átvitt mn-i ign és mn 12B

I. mn-i ign → átvisz.

II. mn

’képletes, jelképes 〈kifejezés, cselekvés〉’ ❖ átvitt beszédeiben néha az a’ hiba találtatik, mellyet a rhetor [= az ékesszólás tanítója] következetlenségnek nevez a’ képben (1837 Figyelmező C6730, 58) | [az újabb festészeti irányok] a természethez való viszonyt sokkal átvittebben értelmezik, mint a naturalizmus vagy az impresszionizmus (1937 Bernáth Aurél 9052010, 168) | Elsősorban az időjelölő kifejezések képződnek átvitt helymegjelölésekből: az ostrom alatt, a szertartás közepén (1990 Nádasdy Ádám 2004032, 524).

a. (Nyelvt is) ’jelentésváltozással kialakult, elvont 〈jelentés, értelem〉’ ❖ a gyökök és a szóalakok változatlan maradván, a szókincs külső kiterjedésére többé nem gyarapodik, csak élénkített forgalom a meglévő szavaknak uj átvitt értelmeket kölcsönöz (1846 Ballagi Mór 8059002, 15) | A víz fogalma Rátóton átvitt értelmű. Általában az árvizet értik víz alatt (1893 Papp Dániel 8354001, 32) | Lelki jelenségről csak átvitt értelemben szólhatunk téries kifejezésekkel (1944 Halasy-Nagy József 9217001, 320) | [Szent Jeromos] az insidiaberis igealakot a’széttipor’ ige átvitt jelentésének hordozására választotta (1989 HaagLex. ford. CD1208).

Vö. CzF. általvitt vagy átvitt; ÉrtSz.; ÉKsz.

átvitt melléknévi igenév és melléknév 12B
I. melléknévi igenévátvisz
II. melléknév
képletes, jelképes 〈kifejezés, cselekvés〉
átvitt beszédeiben néha az a’ hiba találtatik, mellyet a rhetor [= az ékesszólás tanítója] következetlenségnek nevez a’ képben
(1837 Figyelmező)
[az újabb festészeti irányok] a természethez való viszonyt sokkal átvittebben értelmezik, mint a naturalizmus vagy az impresszionizmus
(1937 Bernáth Aurél)
Elsősorban az időjelölő kifejezések képződnek átvitt helymegjelölésekből: az ostrom alatt, a szertartás közepén
(1990 Nádasdy Ádám)
a. (Nyelvt is)
jelentésváltozással kialakult, elvont 〈jelentés, értelem〉
a gyökök és a szóalakok változatlan maradván, a szókincs külső kiterjedésére többé nem gyarapodik, csak élénkített forgalom a meglévő szavaknak uj átvitt értelmeket kölcsönöz
(1846 Ballagi Mór)
A víz fogalma Rátóton átvitt értelmű. Általában az árvizet értik víz alatt
(1893 Papp Dániel)
Lelki jelenségről csak átvitt értelemben szólhatunk téries kifejezésekkel
(1944 Halasy-Nagy József)
[Szent Jeromos] az insidiaberis igealakot a’széttipor’ ige átvitt jelentésének hordozására választotta
(1989 HaagLex. ford.)
Vö. CzF. általvitt vagy átvitt; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások