beható mn-i ign és mn
I. mn-i ign → behat.
II. mn 17A
1. (rég) ’vhova, vmibe (mélyen) behatolni képes 〈dolog, jelenség〉’ ❖ a’ munkálkodásba hozott érzéseknek és indúlatoknak van az a’ béhatóbb erejek, melly által a’ Múzsák boldogítóivá léſznek az emberi nemzetségnek (1803 Csokonai Vitéz Mihály 7069015, XXI) | Szemébe nyilakat tőn, Behatókat a szívekre (1845 Kiss Dienes C4101, 167) | gyútükör, melyet olyan vegytani műtételnél használunk, a hol a legbehatóbb tüzet akarjuk előidézni (1870 Jókai Mór C2281, 166).
2. (rég, ritk) ’erősen ható, messziről is érezhető 〈szag〉; átható’ ❖ A’ padlásra felöntetett komló az eleségből elhajtja a’ ’sisiket az ő beható szagával (1835 Némethy József 8333014, 170).
3. (rég) ’az ember egész valóját betöltő, erős, átható 〈fájdalom〉’ ❖ Az érverés rendes. Láz nincsen. A fájdalom mégis beható. – Mint a pokol. Nem bírom kiállani (1903 Jókai Mór CD18).
4. (kissé rég) ’a másik ember lelkébe szinte behatoló, kutató, fürkésző 〈tekintet, szem〉; átható’ ❖ az aranyvilágnak Rózsaberkéből sivatag vadon kél Zordon időkkel: Hol csak a külszín fedi a valóság Puszta országát bibor állepelben; Ámde a bölcsnek beható szemével Játszani nem mer (1804–1808 Berzsenyi Dániel CD01) | mintegy visszarettenve merev, beható nézésemtől, miként bünös, hirtelen, villámként elfordítá tekintetét aztán gyorsan távozott (1855 e. Obernyik Károly 8339006, 10) | Fekete szempárjának beható, éles tekintete a szemben levő havas hegység felé irányul (1890 Gyarmathy Zsigáné C1956, 3) | Mária bágyadtan fogadta a pap beható tekintetét (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 21) | Az arca kerek […], bőre sötétbarna, szeme beható, erős csillogása folytán nagyobbnak látszott, mint amilyen volt (1968 Déry Tibor 9107011, 346).
4a. (kissé rég) ’a rejtett összefüggéseket is átlátó, éles 〈ész, értelem〉; átható’ ❖ Elméje bé-ható mint a’ friss Tz (1788 Orpheus C1505, 266) | Vannak, kik a beható szellem mellett ép egészséggel birnak, s mégis hasonlitnak a forró égővből hozzánk átültetett virághoz, melly olly harmatcseptől, mi másnak üdűlést adna, […] előbb fris nyilásnak indul, s aztán rögtön elhervad (1853 Kemény Zsigmond 8235027, 126) | [Apponyi Albert grófot] gyors felfogása, beható esze, szellemének rugékonysága a konzervativ államférfiak közt első sorba helyezték (1893 PallasLex. CD02) | Lessing beható elmével megállapítja, hogy Milton vaksága hatással volt költői ábrázolására, képeire (1920 Heller Bernát CD10).
5. (rég) ’másokra (nagy) hatással levő 〈tulajdonság, megnyilatkozás stb.〉; átható’ ❖ intéseit édes hangzású, s be-ható énnekkel szűri fülünkbe (1791 Döme Károly ford. C1454, 39) | Azért, rendbe szedvén szemek’ ’s ortzájokon, A’ mi tsak bájoló ’s béható azokon (1799 Csokonai Vitéz Mihály C1332, 6) | A’ közel szomszédságban porrá égett egy két falu olly beható példa (1831 Széchenyi István C3884, 208) | ingerdús, beható s egy kevéssé bizzar szépsége (1854 Kemény Zsigmond C2613, 28) | [Deák Ferenc] a passzivitás politikáját követte; példája és hallgatása kitartásra inté híveit, behatóbban a leggyújtóbb szónoklatoknál (1896 Zichy Antal CD44).
5a. (rég, ritk) ’hathatós, hatékony; átható’ ❖ Mentl ſulyoſobb a’ frtztetnek nyavalyája; mentl tſipſebb és vékonyobb ’s jobban béható a’ frantzos méreg; annál keményebben és hamarébb ragad az egéſséges emberre-is (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck 7278023, 79).
5b. (alapfokban) (ritk) ’〈a szenvedővel, ill. passzívval szemben:〉 cselekvő, tevékeny, aktív’ ❖ [a nő] mindig csak szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli (1864 Madách Imre C2956, 356) | a beható agens pathogenitása irányíthatóvá válik, egyik szervről egy másikra eltolódik (1959 Bajusz Eörs–Selye János 9594001, 6).
5c. (rég, Nyelvt) ’hangtani változást előidézni képes 〈mássalhangzó〉’ ❖ A’ Mássalhangzók’ öszve ütközését illető 3.dik Törvénynek formulája ez: Az s mint bé ható, és vizenyős tulajdonságú betű, öszve érkezvén a’ véle atyafias d, és t betűkkel, azokat különös módon fel olvasztja, és azokkal egy harmadik új hangot fvrmál [!] […] szabadság – szabattság, imádság – imáttság (1817 Teleki József² C4108, 69).
6. ’alapos, mindenre kiterjedő, komoly, elmélyült 〈tevékenység, ill. ennek eredménye〉’ ❖ ez igyekezet is segítené a régi literatura beható tanulását nálunk előmozdítani (1841 Toldy Ferenc C1247, XVII) | Emlékszem és örömmel gondolok vissza azon világos, szabatos, beható feleletekre, melyek a tanári kar közcsodálkozását idézék elő (1860 Rómer Flóris 8395007, 44) | kellő és beható bizonyítékot találunk (1887 Akadémiai Értesítő C0365, 209) | Kissé behatóbb vizsgálódás után egyszerre kiderül, hogy elvi vitára nincs is igazi alap, mert a zavart jórészt félreértés okozza (1933 Kárpáti Aurél CD10) | Szász Iván foglalkozik behatóbban a kereskedelmi szokásokkal (1992 Székely Katalin 2022004, 26).
7. (alapfokban) (rég, Nyelvt) ’illativusi viszonyt kifejező 〈rag, névszói alak, eset〉’ ❖ Mellyik ígék kívánnak beható nevet [= névszót]? (1818 Verseghy Ferenc C4431, 473) | beható (ba, be) ragokat kivánnak: szerelmes, unt (1835 Vajda Péter C4667, 112) | a ba szó most nem egyéb, mint beható rag (1873 Táncsics Mihály 8463010, 38) | a beható s kiható eset, illativus és elativus: kézbe, kézből (1894 PallasLex. CD02).
Vö. CzF. ~, behatólag; ÉrtSz.; ÉKsz.