beható mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → behat.

II. mn 17A

1. (rég) ’vhova, vmibe (mélyen) behatolni képes 〈dolog, jelenség〉’ ❖ a’ munkálkodásba hozott érzéseknek és indúlatoknak van az a’ béhatóbb erejek, melly által a’ Múzsák boldogítóivá léſznek az emberi nemzetségnek (1803 Csokonai Vitéz Mihály 7069015, XXI) | Szemébe nyilakat tőn, Behatókat a szívekre (1845 Kiss Dienes C4101, 167) | gyútükör, melyet olyan vegytani műtételnél használunk, a hol a legbehatóbb tüzet akarjuk előidézni (1870 Jókai Mór C2281, 166).

2. (rég, ritk) ’erősen ható, messziről is érezhető 〈szag〉; átható’ ❖ A’ padlásra felöntetett komló az eleségből elhajtja a’ ’sisiket az ő beható szagával (1835 Némethy József 8333014, 170).

3. (rég) ’az ember egész valóját betöltő, erős, átható 〈fájdalom〉’ ❖ Az érverés rendes. Láz nincsen. A fájdalom mégis beható. – Mint a pokol. Nem bírom kiállani (1903 Jókai Mór CD18).

4. (kissé rég) ’a másik ember lelkébe szinte behatoló, kutató, fürkésző 〈tekintet, szem〉; átható’ ❖ az aranyvilágnak Rózsaberkéből sivatag vadon kél Zordon időkkel: Hol csak a külszín fedi a valóság Puszta országát bibor állepelben; Ámde a bölcsnek beható szemével Játszani nem mer (1804–1808 Berzsenyi Dániel CD01) | mintegy visszarettenve merev, beható nézésemtől, miként bünös, hirtelen, villámként elfordítá tekintetét aztán gyorsan távozott (1855 e. Obernyik Károly 8339006, 10) | Fekete szempárjának beható, éles tekintete a szemben levő havas hegység felé irányul (1890 Gyarmathy Zsigáné C1956, 3) | Mária bágyadtan fogadta a pap beható tekintetét (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 21) | Az arca kerek […], bőre sötétbarna, szeme beható, erős csillogása folytán nagyobbnak látszott, mint amilyen volt (1968 Déry Tibor 9107011, 346).

4a. (kissé rég) ’a rejtett összefüggéseket is átlátó, éles 〈ész, értelem〉; átható’ ❖ Elméje bé-ható mint a’ friss Tz (1788 Orpheus C1505, 266) | Vannak, kik a beható szellem mellett ép egészséggel birnak, s mégis hasonlitnak a forró égővből hozzánk átültetett virághoz, melly olly harmatcseptől, mi másnak üdűlést adna, […] előbb fris nyilásnak indul, s aztán rögtön elhervad (1853 Kemény Zsigmond 8235027, 126) | [Apponyi Albert grófot] gyors felfogása, beható esze, szellemének rugékonysága a konzervativ államférfiak közt első sorba helyezték (1893 PallasLex. CD02) | Lessing beható elmével megállapítja, hogy Milton vaksága hatással volt költői ábrázolására, képeire (1920 Heller Bernát CD10).

5. (rég) ’másokra (nagy) hatással levő 〈tulajdonság, megnyilatkozás stb.〉; átható’ ❖ intéseit édes hangzású, s be-ható énnekkel szűri fülünkbe (1791 Döme Károly ford. C1454, 39) | Azért, rendbe szedvén szemek’ ’s ortzájokon, A’ mi tsak bájoló ’s béható azokon (1799 Csokonai Vitéz Mihály C1332, 6) | A’ közel szomszédságban porrá égett egy két falu olly beható példa (1831 Széchenyi István C3884, 208) | ingerdús, beható s egy kevéssé bizzar szépsége (1854 Kemény Zsigmond C2613, 28) | [Deák Ferenc] a passzivitás politikáját követte; példája és hallgatása kitartásra inté híveit, behatóbban a leggyújtóbb szónoklatoknál (1896 Zichy Antal CD44).

5a. (rég, ritk) ’hathatós, hatékony; átható’ ❖ Mentl ſulyoſobb a’ frtztetnek nyavalyája; mentl tſipſebb és vékonyobb ’s jobban béható a’ frantzos méreg; annál keményebben és hamarébb ragad az egéſséges emberre-is (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck 7278023, 79).

5b. (alapfokban) (ritk) ’〈a szenvedővel, ill. passzívval szemben:〉 cselekvő, tevékeny, aktív’ ❖ [a nő] mindig csak szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli (1864 Madách Imre C2956, 356) | a beható agens pathogenitása irányíthatóvá válik, egyik szervről egy másikra eltolódik (1959 Orvosi Hetilap 9594001, 6).

5c. (rég, Nyelvt) ’hangtani változást előidézni képes 〈mássalhangzó〉’ ❖ A’ Mássalhangzók’ öszve ütközését illető 3.dik Törvénynek formulája ez: Az s mint bé ható, és vizenyős tulajdonságú betű, öszve érkezvén a’ véle atyafias d, és t betűkkel, azokat különös módon fel olvasztja, és azokkal egy harmadik új hangot formál (1817 Teleki József² C4108, 69).

6. ’alapos, mindenre kiterjedő, komoly, elmélyült 〈tevékenység, ill. ennek eredménye〉’ ❖ ez igyekezet is segítené a régi literatura beható tanulását nálunk előmozdítani (1841 Toldy Ferenc C1247, XVII) | Emlékszem és örömmel gondolok vissza azon világos, szabatos, beható feleletekre, melyek a tanári kar közcsodálkozását idézék elő (1860 Rómer Flóris 8395007, 44) | kellő és beható bizonyítékot találunk (1887 Akadémiai Értesítő C0365, 209) | Kissé behatóbb vizsgálódás után egyszerre kiderül, hogy elvi vitára nincs is igazi alap, mert a zavart jórészt félreértés okozza (1933 Kárpáti Aurél CD10) | Szász Iván foglalkozik behatóbban a kereskedelmi szokásokkal (1992 Székely Katalin 2022004, 26).

7. (alapfokban) (rég, Nyelvt) ’illativusi viszonyt kifejező 〈rag, névszói alak, eset〉’ ❖ Mellyik ígék kívánnak beható nevet [= névszót]? (1818 Verseghy Ferenc C4431, 473) | beható (ba, be) ragokat kivánnak: szerelmes, unt (1835 Vajda Péter C4667, 112) | a ba szó most nem egyéb, mint beható rag (1873 Táncsics Mihály 8463010, 38) | a beható s kiható eset, illativus és elativus: kézbe, kézből (1894 PallasLex. CD02).

Vö. CzF. ~, behatólag; ÉrtSz.; ÉKsz.

beható melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévbehat
II. melléknév 17A
1. (rég)
vhova, vmibe (mélyen) behatolni képes 〈dolog, jelenség〉
a’ munkálkodásba hozott érzéseknek és indúlatoknak van az a’ béhatóbb erejek, melly által a’ Múzsák boldogítóivá léſznek az emberi nemzetségnek
(1803 Csokonai Vitéz Mihály)
Szemébe nyilakat tőn, Behatókat a szívekre
(1845 Kiss Dienes)
gyútükör, melyet olyan vegytani műtételnél használunk, a hol a legbehatóbb tüzet akarjuk előidézni
(1870 Jókai Mór)
2. (rég, ritk)
erősen ható, messziről is érezhető 〈szag〉; átható
A’ padlásra felöntetett komló az eleségből elhajtja a’ ’sisiket az ő beható szagával
(1835 Némethy József)
3. (rég)
az ember egész valóját betöltő, erős, átható 〈fájdalom〉
Az érverés rendes. Láz nincsen. A fájdalom mégis beható. – Mint a pokol. Nem bírom kiállani
(1903 Jókai Mór)
4. (kissé rég)
a másik ember lelkébe szinte behatoló, kutató, fürkésző 〈tekintet, szem〉; átható
az aranyvilágnak Rózsaberkéből sivatag vadon kél Zordon időkkel: Hol csak a külszín fedi a valóság Puszta országát bibor állepelben; Ámde a bölcsnek beható szemével Játszani nem mer
(1804–1808 Berzsenyi Dániel)
mintegy visszarettenve merev, beható nézésemtől, miként bünös, hirtelen, villámként elfordítá tekintetét aztán gyorsan távozott
(1855 e. Obernyik Károly)
Fekete szempárjának beható, éles tekintete a szemben levő havas hegység felé irányul
(1890 Gyarmathy Zsigáné)
Mária bágyadtan fogadta a pap beható tekintetét
(1936 Berczeli Anzelm Károly)
Az arca kerek […], bőre sötétbarna, szeme beható, erős csillogása folytán nagyobbnak látszott, mint amilyen volt
(1968 Déry Tibor)
4a. (kissé rég)
a rejtett összefüggéseket is átlátó, éles 〈ész, értelem〉; átható
Elméje bé-ható mint a’ friss Tz
(1788 Orpheus)
Vannak, kik a beható szellem mellett ép egészséggel birnak, s mégis hasonlitnak a forró égővből hozzánk átültetett virághoz, melly olly harmatcseptől, mi másnak üdűlést adna, […] előbb fris nyilásnak indul, s aztán rögtön elhervad
(1853 Kemény Zsigmond)
[Apponyi Albert grófot] gyors felfogása, beható esze, szellemének rugékonysága a konzervativ államférfiak közt első sorba helyezték
(1893 PallasLex.)
Lessing beható elmével megállapítja, hogy Milton vaksága hatással volt költői ábrázolására, képeire
(1920 Heller Bernát)
5. (rég)
másokra (nagy) hatással levő 〈tulajdonság, megnyilatkozás stb.〉; átható
intéseit édes hangzású, s be-ható énnekkel szűri fülünkbe
(1791 Döme Károly ford.)
Azért, rendbe szedvén szemek’ ’s ortzájokon, A’ mi tsak bájoló ’s béható azokon
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
A’ közel szomszédságban porrá égett egy két falu olly beható példa
(1831 Széchenyi István)
ingerdús, beható s egy kevéssé bizzar szépsége
(1854 Kemény Zsigmond)
[Deák Ferenc] a passzivitás politikáját követte; példája és hallgatása kitartásra inté híveit, behatóbban a leggyújtóbb szónoklatoknál
(1896 Zichy Antal)
5a. (rég, ritk)
hathatós, hatékony; átható
Mentl ſulyoſobb a’ frtztetnek nyavalyája; mentl tſipſebb és vékonyobb ’s jobban béható a’ frantzos méreg; annál keményebben és hamarébb ragad az egéſséges emberre-is
(1780 Rácz Sámuel ford.Störck)
5b. (alapfokban) (ritk)
〈a szenvedővel, ill. passzívval szemben:〉 cselekvő, tevékeny, aktív
[a nő] mindig csak szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli
(1864 Madách Imre)
a beható agens pathogenitása irányíthatóvá válik, egyik szervről egy másikra eltolódik
(1959 Orvosi Hetilap)
5c. (rég, Nyelvt)
hangtani változást előidézni képes 〈mássalhangzó〉
A’ Mássalhangzók’ öszve ütközését illető 3.dik Törvénynek formulája ez: Az s mint bé ható, és vizenyős tulajdonságú betű, öszve érkezvén a’ véle atyafias d, és t betűkkel, azokat különös módon fel olvasztja, és azokkal egy harmadik új hangot formál
(1817 Teleki József²)
6.
alapos, mindenre kiterjedő, komoly, elmélyült 〈tevékenység, ill. ennek eredménye〉
ez igyekezet is segítené a régi literatura beható tanulását nálunk előmozdítani
(1841 Toldy Ferenc)
Emlékszem és örömmel gondolok vissza azon világos, szabatos, beható feleletekre, melyek a tanári kar közcsodálkozását idézék elő
(1860 Rómer Flóris)
kellő és beható bizonyítékot találunk
(1887 Akadémiai Értesítő)
Kissé behatóbb vizsgálódás után egyszerre kiderül, hogy elvi vitára nincs is igazi alap, mert a zavart jórészt félreértés okozza
(1933 Kárpáti Aurél)
Szász Iván foglalkozik behatóbban a kereskedelmi szokásokkal
(1992 Székely Katalin)
7. (alapfokban) (rég, Nyelvt)
illativusi viszonyt kifejező 〈rag, névszói alak, eset〉
Mellyik ígék kívánnak beható nevet [= névszót]?
(1818 Verseghy Ferenc)
beható (ba, be) ragokat kivánnak: szerelmes, unt
(1835 Vajda Péter)
a ba szó most nem egyéb, mint beható rag
(1873 Táncsics Mihály)
a beható s kiható eset, illativus és elativus: kézbe, kézből
(1894 PallasLex.)
Vö. CzF. ~, behatólag; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások