ártatlan mn és fn 

I. mn 14A

1. ’erkölcsileg romlatlan, tiszta’ ❖ [az anyák] ſzoritván ártatlan tſetſemöjeket (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 260) | Izoldból, az ártatlan leányból cselszövő, szenvedélyes, gyilkos nő lesz (1882 Szász Károly² 8426064, 75) | Éva csak most látta, hogy ezt az ártatlan fiut kár volt magával hozni (1901 Kóbor Tamás 8247002, 261) | nem óhajtanám az ön anyját, egy szegény ártatlan asszonyt romlásba dönteni (1913 Babits Mihály C0694, 202) | Gyermekien egyszerű és ártatlan lélek (1925 Schöpflin Aladár 9590006, 99) | Örömre áhítozó, ártatlan gyermekeim (1971 Déry Tibor 9107017, 198).

1a. ’ilyen személyre jellemző’ ❖ egymásra vetett ártatlan pillantásaik (1838 Zsoldos Ignác 8540001, 38) | ártatlan gyermeki mosoly simította el belső kínban vonagló arcom ráncait (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 38) | Jóska ártatlan arccal válaszolt (1973 Csukás István 9095022, 215) | tiszta kék, ártatlan szemekkel néz mindenkire (1990 Nádasdy Ádám 2004032, 524).

1b. ’olyan 〈nő〉, akinek még nem volt nemi kapcsolata senkivel, szűz’ ❖ micsoda fortélyokkal élt szeretőd? […] Elhitted, hogy ártatlan (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373009, 247) | [Tóth Mari] huszonegyéves forma, de még ártatlan (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312014, 142) | Vera makacsul kitartott az ártatlan lány képe mellett; s […] egyszerre bolondul és féktelenül arról kezdtem beszélni, hogy legyen hát végre az enyém (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 145).

2. ’jogilag vmely bűncselekményben nem vétkes’ ❖ Szabadúl Spártának ſok ártatlan rabja (1772 Bessenyei György¹ 7044019, 9) | [az alperes] halgatatlan [!] ’s ártatlan ne kárhoztattassék (1837 Péczely József 8359002, 49) | a szobainast ártatlanul végezték ki, mert a gyilkos én vagyok (1986 Nádas Péter 9466005, 524).

2a. ’(vmiben) vétlen 〈személy〉’ ❖ Fedra ſem tellyességgel nem ártatlan, ſem tellyességgel nem bünös, hanem törvénytelen indúlatjától el-ragadtatván, önnön magától irtózik (1775 Zechenter Antal 7386006, 3) | sokat ráfognak a szegény színésznőkre, akik rendesen ártatlanok mindabban, amit róluk pletykáznak (1862–1863 Jókai Mór 8209009, 327) | ártatlan az aranylánc eltűnésében (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 172) | A kis ártatlan – horkant fel a Rab – a más pengőjét sosem bántotta? (1967 Gábor Áron 9813002, 158).

2b. (rég) ’vétlenül elszenvedett 〈büntetés, szenvedés〉’ ❖ vagyon egy Isten az égben, aki az ártatlan szenvedést látja (1805 Kazinczy Ferenc 7163076, 377) | az Isten emberré lett, hogy kinos szenvedései és ártatlan halálával üdvözítsen (1840 Peregriny Elek 8360001, 13).

3. ’bajt, kárt nem okozó, veszélytelen, ártalmatlan’ ❖ Jó néki ártatlan játékokat adni (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 16) | ezen ártatlan kérdés által talán nem sértem meg bácsit? (1841 Gaal József 8149001, 343) | A sikló honunkban a legközönségesebb nem, s nálunk 12 faja találtatik, mellyek mindnyájan ártatlanok (1845 Hanák János 8180001, 43) | egy ártatlan tréfa (1847 Vas Gereben 8514007, 30) | A társas-játékokból ne vonjuk ki magunkat, hanem örüljünk és vigadozzunk az ártatlan mulatságban (1883 Ozoray Árpád 8343001, 46) | Hogy lehetett [a menyasszonyom] annyira csökönyös az ártatlan hazugságban (1912 Gárdonyi Géza C1839, 150) | A leányom ártatlan szeszélye (1968 Thury Zsuzsa 9709001, 14).

3a. (ritk) ’szervezetre, egészségre nem káros, nem ártalmas’ ❖ Az ártatlan szer, így szóllnak az emberek, nem árt, ha nem használ is (1830 Zádor Elek ford.–Wigand 8532016, 22) | tudok egy egészen ártatlan italt, ami jólesik az ínynek, de azért az életműszerre nem hat: ez a ribiszkebor (1898 Jókai Mór CD18) | mivel akar gyógyítani? […] Egy ártatlan főzettel (1908 Ambrus Zoltán C0600, 130).

II. fn 4A7

1. (gúny is) ’erkölcsileg romlatlan, tiszta személy’ ❖ Annának nintsen ſzíve tsak zúzza [= zúzája] Mellyel ſok ártatlanoknak lelkét martzongja’ [= marcangolja] s nyúzza Katzérozó [= kacérkodó] valójában (1788 Ravazdy András 7276002, 265) | [megházasodni] nemcsak ostobaság volna, hanem bűnös könnyelműség is […] azok iránt az ártatlanok iránt, a kik majd csak ezután fognak létezni (1906 Ambrus Zoltán 9006010, 154) | Úgy mereszti szemét a kis ártatlan, majd hogy hasra nem esik! (1956 Karinthy Ferenc C2492, 81).

2. ’vmely bűncselekmény elkövetésében, ill. vmely esemény bekövetkeztében vétlen személy’ ❖ ezek az ártatlanok [ti. az árulásban] a’ nékiek vetett törben kerittetnek (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède 7031008, 9) | az állam lett immár az özvegyek, árvák és ártatlanok törvényes pártfogója (1860 Greguss Ágost 8163012, 306) | ön csak játssza az ártatlant (1907 Ambrus Zoltán C0595, 132) | Ha bünös vagyok, bünhődjek; ha ártatlan vagyok, nyerjem el az ártatlanok jutalmát (1922 Krúdy Gyula 9365006, 144) | a törvény gondoskodik az ártatlanok védekezéséről (1975 Hajnóczy Péter 9215003, 102).

Sz: ártatlanít, ártatlanka, ártatlankodik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árt¹; ÉKsz.; SzT. ~, ártatlanul; ÚMTsz.