átsüt ige 5c

1. ts ’〈ételt, kül. húst, tésztát〉(teljes vastagságában) megsüt’ ❖ Nem mertem nagyon átsütni, mert félő, hogy összeesik a pecsenye. A nagy sütés csak bizonyos marhahúsoknak való (1926 Krúdy Gyula CD10) | A pizzát ráadásul szeretem, csak ezzel az volt a baj, hogy nem sütötték át (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈húst〉(hirtelen) átpirít’ ❖ A húst felszeletelem, és egy evőkanál olajon hirtelen, erős tűzön mindkét oldalán átsütöm. Megsózom és aláöntök 4 dl vizet (1987 Frank Júlia et al. CD19).

1b. ’〈(félig) kész ételt〉 tovább, ill. készre süt’ ❖ Hozzákeverünk [a burgonyához] 1-2 tojás sárgáját, kevés sót és a tojások keményrevert habját. Zsírozott lábosba téve, sütőben átsütjük (1958 Népszabadság ápr. 3. C1499, 3) | A már kihűlt hagymás csülköt adagokra osztom és lefagyasztom. Fogyasztás előtt lefedve átsütöm a forró sütőben (1989 Frank Júlia CD19).

2. ts (kissé rég) ’〈nap (fénye)〉 bevilágít, ill. megvilágít vmit’ ❖ át-sütik leveleit a’ Nap’ hév súgárai (1807 Sas Mihály C3711, 26) | Nézd, hogy süt át és higít fel mindent a napfény (1909 Balázs Béla CD10) | Csontos, barna arcát a ritkás, fehér szőrökkel átsütötte a nap (1947 Mándy Iván 2052008, 105) | a nap már kezdi átsütni a tó fölötti párát, de a vizet még csak sejteni lehet (1987 Antalffy Gyula 1004005, 134).

2a. tn (átv is) ’〈nap v. hold (fénye)(több) nyíláson, résen, ill. vmely közegen, (áttetsző) tárgyon átvilágít, átragyog’ ❖ Órámnak kis lyukán a’ napnak súgára Át sütvén mutatott éppen hat órára (1788 Gvadányi József C1936, 22) | hold süt át a függönyön (1911 Babits Mihály 9014031, 18) | A lombok közül átsütött a hold (1918 Déry Tibor CD10) | átsüt rajtuk [ti. a fülein] a nap (1979 Esterházy Péter 9129001, 31).

2b. tn átsüt vmin ’〈forróság v. forró dolog〉 vmely anyagon keresztül is sugárzik, érzékelhetővé válik’ ❖ Sárgásbarna bőrén átsütött a vér tüze (1911 Móricz Zsigmond CD10) | a nap a kavicsot annyira felhevítette, hogy forrósága átsütött a bársony-csizma puha talpain (1926 Gellért Hugó ford. CD10) | A válla a mellét súrolta, a combja a combját. Áttetsző ruhája alatt nem volt semmi és a meleg puha melle átsütött az ő ingén (1936 Hollós Korvin Lajos CD10) | A forró víz […] átsütött a nadrág szövetén (1985 Bodor Ádám 1020008, 176).

3. tn átsüt vkin, vmin (vál) ’〈érzelem, indulat, gondolkodás(mód), (szellemi) jelenség stb.〉 vmely más közegben, személyben, dologban is érezhetővé válik, megnyilvánul, ill. vkinek a viselkedésén v. külsején feltűnő módon megmutatkozik’ ❖ bármit is mond, az ember él és a mögötte élő ember átsüt a sötét szavakon (1925 Sinkó Ervin 2054015, 464) | Szép arcvonásain […] újra átsütött a sugárzó értelemnek s a gyűlöletnek egy olyan hőfokú képlete, hogy rögtön felperzselte, mint egy eléje tolt maszkot, az arc köznapi kifejezését (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 139) | a százéves angol-francia háború értelmetlen s egyre jobban durvuló hadain is átsüt a magos középkor (1935 Németh László² 9485057, 68) | ironikusan elrajzolt figurájának modorosságain is átsüt esendő alakjának történeti hitelessége (1989 Kovács Dezső² 2046005, 14).

Vö. CzF. általsüt vagy átsüt; ÉrtSz.; ÉKsz.

átsüt ige 5c
1. tárgyas
〈ételt, kül. húst, tésztát〉 (teljes vastagságában) megsüt
Nem mertem nagyon átsütni, mert félő, hogy összeesik a pecsenye. A nagy sütés csak bizonyos marhahúsoknak való
(1926 Krúdy Gyula)
A pizzát ráadásul szeretem, csak ezzel az volt a baj, hogy nem sütötték át
(1998 Magyar Hírlap)
1a.
〈húst〉 (hirtelen) átpirít
A húst felszeletelem, és egy evőkanál olajon hirtelen, erős tűzön mindkét oldalán átsütöm. Megsózom és aláöntök 4 dl vizet
(1987 Frank Júlia et al.)
1b.
(félig) kész ételt〉 tovább, ill. készre süt
Hozzákeverünk [a burgonyához] 1-2 tojás sárgáját, kevés sót és a tojások keményrevert habját. Zsírozott lábosba téve, sütőben átsütjük
(1958 Népszabadság ápr. 3.)
A már kihűlt hagymás csülköt adagokra osztom és lefagyasztom. Fogyasztás előtt lefedve átsütöm a forró sütőben
(1989 Frank Júlia)
2. tárgyas (kissé rég)
〈nap (fénye) bevilágít, ill. megvilágít vmit
át-sütik leveleit a’ Nap’ hév súgárai
(1807 Sas Mihály)
Nézd, hogy süt át és higít fel mindent a napfény
(1909 Balázs Béla)
Csontos, barna arcát a ritkás, fehér szőrökkel átsütötte a nap
(1947 Mándy Iván)
a nap már kezdi átsütni a tó fölötti párát, de a vizet még csak sejteni lehet
(1987 Antalffy Gyula)
2a. tárgyatlan (átv is)
〈nap v. hold (fénye) (több) nyíláson, résen, ill. vmely közegen, (áttetsző) tárgyon átvilágít, átragyog
Órámnak kis lyukán a’ napnak súgára Át sütvén mutatott éppen hat órára
(1788 Gvadányi József)
hold süt át a függönyön
(1911 Babits Mihály)
A lombok közül átsütött a hold
(1918 Déry Tibor)
átsüt rajtuk [ti. a fülein] a nap
(1979 Esterházy Péter)
2b. tárgyatlan átsüt vmin
〈forróság v. forró dolog〉 vmely anyagon keresztül is sugárzik, érzékelhetővé válik
Sárgásbarna bőrén átsütött a vér tüze
(1911 Móricz Zsigmond)
a nap a kavicsot annyira felhevítette, hogy forrósága átsütött a bársony-csizma puha talpain
(1926 Gellért Hugó ford.)
A válla a mellét súrolta, a combja a combját. Áttetsző ruhája alatt nem volt semmi és a meleg puha melle átsütött az ő ingén
(1936 Hollós Korvin Lajos)
A forró víz […] átsütött a nadrág szövetén
(1985 Bodor Ádám)
3. tárgyatlan átsüt vkin, vmin (vál)
〈érzelem, indulat, gondolkodás(mód), (szellemi) jelenség stb.〉 vmely más közegben, személyben, dologban is érezhetővé válik, megnyilvánul, ill. vkinek a viselkedésén v. külsején feltűnő módon megmutatkozik
bármit is mond, az ember él és a mögötte élő ember átsüt a sötét szavakon
(1925 Sinkó Ervin)
Szép arcvonásain […] újra átsütött a sugárzó értelemnek s a gyűlöletnek egy olyan hőfokú képlete, hogy rögtön felperzselte, mint egy eléje tolt maszkot, az arc köznapi kifejezését
(1933–1938 Déry Tibor)
a százéves angol-francia háború értelmetlen s egyre jobban durvuló hadain is átsüt a magos középkor
(1935 Németh László²)
ironikusan elrajzolt figurájának modorosságain is átsüt esendő alakjának történeti hitelessége
(1989 Kovács Dezső²)
Vö. CzF. általsüt vagy átsüt; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások