áradoz l. áradozik

áradozik tn ige 14a12áradoz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég), árjadoz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. (kissé rég, átv is) ’〈(folyó)víz, folyadék〉 tömegében növekedik v. bőven folyik, ömlik’ ❖ ſzív, melly teli van, és áradozik (1788 Batsányi János 7448001, 39) | A keserű köny szememből Milly özönben áradoz? (1798 Kisfaludy Sándor 8243001, 73) | e’ szeretet annyira szükséges, hogy belőle, mint kutfőből, a’ nemzet’ boldogsága áradozzon (1841 Vörösmarty Mihály 8524430, 39) | Természettani tekintetben nevezetes azon nagymennyiségü özönfa, melyet az áradozó Feketeügy minduntalan felszinre hoz (1869 Orbán Balázs CD22) | próbáljam lecsapolni a lelkemben áradozó szenvedélyt (1937 Tersánszky Józsi Jenő 9706009, 29).

1a. (rég) ’〈előny, haszon〉 fakad, származik’ ❖ tökéletességre vezető még mindaz, mi […] tulajdonok s erények kimiveléséből áradoz (1835 Széchenyi István CD1501) | az emberiségre […] valódi és tartós jó áradozhat (1841 Széchenyi István CD1501) | egy az a Lélek, melyből mindenféle jótétemény áradoz (1909 Czeglédy Sándor ford. CD1211) | a boldogságérzet, ami a jócselekedeteink nyomán áradoz bennünk (1914 Nagy Lajos CD10).

2. (kissé rég) ’〈légnemű anyag, fény, hang stb.〉 terjed, áramlik’ ❖ [a magyar koboz hangja] szokatlan bájjal áradoz (1831 u. Szemere Miklós 8438040, 287) | [az este] szürke félhomálya áradozni kezde (1847 Arany János CD01) | A lég hullámain szép dal árjadoz (1863 Madách Imre C2953, 115) | [rózsaszínű pára,] mely part és szigetek fölött áradoz (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Édesen áradozott a mezők lehelete (1920 Déry Tibor CD10) | a dohányfüst […] majdnem minden emberről áradozott (1938 Tersánszky Józsi Jenő 9706013, 81).

3. áradozik vkiről v. vmiről (vonzat n. is) ’lelkendezik, elragadtatással szól vkiről v. vmiről’ ❖ Erdély legszebb hölgye előtt illy dicséretekben áradozom (1847 Jósika Miklós C2406, 51) | Ne áradozzál […] ha van, takard el mély érzelmedet (1866 Benedek Aladár C3307, 133) | A költők annyit áradoznak róla [ti. a pacsirtáról], hogy muszáj az embernek ismerni (1921 Nagy Lajos 9472028, 69) | Veszi elő úti tarisznyájából Petőfi összes verseinek kötetét, áradozva mutatja az arcképet (1949 Illyés Gyula 9274066, 30) | anyám gyönyörködve áradozott Editről meg Gáborról (1956 Hernádi Gyula 2005006, 28) | Micsoda bájos, kislányos naivitás – áradoztam (1962 Stella Adorján 9614001, 33) | a kabbalisták áradoznak arról, hogy milyen védőereje van [a menórazsoltárnak] mint talizmánnak (1989 Berényi Gábor ford.–Scholem 2039015, 50).

4. (kissé rég) ’〈tulajdonság, érzés〉 megnyilvánul vhol’ ❖ finom ízlés áradoz mindenen (1836 Aurora C0043, 41) | édes érzés áradozott, zsibongott a szíve körül (1917 Móricz Zsigmond CD10).

4a. áradozik vmitől (kissé rég) ’〈személy(ek csoportja)〉 vmely érzelemtől fűtve hosszan beszél’ ❖ kik mindig forrnak, lelkesedéstül egy huzomban áradoznak (1842 Széchenyi István CD1501) | a hazafiúi aggodalmaktól áradozó ellenzék (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | [az öreg rétközi mesélő] áradozott a boldogságtól (1940 Ortutay Gyula CD10).

4b. áradozik vmitől (rég) ’〈szöveg〉 vmely érzelem, szándék feltűnő jegyeit viseli’ ❖ E levelek áradoztak a boldogságtól (1882 Jókai Mór CD18) | magasztalásoktól áradozó kritikák (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | [a tömeg] csak a király s a nemesség gyűlöletétől áradozó jelszavakat követte (1912 Radó Sámuel CD10).

J: árad.

Sz: áradozat.

Vö. CzF. áradoz; ÉrtSz.; TESz. ár²; ÉKsz.; ÚMTsz.

áradoz lásd áradozik
áradozik tárgyatlan ige 14a12
áradoz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)
árjadoz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1. (kissé rég, átv is)
(folyó)víz, folyadék〉 tömegében növekedik v. bőven folyik, ömlik
ſzív, melly teli van, és áradozik
(1788 Batsányi János)
A keserű köny szememből Milly özönben áradoz?
(1798 Kisfaludy Sándor)
e’ szeretet annyira szükséges, hogy belőle, mint kutfőből, a’ nemzet’ boldogsága áradozzon
(1841 Vörösmarty Mihály)
Természettani tekintetben nevezetes azon nagymennyiségü özönfa, melyet az áradozó Feketeügy minduntalan felszinre hoz
(1869 Orbán Balázs)
próbáljam lecsapolni a lelkemben áradozó szenvedélyt
(1937 Tersánszky Józsi Jenő)
1a. (rég)
〈előny, haszon〉 fakad, származik
tökéletességre vezető még mindaz, mi […] tulajdonok s erények kimiveléséből áradoz
(1835 Széchenyi István)
az emberiségre […] valódi és tartós jó áradozhat
(1841 Széchenyi István)
egy az a Lélek, melyből mindenféle jótétemény áradoz
(1909 Czeglédy Sándor ford.)
a boldogságérzet, ami a jócselekedeteink nyomán áradoz bennünk
(1914 Nagy Lajos)
2. (kissé rég)
〈légnemű anyag, fény, hang stb.〉 terjed, áramlik
[a magyar koboz hangja] szokatlan bájjal áradoz
(1831 u. Szemere Miklós)
[az este] szürke félhomálya áradozni kezde
(1847 Arany János)
A lég hullámain szép dal árjadoz
(1863 Madách Imre)
[rózsaszínű pára,] mely part és szigetek fölött áradoz
(1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Édesen áradozott a mezők lehelete
(1920 Déry Tibor)
a dohányfüst […] majdnem minden emberről áradozott
(1938 Tersánszky Józsi Jenő)
3. áradozik vkiről v. vmiről (vonzat n. is)
lelkendezik, elragadtatással szól vkiről v. vmiről
Erdély legszebb hölgye előtt illy dicséretekben áradozom
(1847 Jósika Miklós)
Ne áradozzál […] ha van, takard el mély érzelmedet
(1866 Benedek Aladár)
A költők annyit áradoznak róla [ti. a pacsirtáról], hogy muszáj az embernek ismerni
(1921 Nagy Lajos)
Veszi elő úti tarisznyájából Petőfi összes verseinek kötetét, áradozva mutatja az arcképet
(1949 Illyés Gyula)
anyám gyönyörködve áradozott Editről meg Gáborról
(1956 Hernádi Gyula)
Micsoda bájos, kislányos naivitás – áradoztam
(1962 Stella Adorján)
a kabbalisták áradoznak arról, hogy milyen védőereje van [a menórazsoltárnak] mint talizmánnak
(1989 Berényi Gábor ford.Scholem)
4. (kissé rég)
〈tulajdonság, érzés〉 megnyilvánul vhol
finom ízlés áradoz mindenen
(1836 Aurora)
édes érzés áradozott, zsibongott a szíve körül
(1917 Móricz Zsigmond)
4a. áradozik vmitől (kissé rég)
〈személy(ek csoportja) vmely érzelemtől fűtve hosszan beszél
kik mindig forrnak, lelkesedéstül egy huzomban áradoznak
(1842 Széchenyi István)
a hazafiúi aggodalmaktól áradozó ellenzék
(1878 Mikszáth Kálmán)
[az öreg rétközi mesélő] áradozott a boldogságtól
(1940 Ortutay Gyula)
4b. áradozik vmitől (rég)
〈szöveg〉 vmely érzelem, szándék feltűnő jegyeit viseli
E levelek áradoztak a boldogságtól
(1882 Jókai Mór)
magasztalásoktól áradozó kritikák
(1905–1906 Mikszáth Kálmán)
[a tömeg] csak a király s a nemesség gyűlöletétől áradozó jelszavakat követte
(1912 Radó Sámuel)
J: árad
Sz: áradozat
Vö. CzF. áradoz; ÉrtSz.; TESz. ár²; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások