szélütött mn és fn
I. mn 12C7
1. ’olyan 〈személy, es. állat〉, aki v. amely szélütést, agyvérzést kapott, és ennek következtében (részlegesen) lebénult, ill. ilyen személyhez tartozó, a bénulásban érintett 〈testrész〉’ ❖ Szél-ütött embereknek tagjaikat haſznos a’ zöld csallánnál [!] verni, mert érzékenységet és eröt okoz azokban (1775 Csapó József 7062001, 53) | [az udvaron] csalán és paréjbokrok között jár sántítva egy szélütött kuvasz (1846 Jókai Mór CD18) | Az 1215. tartott laterani zsinat végzéseit, mert Bernard [spalatói érsek] ekkor szélütött volt, Treganus [traui püspök] hirdette ki (1913 e. Magyar írók élete CD27) | [Pjotr anyósának] elferdült ajkai mozogtak, de a szélütött nyelv […] némán esett ki a szájából, képtelenül csak egy szót is kiejteni (1936 Gellért Hugó ford.–Gorkij CD10) | szélütött arcú öreg ember (1981 Népszava márc. 28. C7446, 10) | Nők, akik talán nem is olyan régen még hódítottak, most fonnyadtak, az oldalukon szélütöttek, testük mellett bénán csüngő fél karral (2000 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’ilyen emberre jellemző, a szélütés tüneteit mutató 〈állapot〉, ill. ilyen állapotban véghezvitt 〈cselekvés〉’ ❖ ki nem gyzdik meg arról, hogy eredeti botlásnak – bnnek – történnie, és ez által a’ léleknek mintegy szélütött állapotba jönnie kellett? Innét vagyon, hogy az ész ált nem lát mindent, a’ mi az való boldogitására szükséges (1835 Ivanovics András C7275, 8) | minden agylágyulásnál, delirium tremensnél és szélütött bénaságnál jobban szivünkhöz szól […] a müvészi igazság és az igazi müvészet (1900 Pesti Hírlap máj. 15. C5648, 6) | Hat közül két nyuluk megbetegedett és az úgynevezett bénulásos veszettség tüneteként szélütötten vonszolta hátsó végtagjait (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A lakók mindjárt felismerték Gerber urat – csak ő nem ismert fel senkit […]. X. Lajosné még ott állott egy darabig az udvaron, és bőbeszédűen elmesélte mindenkinek, mint talált rá a szélütötten kóválygó emberre (1991 Népszabadság aug. 31. C7841, 24).
2. (vál) ’bután, a józan észnek ellentmondóan cselekvő 〈személy〉, ill. (ilyen személyre valló,) a józan észnek ellentmondó, észszerűtlen v. megfontolatlan 〈cselekvés, megnyilvánulás, gondolat stb.〉’ ❖ A „Daily News” azon töri fejét, vajjon mit fog lord John kikoholni, hogy az eddigi szélütött hadviselés fölötti boszankodás lármáját elhallgattassa (1854 Pesti Napló júl. 22. C8636, [2]) | merész s eleveneket és holtakat egyaránt szigorún bíráló moralista, ki szemben egy latin proverbium szélütött jóindulatával, a holtról szeret rosszat írni (1893 Fővárosi Lapok C0161, 2452) | A fő azonban az, hogy a „mutatványos bódékat” kiviszik a Népligetbe. Ők „mutatványos bódéknak” nevezik az ő szélütött nyelvükön. Nekünk, őrmestertől lefelé, egy egész világ (1903 Pesti Napló okt. 10. C8684, 6) | Umberto Bossi, az olasz szeparatista Északi Liga, a „zöldingesek” vezetője ismét fegyverbe szólítja híveit, hogy az „adórabló” Róma ellen lázadjanak. A szélütött szélsőséges pártvezér kijelentései elítélő nyilatkozatokat váltottak ki (2007 Népszabadság aug. 28. C7855, [1]).
3. (vál) ’(vmely hatástól) bénult, tehetetlen, cselekvésképtelen 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, rá valló 〈állapot, megnyilvánulás〉’ ❖ Mihez foghat Oroszország? Ki tarthatja-e sokáig e pontusi és balti ostromzárt? Maradhat e ezen szélütött helyzetben, elszigetelt meddőségben, tehetlenül, mozgás, tevékenység, forgalom, terményeinek kivitele nélkül? (1855 Pesti Napló ápr. 20. C8637, [2]) | Megengedem, hogy vannak férfiak, akik lehajtott fejjel járkálnak, szívük búval teli, gondolkozásuk szélütött, lelküket kerüli a vidámság isteni sugara (1921 Krúdy Gyula CD54) | Imrus szélütötten állt és megüresedett szemmel bámult Sanyi távolodó alakja után. Irénke… meghalt? (1954 Vidor Miklós 9778003, 351) | [Paul Caligliuri] jobbal-ballal úgy bombázott a messzi távolból, hogy a veszélyt idejében meg nem szimatoló kapusok szélütötten kotorásztak maguk mögött a háló aljában (1998 Nemzeti Sport nov. 12. C8067, 16).
4. (kissé rég, ritk) ’gutaütés mint növényi betegség következtében (részlegesen) elszáradt 〈fa〉’ ❖ A kajszibarackfák gutaütéséről Angyal Dezső, a kiváló pomológus, megállapítja, hogy a kezdeti stádiumában az ellen lehet védekezni, habár nem abszolút sikerrel. Ha a jelek mutatkoznak, akkor a szélütött barackfa koronájának minden ágát egy méternyire vissza kell metszeni (1933 Pesti Napló aug. 13. C8711, 43).
5. (irod) ’a szél hatásának kitett, a széltől megtépázott, megrongált 〈épület, növény stb.〉’ ❖ Itt [ti. a pusztán] volt a számadó szélütött karámja, Este a csikós is ide-ide tévedt (1893 Vasárnapi Újság C7407, 802) | Stanci néni most ott ült a meszelt tornácon, kedves leanderje mellett, mely szélütött öreg ágairól gyéren potyogtatta ványadt rózsaszín virágját (1923 Török Sophie CD10) | felnyúlt és szélütött szőlőhajtás bukik le csapzott vadbúza-szár hasal sárgán a földre (1965 Csorba Győző 9091002, 32) | Szélütött tájban futsz körbe-körbe (1966 Népszava márc. 6. C4830, 8).
II. fn 2C1
1. ’olyan ember, aki szélütést szenvedett’ ❖ Ha a’ Szél-ütöttnek romlott tagja ſzáradni, ’s fogyni kezd, kenetteſsék gyakran veres ſzörü kutyának sirjával (1791 Csapó József 7062013, 260) | a hírre Lebée László mint a szélütött rogyott le a templom kövezetére (1884 Jókai Mór CD18) | A vöröshaju ember szemeiben ijjedten lobogtak a zöld kanócok. Egy szélütött kinjával […] próbálkozott felegyenesedni (1922 Barta Sándor 9034003, 18) | Rongyként lógó kar, erőtlen láb a szélütöttek, az agyi sérültek ismertetőjele (1998 Magyar Hírlap CD09) | A szélütöttek egyharmada egy hónapon belül meghal, másik harmaduk tartósan fogyatékos marad (2010 Népszabadság nov. 13. C7858, 12).
2. (ritk, vál) ’bután, a józan észnek ellentmondóan cselekvő, ill. (vmely hatástól) bénult, tehetetlen, cselekvésképtelen személy’ ❖ Pénztárosok, könyvelők, kezelőtisztviselők egész légiója egy szép reggelen arra ébred, hogy nincs kenyér, nincs állás, mehetnek. […] A nagyzoló politika e valódi szélütöttjei kaszát, kapát nem foghatnak, a kőtörést sem tanulták, műveltségük visszatartja őket nyomoruk mutogatásától, cipelik az élet terhét és az értékesebb holmit a zálogházba (1914 Pesti Hírlap febr. 7. C5662, 33) | [a költő-emberek] az élet sziklaperemén reménytelenül bár, de büszkén, magánosan ülnek, mint az idegen bércre vetődött kőszáli sas és szájuk körül örökké ott vibrál egy finom mosoly, amint lenéznek a kavargó tömegre, a harcolókra, tervezőkre, tülekedőkre és a szélütöttekre (1926 Budapesti Hírlap márc. 5. C4714, 2) | arra kéne vetni inkább pillantást, hogy mégis kik miatt kerültünk vissza a húszas évekbe, vagy talán még visszább, mert már naponta találkozom olyan szélütöttekkel, akik agyilag Tiszaeszlárnál tartanak nagyon is konkrétan (2007 Népszabadság júl. 11. C7855, 5).
J: gutaütött.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.