azonképp mut hsz 0 (rendsz. hasonlító jelentéstartalmú mellékmondat utalószavaként) (kissé rég)
1. ’a mellékmondatban közelebbről meghatározott, ill. az előzményekből ismert módon v. ahhoz hasonlóan, (ugyan)úgy’ ❖ haſig úſzkálnak, koplalnak az ökrök, És adnak ſzomorú bgéſt: […] a’ ſebeſs zajtól [= jégzajlástól] le veretnek. Azonképp’ Jár júh, jár ſertés (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 12) | [a jezsuita] tűrjön gyalázatot, hamis vádat és üldözést, sőt azt is, hogy bolondnak tartsák s azonkép bánjanak vele (1873 Toldy István 8482012, 36) | valamiképp Caesar ment, látott és győzött, azonképp ment Pongrácz István és győzött (1894 Mikszáth Kálmán 8312006, 109) | azonképp tagadhatatlan az is, hogy nem mindenki volt kollaboráns vagy áruló azok közül, kik betöltötték valamely posztját a rendszernek (1992 Tamási Orosz János 2020006, 79).
2. ’az előzményekből ismert helyzetben, állapotban’ ❖ A keleti birodalomban, melynek themái katonatartási és igazságszolgáltatási kerületek voltak, szintúgy mint a nyúgoti császárság tartományaiban, a britt szigetekben azonkép, mint a szlávok között, névszerint Cseh- és Lengyelországokban, megvolt a vármegyei rendszer ahhoz hasonló alakban, melyet iróink régi magyar várszerkezetnek mondanak (1861 Szalay László 8419003, 105) | A tíz öregasszony rögtön elszámlálta, kik vannak és voltak a városban olyan állapotban [ti. várandós állapotban]. A felsősorú Garab Jánosné, továbbad [= továbbá] Kukláné, Kohn Markusné, azonképp Bárkonyi Józsefné lányostul, Krapulicsné (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | A láda azonképp hever ott [a szobában], ahogy meghoztam (1913 Gárdonyi Géza C1850, 270) | Nem kelt föl. Ott maradt azonképp, ahogy a hátára esett (1958 Magyar Nemzet szept. 6. C0354, 7).
3. (ritk) ’a mellékmondatban közelebbről meghatározott mértékkel, fokkal egyezően, éppen annyira, éppúgy’ ❖ Minden politikabéli testnek van eggy ollyan erőmaximumja, mellyet által nem hághat, és a mellytűl sokszor annál tovább eltávozik, minnél jobban ügyekszik megnagyobbodására. A társaságbéli kötés a’ mint terjed, szinte azonképp tágúl-is (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 992).
Vö. CzF.