ablak fn 3A2
1. ’〈épületen, ajtón, járművön:〉 a világosság és a levegő bebocsátására szolgáló (fedhető) nyílás, ill. az ennek elzárására való, rendsz. nyitható-csukható szerkezet(, valamint ezek együtt)’ ❖ Csendes szelek fújtak bé az ablakokon (1772 Bessenyei György¹ CD01) | tanulószobájának ablaka az én ablakommal úgy volt, hogy ő mikor asztalánál ült, vagy pipára töltött, mindenkor láthattam, ha arra figyelmeztem (1823 Fogarasi Sámuel 7109008, 224) | Ajtómon az ablak mint egy szűrő rosta, Sodronykarikákkal becsavarva-csűrve; Hajh! a szabad lég is csak úgy juthat hozzám, Ha előbb e rostán keresztül van szűrve (1852–1853 Sárosi Gyula 8404059, 231) | Nagy szél támadt, az egy nyitva maradt ablakot becsapott, az üvegek mind összetörtek (1865 Jókai Mór CD18) | Szélesre tárta az ablakot, örült, hogy kissé levegőzhet (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 111) | A hátsó ablaknál bámulja csüggedten integető anyját, míg a kanyar el nem takarja (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 561) | Nyár van, a nyitott ablakba könyökölve nézem őket (1994 Szántó Piroska 1166004, 271).
1a. ’ablaküveg’ ❖ kezében lévő pálcájával két üvegkarikát az ablakból kitört (1778 Rettegi György 7282004, 385) | kívülről kirántották a zsalugátert, bezúzták az ablakot (1968 Déry Tibor 9107015, 454) | Az ablakok kiverve, az üres keretek ide-oda lengenek (1983 Esterházy Péter 9129005, 48).
1b. ’ablakpárkány’ ❖ kívül az ablakra felteszik [a gyermeket] (1779 Rettegi György 7282005, 407) | Suhanva fordul egy-egy oldal, mig könyöklök az ablakon (1952 Simon István 9601025, 15) | az asztalra vagy gyakrabban az ablakra tettek számára [ti. a visszajáró halottnak] ételt (1979 NéprajziLex. CD47).
2. ’kisebb nyílás, rés, lyuk vmin’ ❖ A’ falán, ’s fedelin [ti. a méhkaptárnak] ablakok hagyatnak (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225014, 70) | Egy szabó jókora „ablakot” vágott a ruhákon (1958 Népszabadság szept. 5. C1499, 8).
2a. (Könyv) ’a kicenzúrázott szövegrész üresen maradt helye a nyomtatványban’ ❖ ÉrtSz.
2b. (Orvos) ’szabadon hagyott nyílás a kötésen’ ❖ ÉrtSz.
3. ’hivatalnok, pénztáros stb. munkahelyén az a (kisebb) nyílás falban, üveglapon stb., amelyen át az ügyféllel beszélni, kommunikálni lehet’ ❖ a nagy városok posta-hivatalaiban nemcsak minden betüre van külön tisztviselő és külön ablak (1897 PallasLex. CD02) | a mozipénztár ablakainál (1990 Létay Vera 2011015, 55) | egyetlen „ablaknál” lehet […] a cégbejegyzést, valamint az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását kérni (1998 Figyelő CD2601) | az ügyfél egy ablaknál sorban áll (1998 Magyar Hírlap CD09).
4. (Inf) ’a számítógép képernyőjén megjelenő, téglalap alakú (bekeretezett) terület, amelyben dokumentum vagy üzenet lehet’ ❖ A „Mac” [ti. Macintosh] tette lehetővé a nyolcvanas években az egér, az ablak és a menü használatát a személyi számítógépeken (1997 Magyar Hírlap CD09) | Miután elfogadtuk a licencszerződést, írjuk be a számítógépünk nevét, az ablak alján pedig az adminisztrátor jelszavát (2000 Byte Magazin CD38).
5. ’〈az 1970-es, 80-as években:〉 útlevélben újabb utazást engedélyező pecsét’ ❖ Egyszerre öt kiutazási engedélyt, ún. „ablakot” ütnek útlevelünkbe (1980 Szombathy Viktor 1149002, 29) | befizetik az összeget. Vissza az útlevélosztályra, elkészül az ablak (1995 Magyar Hírlap CD09).
Ö: ajtó-, börtön~, francia~, hajó~, iker~, kabin~, ökörszem~, pince~, rózsa~, tálaló~, tető~, toló~, üveg~, vak~, világító~.
ÖU: autó~, díszlet~, kémlelő~, műterem~, pénztár~, rács~, szellőző~, templom~, tükör~.
ÖE: ~biztosítás, ~csappantyú, ~felület, ~festmény, ~ív, ~kapocs, ~kereszt, ~kitámasztó, ~pucolás, ~rácsozat, ~rés, ~retesz, ~sor, ~vas, ~vasalás, ~zug, ~zsindely.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.