Beregszászi Nagy Pál¹ C1052, 128) | ez s ez addig se ne egyék, se ne igyék, se ne szarjék, se ne aluggyék, a még ide nem jön (1885 Magyar Nyelvőr C5296, 188) | sz.rik, [cigány nyelven:] chijel, chivel, hivel (1893 PallasLex. CD02) | [nincs] annyi időm se, hogy szarjak (1985 Spiró György 1143003, 542) | Aki a fővárosban ma bárhol lenéz a földre, mert kénytelen megnézni, mit szimatol a kutyája, annak okádhatnékja lesz a mocsoktól, melyben lassan térdig járunk. Ja, hogy a kutyák meg szarnak? Valóban (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ts (trágár, túlzó is) ’〈vmilyen székletet, es. székletként vmit〉 ürít’ ❖ a farkasok most sok új magyart szarnak [ti. a farkasok megettek két cigányt] (1795 Nagy István³ CD01) | nagyot szarik (1888 Magyar Nyelvőr C5953, 184) | [a tálasokat lenéző fazekasok szerint] a marha is szarik olyat (ti. olyan kerek laposat) mint egy tálas (1939 Ethnographia C6956, 298) | Hát kötelet sz*rik az a léhűtő [ti. a szükségét végző munkás], hogy ennyi ideje eltűnt? (1949 Magyar Nyelvőr C6001, 27) | fogadásból, két fillérért, gipszet evett. Már bocsásson meg, atyám, napokig fehér szobrokat szart (1992 Népszabadság máj. 30. C7842, 29).

2. tn (trágár, durva) ’〈káromkodásban, szitkozódásban〉’ ❖ Ha ki a’ Törököknek a’ Szakállára pök, vagy azt mondja néki, ſz-om a’ Szakállodra: tehát úgy meg-sérti tet, hogy  azt kéſz leg-ottan vérig meg-boſſzúlani (1795 Sándor István 7287064, 63) | Szarok a markodba, Ó tė éhetetetlen, tetves csizmadija! (1873 Magyar Nyelvőr C5946, 335) | A zisten szarjon a kalpodra [!] – a rabokra kiabált így, ha kértek tőle valamit, vagy ha méltatlankodtak a bánásmódja miatt (1976 Dobos László 1034001, 86).

2a. ts (trágár, durva) ’ua.’ ❖ Szarjá tüzes galacsint (suhancz átok)! (1887 Magyar Nyelvőr C5238, 41) | Kő fülibe, só szemibe, szurkot egyék, szart okádjék, piros patkószeget szarjék! (1940 Berde Károly C7998, 103).

3. tn szarik vmire v. vkire (durva) ’〈annak kif-ére, hogy nem törődik, nem foglalkozik vmivel, vkivel, ill. dolgaiban, magatartásában stb. figyelmen kívül hagy vmit, vkit〉’ ❖ Szarom ollyas életre, vagy akármi Országra (1806 Fabchich József C4940, 95) | Én modern egyetemi tanár vagyok: 1. tanulok, 2. tanítok. Egyebekre pedig szarok (1925 Horváth János 3082002, 846) | Sz...jál az egész iskolára. Minek az? Shakespeare talán érettségizett? Homeros talán érettségizett? (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 175) | Én szarok az egyenlőségre (1969 Márai Sándor 9421004, 169) | Peták csak legyintett, szarok én Albertre, mondta (2002 Tar Sándor 3145001, 494).

3a. szarik vmibe (ritk, durva) ’ua.’ ❖ Itthagyom az egészet! Szarom az egészbe (2000 Népszabadság júl. 7. C5833, 32).

Ö: be~, elszar, leszar, összeszar.

Fr: fej², világ.

ÖU: bele~, kiszar, oda~, teleszar.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. szar; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

szarik ige 11a3
1. tárgyatlan (trágár)
〈ember v. állat〉 székletet ürít
ſzinte ezen [betegségre utaló] ſzint vettem volt éſzre [...] az Ökröknél [...] az alfélnek belsö hus ſzinén, midön ſzarának –, ’s ganéjlának
(1784 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
ſzarni ſeine Nothdurft verrichten [= szükségét végezni] (cacare), foſni ebend.ebendie ’ugyanaz’
(1796 Beregszászi Nagy Pál¹)
ez s ez addig se ne egyék, se ne igyék, se ne szarjék, se ne aluggyék, a még ide nem jön
(1885 Magyar Nyelvőr)
sz.rik, [cigány nyelven:] chijel, chivel, hivel
(1893 PallasLex.)
[nincs] annyi időm se, hogy szarjak
(1985 Spiró György)
Aki a fővárosban ma bárhol lenéz a földre, mert kénytelen megnézni, mit szimatol a kutyája, annak okádhatnékja lesz a mocsoktól, melyben lassan térdig járunk. Ja, hogy a kutyák meg szarnak? Valóban
(1998 Magyar Hírlap)
1a. tárgyas (trágár, túlzó is)
〈vmilyen székletet, es. székletként vmit〉 ürít
a farkasok most sok új magyart szarnak [ti. a farkasok megettek két cigányt]
(1795 Nagy István³)
nagyot szarik
(1888 Magyar Nyelvőr)
[a tálasokat lenéző fazekasok szerint] a marha is szarik olyat (ti.tudniillik olyan kerek laposat) mint egy tálas
(1939 Ethnographia)
Hát kötelet sz*rik az a léhűtő [ti. a szükségét végző munkás], hogy ennyi ideje eltűnt?
(1949 Magyar Nyelvőr)
fogadásból, két fillérért, gipszet evett. Már bocsásson meg, atyám, napokig fehér szobrokat szart
(1992 Népszabadság máj. 30.)
2. tárgyatlan (trágár, durva)
〈káromkodásban, szitkozódásban〉
Ha ki a’ Törököknek a’ Szakállára pök, vagy azt mondja néki, ſz-om a’ Szakállodra: tehát úgy meg-sérti tet, hogy  azt kéſz leg-ottan vérig meg-boſſzúlani
(1795 Sándor István)
Szarok a markodba, Ó tė éhetetetlen, tetves csizmadija!
(1873 Magyar Nyelvőr)
A zisten szarjon a kalpodra [!] – a rabokra kiabált így, ha kértek tőle valamit, vagy ha méltatlankodtak a bánásmódja miatt
(1976 Dobos László)
2a. tárgyas (trágár, durva)
ua.
Szarjá tüzes galacsint (suhancz átok)!
(1887 Magyar Nyelvőr)
Kő fülibe, só szemibe, szurkot egyék, szart okádjék, piros patkószeget szarjék!
(1940 Berde Károly)
3. tárgyatlan szarik vmire v. vkire (durva)
〈annak kif-ére, hogy nem törődik, nem foglalkozik vmivel, vkivel, ill. dolgaiban, magatartásában stb. figyelmen kívül hagy vmit, vkit〉
Szarom ollyas életre, vagy akármi Országra
(1806 Fabchich József)
Én modern egyetemi tanár vagyok: 1. tanulok, 2. tanítok. Egyebekre pedig szarok
(1925 Horváth János)
Sz...jál az egész iskolára. Minek az? Shakespeare talán érettségizett? Homeros talán érettségizett?
(1941 Gelléri Andor Endre)
Én szarok az egyenlőségre
(1969 Márai Sándor)
Peták csak legyintett, szarok én Albertre, mondta
(2002 Tar Sándor)
3a. szarik vmibe (ritk, durva)
ua.
Itthagyom az egészet! Szarom az egészbe
(2000 Népszabadság júl. 7.)
Fr: fej², világ
ÖU: beleszarik, kiszar, odaszarik, teleszar
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. szar; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások