bárgyúság fn 3A8
1. ’az a tulajdonság v. az az értelmi, elmebeli állapot, amelyben a tompa elméjűség és lassú észjárás együgyű tehetetlenséggel, jóhiszemű bambasággal párosul, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ szánakozva mosolygunk bárgyuságán (1843 Athenaeum C0026, 245) | a jámbor birkákat [ti. az embereket] ijeszteni s a régi bárgyúságba visszaterelni szeretnék (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 483) | az egyszerűség nem okvetlen a málló bárgyúság (1922 Révész Béla 9566001, 42) | [az asszonyok] mind néztek valami szent bárgyúságban valami szent végtelenséget s mind boldog volt s mind hagyta a gondot s a nyomort (1929 Szomory Dezső 9683001, 155) | Bárgyúságuknál már csak a leleplezéstől való félelmük nagyobb (1960 Népszabadság okt. 23. C4812, 3) | A kormányzóhelyettes kövér, beteges kinézetű, körülbelül ötvenéves férfi lehetett, s szinte a bárgyúságig komor (1996 Századok CD58).
2. ’bárgyú, ostoba emberre jellemző beszéd, cselekedet, megnyilvánulás, ill. vmely (szellemi) megnyilvánulás bárgyú, ostoba volta’ ❖ Milly bárgyuság, hogy eddig nem tettem! (1854 Kemény Zsigmond C2613, 110) | csüggedni bárgyuság (1889 e. Reviczky Gyula C3628, 159) | nem mondott soha olyan bárgyúságot (1933 Csécsy Imre 9087001, 15) | a hivatalos szellemi élet mérhetetlen bárgyúságával szemben (1937 Féja Géza 9138005, 258) | micsoda ostobaság, micsoda bárgyúság kinevetni valakit (1965 Makai Imre ford.–Pausztovszkij 9418005, 65) | csak bárgyúságot, sületlenséget tud kiejteni a száján (1975 Hernádi Miklós 1066005, 24).
3. ’alacsony színvonalú, értéktelen, ostoba alkotás, ill. vmely műnek v. mű vmely elemének, részének ilyen volta’ ❖ Gyöngyösi költészete minden hibája mellett sem oly „bárgyuság”; való értékének megitéléséhez azonban szükséges az egykorú irodalom alapos ismerete s nem elég a classikusokról vett mérték (1894 Irodalomtörténeti Közlemények C0211, 379) | A színészek játékáról ennyit: Lélektelen bárgyúságot nem lehet jól játszani! (1926 Nagy Lajos CD10) | [egy bécsi újság] már bárgyúságával szórakoztat (1980 Tandori Dezső ford.–Schlegel 9703053, 375) | ami [ti. hogy a színpadi jelenet nem éri el a kívánt eredményt] mutatja az effajta népnevelő bárgyúságok tökéletes hatástalanságát (1988 Lányi András 1090002, 172).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bárgyú; ÉKsz.