befejezetlen mn és hsz 

I. mn 14B1

1. ’elkezdett, de be nem fejezett, nem készre megalkotott 〈tárgy, mű stb.〉’ ❖ E két törvény igy befejezetlenül is, valóban nagyszerü (1845 Szemere Bertalan 8437011, 243) | Mit keres egy bölcsész szobájában egy kerekes rokka, egy befejezetlen hímzet, a rámára felfeszítve? (1884 Jókai Mór CD18) | E háborúban a várakozás szimbóluma a megkezdett és befejezetlen naplókönyv (1916 Krúdy Gyula CD54) | félig kész regények és befejezetlen színdarabok (1947 Nagy István⁴ 9471005, 55) | a befejezetlen zsilipek helyzete fenyegető (1969 Makai Imre ford.–Platonov 9418003, 41) | A ház még befejezetlen, vakolatlan (1973 László-Bencsik Sándor 9383002, 191) | jó néhány elkezdett film befejezetlen, félkész marad (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. ’lezáratlan, nem teljes, nem végleges 〈folyamat〉’ ❖ befejezetlen volt a polgármester tudományos pályafutása is (1893 Papp Dániel 8354001, 44) | A történelem folyamata mindig befejezetlen (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 334) | az 1848. évi befejezetlen polgári forradalom után (1964 Simkovics Gyula CD52) | a gazdaságilag befejezetlen rendszerváltozás viharos időszakában (1996 Országgyűlési Napló CD62).

2a. (rég, Nyelvt) ’folyamatos 〈igeidő〉’ ❖ Imperfectum, a nyelvtanban műszó a folyó mult jelölésére […]; e névnek teljes formája tulajdonkép Praeteritum imperfectum a. m. befejezetlen mult, folyó mult (1895 PallasLex. CD02) | A folyó múltnak teljes formája eszerint praeteritum imperfectum, vagyis befejezetlen múlt, folyó múlt (1914 RévaiNagyLex. C5706, 526).

3. (irod) ’éretlen, kialakulatlan, kamaszos 〈személy(iség)〉’ ❖ [Marie Baskircsev, George Sand] izgató torzók, befejezetlen lények mind, és ami a fődolog, a férfiak dolgát folytatták jól vagy rosszul, több vagy kevesebb ügyességgel (1911 Bródy Sándor CD10) | Ugyanezért a célért emeli fel szavát a német költészetnek egy még fiatal és befejezetlen, de szenvedélyes forró alakja, Iwan Goll (1918 Földi Mihály CD10) | Nyugtalanok voltunk mindnyájan, boldogan kielégületlenek, büszkén befejezetlenek (1947 Keresztury Dezső 2055010, 66) | Ott volt a rend, amelyre vágyott most, férfikora kezdetén, a befejezetlen arcával (1978 Lengyel Péter 9397001, 65).

4. (irod) ’〈esztétikai tulajdonságként:〉 hiány(oka)t, hézago(ka)t tartalmazó v. mutató 〈műalkotás〉, ill. vázlatszerű 〈forma〉’ ❖ Beszély néven rendszerint a kerekebb alkotásu befejezetlenebb meséjü és rövidebb terjedelmü elbeszéléseket értik (1893 PallasLex. CD02) | A tárgyak testisége majdnem teljesen feloldódott, az ábrázolás módja még odavetettebb, még kevésbé kidolgozott, még befejezetlenebb, mint eddig volt (1930 Farkas Zoltán CD10) | A költői életkedvnek s halál elleni küzdelemnek visszatérő lírai eszköze az emlék: […] a szabad és laza, utalásokból és sejtetésekből építkező asszociációrendszerrel, bizonytalanabb és befejezetlenebb versnyelvvel (1986 Fenyő István CD53).

II. hsz 0 (ritk)

’elvégezetlenül, ill. befejezés nélkül’ ❖ teljes bizalommal önök áldozatkészsége iránt gyüjtém össze önöket magam körül munkálataik fonalának fölvétele végett, hogy bevégezzem azt, mit fájdalmam befejezetlen hagyni kényszerite ülésök megnyitásakor (1843 Pesti Hírlap CD61) | Most tehát Rézkuthy úr foglalhatta el a helyét, otthagyva befejezetlen és aláíratlan a testamentumot, amit megkezdett (1885 Jókai Mór CD18) | [Dante művének,] a Vendégségnek befejezetlen kellett maradnia (1934 Babits Mihály 9014132, 179).

