axióma fn 6A

1. (Tud, kül. Mat, átv is) ’gyakorlati tapasztalatok általánosításán alapuló, bizonyítás nélkül elfogadott elméleti tétel, mely más állítások levezetésében kiindulásként használható; sarkigazság’ ❖ ha azok a materialistáktól hirdetett tanok – hová tartozik az anyag és erő egysége is – oly kétségbevonhatlan igazságok, megannyi axiomák volnának (1870 Mentovich Ferenc 8304001, 39) | a harmadik axióma: egy ponton át az egyeneshez egy és csakis egy párhuzamos vonható (1921 Beke Manó CD10) | „Isten nem csal, és nem csalatkozik” – mondja a teológiai axióma (1977 Gecse Gusztáv 1057009, 394) | a tehetetlenségi mozgást végző test […] egyenlő utakat egyenlő idők alatt tesz meg. Newton I. axiómája (1997 Természet Világa CD50).

2. ’vmely elmélet, felfogás, politika, világnézet alapvető igazsága, alapgondolata; alapelv’ ❖ Jóſefnek 9. eſztendbéli uralkodáſa alatt, mi magunk-is killebb láttunk a’ ſététség [!], és tévelygés horizonán kivl a’ világoſságra, az igaſságra, mint eleitl fogva a’ Magyar birodalomnak – Árpádtól fogva máig kilentzedik ſzázadra. Ez ſzép Problema! de mint hogy nem ſzükölködik demonſtratio nélkül, lehet Axioma (1792 Laczkovics János 7205004, 174) | a’ Fejdelem ’s egyesült Rendek legszentebb kötelessége az országlást a’ lehető legegyszerübb elvekre állítni. Ez axioma (1830 Széchenyi István CD1501) | Axiomakint fogadtatik el, hogy az emberek természeti állapotja az egyenlőség (1864 Eötvös József C1600, 376) | [a tudás] az ember legalapvetőbb és egyértelmű javai közé tartozik: ez olyan axióma, melyet fölöslegesnek látszik különösebb érveléssel is támogatni (1947 Szentkuthy Miklós 2055018, 95) | Az V. Köztársaság új alkotmányáig, a francia politikai rendszer axiómája volt, hogy a parlament szuverenitása érinthetetlen, sem bíróság, sem más szerv nem lehet bírája a törvények alkotmányszerűségének (1992 Szekfű Gábor 2022008, 40).

2a. ’rövid, találóan megfogalmazott mondás, életszabály, életelv’ ❖ Rae, a skót gazdász, a takarékosságról ezen axiomát hozza fel: „A vagyon, vagy értékgyüjtés, egy jelen élv feláldozását igényli a jövő élvezetek biztositása nézetéből.” (1857 Győri Közlöny 8627002, 13) | Aksziómák gyűjteménye latin és magyar nyelven (1890 Magyar írók élete CD27) | Azt hiszem, axióma gyanánt ki lehet mondani: az a lelki viszony, melyet közönségesen barátságnak neveznek, a zseni számára lehetetlen (1923 Szabó Dezső 9623015, 67) | [a kötet szerzője] beszélgetőpartnerei életelveit rövid, egysoros axiómákká tömörítve külön is kiemeli (1994 Új Könyvek CD29).

3. ’vmely magatartás, cselekvés, gyakorlat rendjében érvényesülő, azt meghatározó szabály, norma, törvény; alapelv’ ❖ A második axióma önöknek, e harc katonáinak a vérontáshoz való viszonya. Ha lehet vért ontani, s ki vitathatná az utóbbit, akkor szabad vért ontani, és akkor mi nem hagyhatjuk, hogy azt más tegye helyettünk (1958 Lengyel József 9395007, 186) | Az ellenséggel szemben a zsidók magatartása azon az axiómán alapszik, amely szerint a (választott) nép ellensége az Isten ellensége (1989 HaagLex. ford. CD1208) | az axiómám az, hogy minden állami beavatkozás torzítja a piaci versenyt, fölösleges kiadásokat indukál, s mindenképpen károsítja az adófizetőket (2000 Figyelő CD2601).

