apolitikus mn 15A (vál)
1. ’a politika iránt közömbös v. a politikai állásfoglalástól (elvszerűen) tartózkodó, elzárkózó 〈beállítottság, alapállás, ill. irányzat, vélemény, hozzáállás〉’ ❖ Babits az apolitikus tipusból való, ami nem is azt jelenti, hogy nincsenek nézetei politikai dolgokban, hanem hogy irtózik a politikába való beleelegyedésnek még a látszatától is (1930 Schöpflin Aladár CD10) | apolitikus irodalmi irányzatok (1956 Rényi Péter 2005026, 115).
1a. ’ilyen beállítottságú, ennek megfelelően viselkedő 〈személy〉’ ❖ [a politizálási készség] eleven még azokban is, akik azt hirdetik, hogy ők bizony apolitikusak (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 304) | Bár nem volt apolitikus [Szomory Dezső], direkten ritkán politizált (1992 Németh G. Béla CD17) | Gyulai dicséri az apolitikus, a semmihez a háztartáson kívül nem értő, a konyha-majorság-szőlő közt futkosó, vendégváró szelíd nőt (1996 Szabó Magda 9630007, 54).
1b. ’ennek a beállítottságnak megfelelő, ill. ilyen emberre jellemző 〈viselkedés, magatartás〉’ ❖ [Humboldt oroszországi utazásáról szóló művében] nem ítélkezik […] társadalmi-politikai kérdésekben, megfigyeléseit szigorúan, „apolitikusan” a természetre korlátozza (1959 Valóság 2056044, 122) | A szigorúan apolitikus magatartás, ha jobban megvizsgálod, nagyon is politikus: pontosan tudja, hogy mit kerül el (1989 Konrád György 9351007, 613) | A családfőkben gyermekeik számával arányosan nő a hajlam az apolitikus viselkedésre (1995 Magyar Hírlap CD09).
1c. ’politikamentes, politikai tartalom v. jelleg nélküli’ ❖ Március tizenötödikének emléke […] mint a szabadságszeretetnek és nemzeti érzésnek akadályokkal nem törődő, apolitikus szimbóluma, mindörökre megmaradt a magyarság lelkében (1928 Szekfű Gyula CD42) | A HÖOK előtt jobbára apolitikus, napi munkát igénylő feladatok állnak, nevezetesen a diákhitelrendszer kialakítása, a hallgatói juttatási rendszer reformja, a felsőoktatásról szóló törvény módosításának előkészítése (1999 Magyar Hírlap CD09).
2. (ritk) ’a körülményekhez, feltételekhez nem igazodó, nem taktikus 〈személy〉, ill. rá jellemző 〈cselekedet, viselkedés stb.〉’ ❖ VI. Kelemen [pápa] nyílt állásfoglalása a nápolyi néphangulat megváltozásának következménye volt, ezt pedig Lajos király fiatalos felhevülésben elkövetett apolitikus cselekedete – a már ismert aversai törvénylátás – idézte elő (1928 Hóman Bálint CD42).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.