Sz: befejezetlenség.

Vö. ÉrtSz.; TESz. befejez; ÉKsz.

befejezetlen melléknév és határozószó
I. melléknév 14B1
1.
elkezdett, de be nem fejezett, nem készre megalkotott 〈tárgy, mű stb.〉
E két törvény igy befejezetlenül is, valóban nagyszerü
(1845 Szemere Bertalan)
Mit keres egy bölcsész szobájában egy kerekes rokka, egy befejezetlen hímzet, a rámára felfeszítve?
(1884 Jókai Mór)
E háborúban a várakozás szimbóluma a megkezdett és befejezetlen naplókönyv
(1916 Krúdy Gyula)
félig kész regények és befejezetlen színdarabok
(1947 Nagy István)
a befejezetlen zsilipek helyzete fenyegető
(1969 Makai Imre ford.Platonov)
A ház még befejezetlen, vakolatlan
(1973 László-Bencsik Sándor)
jó néhány elkezdett film befejezetlen, félkész marad
(1994 Magyar Hírlap)
2.
lezáratlan, nem teljes, nem végleges 〈folyamat〉
befejezetlen volt a polgármester tudományos pályafutása is
(1893 Papp Dániel)
A történelem folyamata mindig befejezetlen
(1900 Palágyi Menyhért)
az 1848. évi befejezetlen polgári forradalom után
(1964 Simkovics Gyula)
a gazdaságilag befejezetlen rendszerváltozás viharos időszakában
(1996 Országgyűlési Napló)
2a. (rég, Nyelvt)
folyamatos 〈igeidő〉
Imperfectum, a nyelvtanban műszó a folyó mult jelölésére […]; e névnek teljes formája tulajdonkép Praeteritum imperfectum a. m.annyi mint befejezetlen mult, folyó mult
(1895 PallasLex.)
A folyó múltnak teljes formája eszerint praeteritum imperfectum, vagyis befejezetlen múlt, folyó múlt
(1914 RévaiNagyLex.)
3. (irod)
éretlen, kialakulatlan, kamaszos 〈személy(iség)
[Marie Baskircsev, George Sand] izgató torzók, befejezetlen lények mind, és ami a fődolog, a férfiak dolgát folytatták jól vagy rosszul, több vagy kevesebb ügyességgel
(1911 Bródy Sándor)
Ugyanezért a célért emeli fel szavát a német költészetnek egy még fiatal és befejezetlen, de szenvedélyes forró alakja, Iwan Goll
(1918 Földi Mihály)
Nyugtalanok voltunk mindnyájan, boldogan kielégületlenek, büszkén befejezetlenek
(1947 Keresztury Dezső)
Ott volt a rend, amelyre vágyott most, férfikora kezdetén, a befejezetlen arcával
(1978 Lengyel Péter)
4. (irod)
〈esztétikai tulajdonságként:〉 hiány(oka)t, hézago(ka)t tartalmazó v. mutató 〈műalkotás〉, ill. vázlatszerű 〈forma〉
Beszély néven rendszerint a kerekebb alkotásu befejezetlenebb meséjü és rövidebb terjedelmü elbeszéléseket értik
(1893 PallasLex.)
A tárgyak testisége majdnem teljesen feloldódott, az ábrázolás módja még odavetettebb, még kevésbé kidolgozott, még befejezetlenebb, mint eddig volt
(1930 Farkas Zoltán)
A költői életkedvnek s halál elleni küzdelemnek visszatérő lírai eszköze az emlék: […] a szabad és laza, utalásokból és sejtetésekből építkező asszociációrendszerrel, bizonytalanabb és befejezetlenebb versnyelvvel
(1986 Fenyő István)
II. határozószó 0 (ritk)
elvégezetlenül, ill. befejezés nélkül
teljes bizalommal önök áldozatkészsége iránt gyüjtém össze önöket magam körül munkálataik fonalának fölvétele végett, hogy bevégezzem azt, mit fájdalmam befejezetlen hagyni kényszerite ülésök megnyitásakor
(1843 Pesti Hírlap)
Most tehát Rézkuthy úr foglalhatta el a helyét, otthagyva befejezetlen és aláíratlan a testamentumot, amit megkezdett
(1885 Jókai Mór)
[Dante művének,] a Vendégségnek befejezetlen kellett maradnia
(1934 Babits Mihály)
Sz: befejezetlenség
Vö. ÉrtSz.; TESz. befejez; ÉKsz.

Beállítások