attak fn 3A1
1. (rég, Kat) ’rendsz. közelharcban végződő, (lovas katonák által) hirtelen lendülettel, futva végrehajtott támadás; lovasroham, roham’ ❖ Ha az ütközetnek elején, ezen Attaquról gondolkodtak vólna, megkémélhették vólna a’ szövetségeſek magok réſzekröl a’ 15000. Embert (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 106) | [a tiszt] attákja vala jó (1793 Gvadányi József C1940, 474) | a’ Dámák megmozdíthatatlan Nagy ármádiája mégis mind únatlan’ Attakban vólt ſok ſzép Ifjaknak kárára (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 72) | Majdnem egy óráig tartó atak fejlődött ki a négy huszár s a dzsidások közt (1861 Szokoly Viktor 8452002, 64) | az újabb attak eldöntetlen maradt, […] a felek az első összecsapás után […] már csak illő távolságról néztek egymással farkasszemet (1941 Bánlaky József CD16).
1a. (kissé rég) ’váratlan politikai, retorikai, sportbeli stb. (le)támadás’ ❖ Megint újra kezdődött az attak. Nincs a prókátorságban szebb, mint e leleményes játék (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | A doktor új attakot intézett a pap ellen (1900 Mikszáth Kálmán 8312013, 42) | Maga volt már ilyen helyen? nézett Ágnes a szemébe hirtelen. Feri nem várta ezt az attakot (1965 Németh László² 9485042, 404) | A vérmes kispestiek attakjára a kispesti pályától nem messze […] került sor (1995 Magyar Hírlap CD09).
1b. (rég, Zene, átv is) ’rohamot jelző (trombita)szignál, induló’ ❖ mind ezek egyszerre fújták az attakot ezen a’ trombitán (1817 Szájas Péter történetei ford. C3799, 24) | atakot dobolok mellyemben (1833 Uránia C0425, 356) | a trombitással attaque-ot fuvatva, vágtatott (1870 Szathmáry Károly C0567, 181).
2. (Orvos) ’kóros tünet(ek) hirtelen, heves fellépése; roham’ ❖ [Sátoros bácsi bátyját] előbb kisebb szélhüdés érte, azután még elélt néhány hónapig, csupán a balkeze mozgása vált tökéletlenné, de jött a második attak s az már elvitte (1937 Nagy Lajos 9472004, 53) | Ha valaki tranziens isémiás [= átmeneti helyi vérszegénység okozta] attakon esett át, könnyen elképzelhető, hogy szívkoszorú-, vagy végtagérbetegsége is van (1997 Magyar Hírlap CD09).
Sz: attakol.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.