átváltozás fn 4A

1. ’az átváltozik igével kifejezett folyamat, történés’ ❖ [a fehérből zöldesbe, majd vörösbe való] szinváltozásnak oka a vasélecs [= ferroxid] vasélegrei [ferrioxiddá való] lassankénti átváltozása (1844 Nendtvich Károly 8330011, 297).

2. (katol) ’a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé való átlényegülése, transzszubsztanciáció, ill. ennek tana’ ❖ a boldogult Lafranc, az átváltozást tagadó eretnek Berengárt győzte le (1890 Péterfy Jenő ford.–Meyer C3494, 111) | az ujrakeresztelkedők közé állt, tagadva a szentségeket, a misét, az Úr testének átváltozását, mindent (1927 Sinkó Ervin CD10).

2a. (katol) ’a misének az a része, amikor a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé átlényegül’ ❖ a hívek […] állva járulnak a szentáldozáshoz. Az átváltozás szavait a pap egyenesen hozzájuk intézi, ahogy azt maga Jézus cselekedte (1963 Pilinszky János 9531170, 211).

3. (rég, Áll) ’némely állatfajnak az a sajátos fejlődési módja, amelynek során az állat a teljes kifejlődéséig más-más alakot ölt; átalakulás’ ❖ Az alakok többször vedlenek, végre tökéletes korra jutván bábbá változnak, s a bábból fejlődik ki a valódi rovar, melly a tenyészésre alkalmas, ezen kifejlődés átváltozásnak neveztetik (1845 Hanák János 8180002, 57) | A lárvák féreg idomu pondrók, és tökéletes átváltozást szenvednek (1847 Peregriny Elek 8360014, 262) | Átváltozás, mint az ebihalnál, a születésen túl már nincs (1939 Móricz Zsigmond C5087, 216).

4. (Népr) ’〈vmely (nép)mesei szereplőnek, ill. a népi hitvilág alakjának〉 az a képessége, hogy más(, kül. állat)alakot ölt’ ❖ átváltozás: […] a szereplő személyeknek és tárgyaknak az a képessége, hogy más alakban is felléphetnek (1977 NéprajziLex. CD47) | A lidércnek nincs szüksége átváltozásra, hiszen ő egyszerre magában viseli azokat a formákat, melyekben megjelenhet (1981 Dömötör Tekla 1039006, 77).

5. (rég) ’az eredetitől v. a hasonlótól csak kevéssé eltérő (alak)változat’ ❖ hogy a nyelvrokonítók vetésébe is belevágjuk sarlónkat: vegyük figyelembe a leány szó átváltozásait (1865 Arany János C0641, 355) | bezzeg megharagudtak, mikor őket Vilmos úr ily átváltozásokban könyve táblácskáira karczolta (1890 Péterfy Jenő ford.–Meyer C3494, 119).

Sz: átváltozási.

Vö. CzF. általváltozás vagy átváltozás; ÉrtSz.; ÉKsz.

átváltozás főnév 4A
1.
az átváltozik igével kifejezett folyamat, történés
[a fehérből zöldesbe, majd vörösbe való] szinváltozásnak oka a vasélecs [= ferroxid] vasélegrei [ferrioxiddá való] lassankénti átváltozása
(1844 Nendtvich Károly)
2. (katol)
a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé való átlényegülése, transzszubsztanciáció, ill. ennek tana
a boldogult Lafranc, az átváltozást tagadó eretnek Berengárt győzte le
(1890 Péterfy Jenő ford.Meyer)
az ujrakeresztelkedők közé állt, tagadva a szentségeket, a misét, az Úr testének átváltozását, mindent
(1927 Sinkó Ervin)
2a. (katol)
a misének az a része, amikor a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé átlényegül
a hívek […] állva járulnak a szentáldozáshoz. Az átváltozás szavait a pap egyenesen hozzájuk intézi, ahogy azt maga Jézus cselekedte
(1963 Pilinszky János)
3. (rég, Áll)
némely állatfajnak az a sajátos fejlődési módja, amelynek során az állat a teljes kifejlődéséig más-más alakot ölt; átalakulás
Az alakok többször vedlenek, végre tökéletes korra jutván bábbá változnak, s a bábból fejlődik ki a valódi rovar, melly a tenyészésre alkalmas, ezen kifejlődés átváltozásnak neveztetik
(1845 Hanák János)
A lárvák féreg idomu pondrók, és tökéletes átváltozást szenvednek
(1847 Peregriny Elek)
Átváltozás, mint az ebihalnál, a születésen túl már nincs
(1939 Móricz Zsigmond)
4. (Népr)
〈vmely (nép)mesei szereplőnek, ill. a népi hitvilág alakjának〉 az a képessége, hogy más(, kül. állat)alakot ölt
átváltozás: […] a szereplő személyeknek és tárgyaknak az a képessége, hogy más alakban is felléphetnek
(1977 NéprajziLex.)
A lidércnek nincs szüksége átváltozásra, hiszen ő egyszerre magában viseli azokat a formákat, melyekben megjelenhet
(1981 Dömötör Tekla)
5. (rég)
az eredetitől v. a hasonlótól csak kevéssé eltérő (alak)változat
hogy a nyelvrokonítók vetésébe is belevágjuk sarlónkat: vegyük figyelembe a leány szó átváltozásait
(1865 Arany János)
bezzeg megharagudtak, mikor őket Vilmos úr ily átváltozásokban könyve táblácskáira karczolta
(1890 Péterfy Jenő ford.Meyer)
Sz: átváltozási
Vö. CzF. általváltozás vagy átváltozás; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások