avatás fn 4A
1. ’az avat igével kifejezett cselekvés, eljárás’ ❖ alapittattak fő- és anyaoskolák és azokban is csaknem minden képezés és tudománybai avatás vallásos irányu volt (1848 Tavasi Lajos 8469001, 23).
2. ’avatási ünnepség, szertartás, amelynek során vkit vmely közösség tagjainak sorába fogadnak’ ❖ [Az ifjú] kezében íj, oldalán tegez. Hajadonfőtt van, még nem nyírták meg, haját nem fonták a halántékánál gyöngyös varkocsba, még nem esett át az avatáson (1942 Kodolányi János 9342003, 5).
2a. ’egyházi szertartás, amelynek során a gyermekágyból felkelt asszonyt gyermekével együtt a templomban papi áldásban részesítik; avató’ ❖ Avatás: a’ gyermek-ágy utánn a’ templomba bé-vezetés (1792 Kisded szótár C0816, 14) | Míg a gyerekágyas avatáson nem volt, ne menjen a ház ereszén túl, mert mindenféle rossznak tenné ki magát (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Amikor a fiatal anya először ment a templomba az ún. egyházkelőre vagy avatásra, […] szentelt gyertyát vitt a kezében (1990 Magyar néprajz CD47).
2b. (rég) ’egyházi szertartás, amelynek során az esküvő után az ifjú asszonyt a pap megáldja és beiktatja az asszonyok sorába; avató’ ❖ A násznép egész éjen át vigad. Másnap reggel a menyasszonyt „fölkontyozva” a templomba „avatás”-ra vezetik (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).
2c. ’közösségi célú műalkotás, épület, intézmény felavatását, átadását kísérő ünnepi alkalom’ ❖ A megilletődött nagy emberkoszorú, amely az emlékmű elé sereglett az avatás alkalmára (1934 Kardos László CD10) | szeptember elején az iskolát, majd néhány héttel később az óvodát mégiscsak meg lehetett nyitni. Az avatásból azonban nem lett igazi ünnep (1991 Havas Gábor 2003035, 16) | Huszonhét lakást alakítottak ki külföldről hozzánk érkező, s nálunk dolgozó tudósoknak és kutatóknak a Halászbástya alatt. A tegnapi avatáson a Svéd Királyi Akadémia tagja is részt vett (2000 Magyar Hírlap CD09).
Ö: ház~, híd~, lakás~, leány~, legény~.
ÖU: be~, fel~, gólya~, múzeum~, szobor~, zászló~.
Sz: avatási.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. avat; SzT.; ÚMTsz.