inga mn és fn
I. mn (rég)
1. ’ingó v. himbálódzó, ide-oda mozgó 〈dolog〉, ill. vmely testrész ide-oda ringását előidéző 〈mozdulat〉’ ❖ Kalpaga barnás volt; de tetőjén inga fehér toll, S csid vala jobbjában. Arcán, mint mindig, az épség, S ifju vidámság ült. Fegyverneke, s békei társa Ez vala Dalmának (1827 Vörösmarty Mihály CD01) | Inga habok’ színén evezék, sajkámra szomorfűz Árnyai reszkettek, folyva sötéten alá (1838 Athenaeum C0017, 15) | Mért győze csába földi kéj Szívemnek inga mérlegén? (1838 Nagy Imre¹ C3279, 91) | az akanthus-levelekből gyöngéden füzött koszorú a’ fa’ illatát ’s lombdiszű koronáját majmolja, a’ merész ivboltozat az inga gallyak’ szelíd kölcsönös hajlongását; az architect’ keze által az erdő Parthenonná merevül (1839 Athenaeum C0019, 473) | [A Bern kantoni lányok] napon és szélen tanyázva olly szép bőrüek maradnak, hogy sok salonhősné megirigyelhetné: izmos gömbölyű karjaik könnyűséggel vezetik az inga csolnakot, megtestesült egészség üli arczaikat ’s szemeiket, minden mozdulatuk kellem ’s elasticitás (1844 Tóth Lőrinc 8490016, 80) | ázsiai inga csipőmozdulatokkal kisérte a megfélemlítésre számított dörgedelem ritmusát (1879 Vajkay Károly C4677, 317).
2. ’ingadozó, állhatatlan 〈csoport〉, ill. 〈vkinek〉 az a 〈sajátossága〉, hogy ingatag, könnyen változó’ ❖ Gyáva erőtlenség így félni az inga tömegtől (1868 Tárkányi Béla József ford.–Klopstock C4096, 87) | Francziaország összeomlásánál is inkább tárja ki e nemes szivvel és fényes elmével megáldott, jobb sorsra méltó fejedelem [ti. III. Napóleon] végzetes gyöngéit az, hogy korára nézve jellemző Octav Feuillet tétova merengése, inga határozatlansága, a következetességektől visszariadó bágyadtsága, és Offenbach könnyelmü komédiája (1873 Asbóth János C0672, 9).
II. fn
1. (Fiz) ’erő hatására egy rögzített ponthoz viszonyítva periodikusan lengő fizikai rendszer, kül. vízszintes tengely körül lengő mozgást végző, alul súllyal megterhelt rúd v. kötélen, fonalon függő súly’ ❖ A’ műnyelvet illetőleg, szerző [ti. Tarczy Lajos] szerencsés középuton jár; szívesen fogadja el, mi előtte ajánltatott, ha jónak tartja, ’s ez nem csak a’ Schuster–Bugát’ vegytani ’s az utóbbinak boncz- és élettani, hanem ennek physicai műszavaira nézve is áll, peld. feszerő, Spannkraft; rugalom, elasticitas; inga, pendulum (1838 Figyelmező C0152, 656) | Pisában a templomi lámpának lengése vezette Galileit az ingának – pendulum – törvényeire (1843 Purgstaller József C3552, 64) | Lóga (pendulum, az ingá-t azért nem tartom helyesnek, mert inogni, schwingen, schaukeln, példaul inog a hajóhid hullamzáskor vagy a lánczhid szélfuváskor, ellenben lóg a mi föl van függesztve (pendet); lógatja a lábát ha ugy logázza mint a pendulumot (1846 Hetilap CD61) | Novák fölemelte Vili padjáról a fizikakönyvét hogy egy könnyü kérdést keressen. Micsoda agyonfirkált, szamárfüles könyv volt ez. […]. A tanár csüggedten lapozgatta, majd az ingát adta föl. Vili belekezdett, megindult, mint az inga és megállt, megállt, mint az inga (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 111) | [Az ún. nyílfarkú mókuscickányok] hosszú farkukat lógva vagy könnyedén kinyujtva viselik, a mellett azonban folytonosan mozgatják, mint egy ingát (1929 Az állatok világa ford. CD46) | csak több ilyen példa után érdemes megkérdezni, hogy függ-e az inga lengésideje a tömegétől, sűrűségétől. Különben a kísérletek úgyis megmutatják (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 61) | [egy] nem mozgó pontban felfüggesztett inga mindig ugyanabban a függőleges síkban leng, míg ha a felfüggesztési pont egy forgó mozgást végző testhez tartozik, akkor a lengés síkja lassan elfordulni látszik a forgó rendszerbeli megfigyelő számára; valójában a Föld fordul el alatta. A demonstráció hosszabb ingával látványosabb, [kísérletében] ezért esett Foucault választása az akkoriban valószínűleg legmagasabb épületre, a Panthéonra (2000 Természet Világa CD50).
1a. ’〈ingaóra alkatrészeként:〉 az óra működését lengő mozgásával szabályozó(, korong alakú nehezékben végződő) rúd’ ❖ [Fáy András] közönséget gyüjtött, esőben, hóban megjárta a budai hegyet, ide-oda mozgott, mint az órának ingája; de ugyanő volt az óra is, mely a szinészet haladását mutatá (1858 Vas Gereben 8514005, 113) | A nagy óra üt; mély harangzengésű ütése késő éjszakát jelez. Az ágy szélén ülő alak feláll, hogy az óra ingáját megállítsa, nehogy felébressze az óraütés és zenemű az alvót (1872 Jókai Mór CD18) | [a legtöbb nyugdíjas özvegyasszonynak] leánykája – hallgatag, csöndes, néha eléggé csinos kis teremtés – valami undok ölebe és ingájával szomorúan tiktakoló faliórája van (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418001, 47) | Kököjszi felvonta a vitorlákat, Bobojsza marokra kapta a kormányt – a piros csőrű, sárga tollú madár bólogatott emitt a fészek fölött, járt az inga, tiktak, tiktak, aludtak az építőkockák, a képeskönyvek s a cintányéros mackó (1978 Török Sándor 1157004, 194).
1b. (leng, lendül stb. igével) ’〈annak jelölésére, hogy vmely jelenség nem semleges v. nyugalmi helyzetben van v. abba jut vissza, hanem vmely, kül. az előzőhöz képest ellentétes irányba elmozdul, es. ellentétébe fordul〉’ ❖ Belső és külső – Én és a Világ – ezek a nagy pólusok, amelyek között minden történés gördül. Az inga egyszer az egyik, másszor a másik irányba lendül (1922 Hevesy Iván CD10) | Csak néhány esztendeje, hogy porondra lépett a két Vaerting, Mathilde és Mathias, akiknek úgynevezett inga-elmélete szerint, az emberiség fejlődésének folyamán váltakozva kerül hol női, hol férfiuralom alá. A nagyon szellemesen kifejtett elmélet hibája csak az, hogy az ingának túlságosan kevés lengését ismerjük (1935 Magyar Női Szemle 2134001, 15) | amikor Jugoszláviában a centralizáció felé leng ki az inga, mindig a fejlettebb Szlovénia, Horvátország és a Vajdaság a célpont, velük szemben kívánnak az adminisztratív jövedelemátcsoportosítás eszközével élni (1989 Lengyel László 1093007, 241) | a politikai inga visszalendült a szovjet vezetésen belül: Hruscsov bátor antisztálinista fellépése után egy sor nyilvános és titkos határozatot hoztak a bírálatáradat megfékezésére (1996 Magyarics Tamás ford.–Zubok CD17) | [az Egyesült Államok az I. világháborútól] kezdve minden háborúban – ugyan továbbra is a felszabadítás jelszavával – egy különleges világhatalmat épít; hódításai inkább gazdasági, mint katonai jellegűek, bár utóbbi időben az inga egyre inkább átlendül (2008 Magyar Élet 3214001, [1]).
2. (tulajdonnévi előtaggal is) (Fiz v. Műsz) ’vmely erő, mozgás stb. kimutatására, mérésére való, annak hatására lengő v. rezgő mozgást végző alkatrésszel ellátott szerkezet, műszer’ ❖ Ha nem mérésről, hanem csak az elektromos állapot kimutatásáról van szó, igen jó szolgálatot tesznek az elektroszkópok. A legegyszerübb elektroszkóp az elektromos inga (1893 PallasLex. CD02) | Már Coulomb (1785) és Cavendish (1794) használtak torziós ingát, de azért Eötvös [Loránd] eszköze mégis merőben új. Mert az előtte konstruáltak primitív voltuk miatt a szertárak muzeális darabjaihoz tartoztak. Eötvös körültekintése, gondossága, fizikai érzéke avatta a sok hibaforrás kiküszöbölésével, egy csodás eszközzé (1919 Dávid Lajos CD10) | Miért érdemes a kutatóaknát mélyíteni a tér, idő, anyag irdatlan mélységeibe? Hiszen a már feltárt szinteken annyi kincs vár kiaknázásra. […] Az otthonnal szomszédos gravitációs és elektromos szint kiaknázását a múlt század kezdeményezte. A siker gyors volt és nagy. Gravitációs ingákat építettek a Föld ásványi kincseinek felkutatására, villanyáramot vezettek minden háztartásba a világosság, meleg és munkaerő biztosítására (1969 Marx György 9428003, 105) | Az Eötvös-inga elcsavarodása tehát azokat a helyeket jelzi, ahol a nehézségi erő értéke meghatározott irányban nő, s az elcsavarodás ennek a növekedésnek a mértéke. A geofizikusok azt a mennyiséget, amely megadja azt, hogy a nehézségi erő a vízszintes síkban egy cm-en belül mennyit nő a legnagyobb növekedés irányában, a nehézségi erő (nívófelületi) gradiensének nevezik. Az Eötvös-inga a térben elsősorban a nehézségi erő vízszintes gradiensét adja meg (1970 Egyed László–M. Zemplén Jolán CD30) | A Foucault-inga ugyanúgy jelez az Északi-sarkon, mint az Egyenlítőn? (2000 Természet Világa CD50).
Fr: fizikai, matematikai.
ÖU: óra~, réz~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.