átadó mn-i ign, mn és fn 1A

I. mn-i ign → átad.

II. mn

1. átadó nyelv (Nyelvt) ’〈az átvevő nyelv szempontjából:〉 az a nyelv, amelyből vmely jövevényszó átkerült az átvevő nyelvbe’ ❖ [a] nyelvi kölcsönzések végleges alakjának megállapodásában nem az átadó nyelv vagy az azt beszélő honfitársak tetszése, véleménye irányadó, hanem egyesegyedül a magyar nyelvszokás (1930 Csűry Bálint 1030001, 254) | A misling neve bajor-osztrák átvétel, s az átadó nyelvben ’kevert vetésű gabona’, ’zabosbükköny’ jelentése van (1980 NéprajziLex. CD47).

2. ’olyan 〈hely〉, ahol vmit átadnak’ ❖ A legfőbb vágyam egy átadó-tolóablak az előszoba felé, ahová étkezőpultot képzeltem (2000 Lakáskultúra CD39).

3. ’megvehető v. használatra átvehető 〈épület(rész), helyiség, lakás, lakrész stb.〉’ ❖ Füszerkereskedés, melynek átlag 40 frt kimutatható bevétele van, áruval együtt 600 frtért, mint rendkivül olcsó vétel azonnal átadó (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 18) | Budán, szabadrendelkezésű egyszobás komfortos modern lakás, bevezetett motorjavító műhellyel, teljes felszereléssel átadó (1958 Népszabadság aug. 16. C1499, 11) | [egy 6000 négyzetméteres épület] ingyen átadó lenne a kortárs múzeum céljaira (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’önzetlen odaadást kifejező, azt tükröző, odaadó’ ❖ mint fárad átadó szerelmében a’ habkebel (1842 Kuthy Lajos C2860, 188) | Egy ilyen reveláció hasonlatos a menyegzői éj átadó vallomásaihoz (1880 Jókai Mór CD18) | az átadó gyönyört eksztázissá magasztalta föl a bosszú kéje (1893 Jókai Mór CD18).

III. fn

’két helyiség, rendsz. konyha és étkező között a falba vágott ablak- vagy pultszerű nyílás’ ❖ Az ablaktalan, parányi konyhába nemcsak több fényt enged az átadó, hanem a térérzetet is növeli (1997 Lakáskultúra CD39).

ÖE: ~ablak, ~állomás, ~lista, ~ünnepség.

Sz: átadólag.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

átadó melléknévi igenév, melléknév és főnév 1A
I. melléknévi igenévátad
II. melléknév
1.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
átadó nyelv (Nyelvt)
〈az átvevő nyelv szempontjából:〉 az a nyelv, amelyből vmely jövevényszó átkerült az átvevő nyelvbe
[a] nyelvi kölcsönzések végleges alakjának megállapodásában nem az átadó nyelv vagy az azt beszélő honfitársak tetszése, véleménye irányadó, hanem egyesegyedül a magyar nyelvszokás
(1930 Csűry Bálint)
A misling neve bajor-osztrák átvétel, s az átadó nyelvben ’kevert vetésű gabona’, ’zabosbükköny’ jelentése van
(1980 NéprajziLex.)
2.
olyan 〈hely〉, ahol vmit átadnak
A legfőbb vágyam egy átadó-tolóablak az előszoba felé, ahová étkezőpultot képzeltem
(2000 Lakáskultúra)
3.
megvehető v. használatra átvehető 〈épület(rész), helyiség, lakás, lakrész stb.〉
Füszerkereskedés, melynek átlag 40 frtforint kimutatható bevétele van, áruval együtt 600 frtforintért, mint rendkivül olcsó vétel azonnal átadó
(1899 Budapesti Hírlap)
Budán, szabadrendelkezésű egyszobás komfortos modern lakás, bevezetett motorjavító műhellyel, teljes felszereléssel átadó
(1958 Népszabadság aug. 16.)
[egy 6000 négyzetméteres épület] ingyen átadó lenne a kortárs múzeum céljaira
(1996 Magyar Hírlap)
4. (rég)
önzetlen odaadást kifejező, azt tükröző, odaadó
mint fárad átadó szerelmében a’ habkebel
(1842 Kuthy Lajos)
Egy ilyen reveláció hasonlatos a menyegzői éj átadó vallomásaihoz
(1880 Jókai Mór)
az átadó gyönyört eksztázissá magasztalta föl a bosszú kéje
(1893 Jókai Mór)
III. főnév
két helyiség, rendsz. konyha és étkező között a falba vágott ablak- vagy pultszerű nyílás
Az ablaktalan, parányi konyhába nemcsak több fényt enged az átadó, hanem a térérzetet is növeli
(1997 Lakáskultúra)
ÖE: átadóablak, átadóállomás, átadólista, átadóünnepség
Sz: átadólag
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások