asszonyka fn 6A (kedvesk)

1. ’férjnél levő fiatal nő, fiatalasszony’ ❖ a’ tzipell – tsak tzipell; és a’ Római ſzép Aſzſzonykák tudják leg-inkább mit tehet egy tzipell (1786 Szacsvay Sándor ford. 7301007, 128) | susogták némelyek egy-egy kis újságként egymás fülibe, hogy gróf Theodor Parázsónénak udvarol. […] Parázsóné szép, kellemes, vidám asszonyka (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102007, 198) | Valamelyik szülészetre vitte a férje az asszonykát (1960 Kamondy László 9300003, 166).

1a. (birtokszóként) ’〈megnevezésként és megszólításként is a férj részéről:〉 feleség’ ❖ Asszonykám! Galambocskám! Én szépem! (1793 Csokonai Vitéz Mihály összes művei ford. C1329, 472) | már Jancsi druszád asszonykája sem beteg (1853 Szemere Miklós 8438082, 84) | szeretek az asszonykámmal dicsekedni, meg a gyermekemmel (1906 e. Thury Zoltán 8479012, 232) | Jó asszony a te asszonykád, János! (1927 Hatvany Lajos CD10) | Fort Camden és Fort Carlisle. Onnan való vagyok. Az asszonykám ott él. Vár rám, tudom (1974 Szentkuthy Miklós ford.–Joyce 9664016, 693).

2. ’kis termetű nő, asszony’ ❖ tsak két lábnyi magasságú asszonyka tnt szemébe (1796 Vitéz Imre ford.–Spiess C4519, 82) | Árnyayné vala, egy 55 éves, alacson termetű, szinte gömbölűségig kövér asszonyka (1841 Ormós Zsigmond 8341001, 17) | Nekiesett Ferencnek, ugye a mellét se érte el, nemhogy pofon verje apámat, olyan kicsi asszonyka volt (1991 Őrszigethy Erzsébet 2038002, 16).

3. (ritk) ’a ház urának felesége, ill. vkinek v. vminek a gazdája, úrnő’ ❖ Hiszen én Mám Aszszonykámat meg-nem bántottam (1778 Sándor István ford.–Gellert C3669, 133) | A ház asszonykája szelíd arcu, világos szemű, jóságtól sugárzó nő volt (1885 Vadnay Károly C3609, 183) | [Ádáz kutyám,] olykor asszonykád bosszújára megrablod a konyhát (1925 Babits Mihály C0695, 322).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. asszony; ÉKsz.; SzT.

asszonyka főnév 6A (kedvesk)
1.
férjnél levő fiatal nő, fiatalasszony
a’ tzipell – tsak tzipell; és a’ Római ſzép Aſzſzonykák tudják leg-inkább mit tehet egy tzipell
(1786 Szacsvay Sándor ford.)
susogták némelyek egy-egy kis újságként egymás fülibe, hogy gróf Theodor Parázsónénak udvarol. […] Parázsóné szép, kellemes, vidám asszonyka
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Valamelyik szülészetre vitte a férje az asszonykát
(1960 Kamondy László)
1a. (birtokszóként)
〈megnevezésként és megszólításként is a férj részéről:〉 feleség
Asszonykám! Galambocskám! Én szépem!
(1793 Csokonai Vitéz Mihály összes művei ford.)
már Jancsi druszád asszonykája sem beteg
(1853 Szemere Miklós)
szeretek az asszonykámmal dicsekedni, meg a gyermekemmel
(1906 e. Thury Zoltán)
Jó asszony a te asszonykád, János!
(1927 Hatvany Lajos)
Fort Camden és Fort Carlisle. Onnan való vagyok. Az asszonykám ott él. Vár rám, tudom
(1974 Szentkuthy Miklós ford.Joyce)
2.
kis termetű nő, asszony
tsak két lábnyi magasságú asszonyka tnt szemébe
(1796 Vitéz Imre ford.Spiess)
Árnyayné vala, egy 55 éves, alacson termetű, szinte gömbölűségig kövér asszonyka
(1841 Ormós Zsigmond)
Nekiesett Ferencnek, ugye a mellét se érte el, nemhogy pofon verje apámat, olyan kicsi asszonyka volt
(1991 Őrszigethy Erzsébet)
3. (ritk)
a ház urának felesége, ill. vkinek v. vminek a gazdája, úrnő
Hiszen én Mám Aszszonykámat meg-nem bántottam
(1778 Sándor István ford.Gellert)
A ház asszonykája szelíd arcu, világos szemű, jóságtól sugárzó nő volt
(1885 Vadnay Károly)
[Ádáz kutyám,] olykor asszonykád bosszújára megrablod a konyhát
(1925 Babits Mihály)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. asszony; ÉKsz.; SzT.

Beállítások