ÖE: ~rendszer.

Sz: axiómai.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

axióma főnév 6A
1. (Tud, kül. Mat, átv is)
gyakorlati tapasztalatok általánosításán alapuló, bizonyítás nélkül elfogadott elméleti tétel, mely más állítások levezetésében kiindulásként használható; sarkigazság
ha azok a materialistáktól hirdetett tanok – hová tartozik az anyag és erő egysége is – oly kétségbevonhatlan igazságok, megannyi axiomák volnának
(1870 Mentovich Ferenc)
a harmadik axióma: egy ponton át az egyeneshez egy és csakis egy párhuzamos vonható
(1921 Beke Manó)
„Isten nem csal, és nem csalatkozik” – mondja a teológiai axióma
(1977 Gecse Gusztáv)
a tehetetlenségi mozgást végző test […] egyenlő utakat egyenlő idők alatt tesz meg. Newton I. axiómája
(1997 Természet Világa)
2.
vmely elmélet, felfogás, politika, világnézet alapvető igazsága, alapgondolata; alapelv
Jóſefnek 9. eſztendbéli uralkodáſa alatt, mi magunk-is killebb láttunk a’ ſététség [!], és tévelygés horizonán kivl a’ világoſságra, az igaſságra, mint eleitl fogva a’ Magyar birodalomnak – Árpádtól fogva máig kilentzedik ſzázadra. Ez ſzép Problema! de mint hogy nem ſzükölködik demonſtratio nélkül, lehet Axioma
(1792 Laczkovics János)
a’ Fejdelem ’s egyesült Rendek legszentebb kötelessége az országlást a’ lehető legegyszerübb elvekre állítni. Ez axioma
(1830 Széchenyi István)
Axiomakint fogadtatik el, hogy az emberek természeti állapotja az egyenlőség
(1864 Eötvös József)
[a tudás] az ember legalapvetőbb és egyértelmű javai közé tartozik: ez olyan axióma, melyet fölöslegesnek látszik különösebb érveléssel is támogatni
(1947 Szentkuthy Miklós)
Az V. Köztársaság új alkotmányáig, a francia politikai rendszer axiómája volt, hogy a parlament szuverenitása érinthetetlen, sem bíróság, sem más szerv nem lehet bírája a törvények alkotmányszerűségének
(1992 Szekfű Gábor)
2a.
rövid, találóan megfogalmazott mondás, életszabály, életelv
Rae, a skót gazdász, a takarékosságról ezen axiomát hozza fel: „A vagyon, vagy értékgyüjtés, egy jelen élv feláldozását igényli a jövő élvezetek biztositása nézetéből.”
(1857 Győri Közlöny)
Aksziómák gyűjteménye latin és magyar nyelven
(1890 Magyar írók élete)
Azt hiszem, axióma gyanánt ki lehet mondani: az a lelki viszony, melyet közönségesen barátságnak neveznek, a zseni számára lehetetlen
(1923 Szabó Dezső)
[a kötet szerzője] beszélgetőpartnerei életelveit rövid, egysoros axiómákká tömörítve külön is kiemeli
(1994 Új Könyvek)
3.
vmely magatartás, cselekvés, gyakorlat rendjében érvényesülő, azt meghatározó szabály, norma, törvény; alapelv
A második axióma önöknek, e harc katonáinak a vérontáshoz való viszonya. Ha lehet vért ontani, s ki vitathatná az utóbbit, akkor szabad vért ontani, és akkor mi nem hagyhatjuk, hogy azt más tegye helyettünk
(1958 Lengyel József)
Az ellenséggel szemben a zsidók magatartása azon az axiómán alapszik, amely szerint a (választott) nép ellensége az Isten ellensége
(1989 HaagLex. ford.)
az axiómám az, hogy minden állami beavatkozás torzítja a piaci versenyt, fölösleges kiadásokat indukál, s mindenképpen károsítja az adófizetőket
(2000 Figyelő)
ÖE: axiómarendszer
Sz: axiómai
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások