békítő mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → békít.

II. mn 11C2

1. (rég) ’harcban álló v. haragos felek között közvetítő, a kibékülést előmozdító 〈személy〉’ ❖ Ezen szelíd arczával hagyja-el az öszve békültt ellenségeket a’ békitő Vitéz (1819 Katona József C2502, 131) | a háborgó Balassa Imrénél is megfordult, mint békitő császári követ (1867 Pauler Gyula CD57).

1a. ’ilyen személyre jellemző 〈magatartás, tulajdonság stb.〉’ ❖ békítő jelleménél fogva [Vitkovics] háza […] gyűlhelye lett az irodalom férfiainak (1875 e. Toldy Ferenc C4171, 232) | ezen a békítő szándékon érzik, hogy megbecsüli a házasságunkat, meg akarja tartani (1913 Kaffka Margit 9290042, 68) | [az asszony] később őszintén és békitőleg közeledik az elhagyott félhez (1929 Dolgozó Asszonyok Lapja 2122001, 39) | békitő hangon (1952 Márai Sándor 9421019, 115) | Ne haragudj, mérges voltam – mondta békítően (1975 Lakatos Menyhért 9377001, 85).

1b. ’ilyen személy által vállalt 〈feladat, tevékenység, szerep stb.〉’ ❖ Raics őrnagy 1848 őszi sikertelen békítő tevékenységére (1849 Kossuth Lajos CD32) | Széchenyi még itt is tett egy utolsó kisérletet, hogy az ő békítő s közvetítő politikájának valami kis rést törjön (1897 Zichy Antal CD55) | A pápaság békítő szerepe (1929 Szekfű Gyula CD42).

1c. ’ilyen feladat megvalósítására törekvő, azt szolgáló 〈esemény, megnyilatkozás stb.〉’ ❖ a’ helyett hogy békitő szavaira engedjen, botját emelé rá (1838 Részvét gyöngyei C3615, 14) | vitte neki a békitő s hivó levelet (1892 Mikszáth Kálmán C3150, 212) | a hercegi házaspár a jövő héten még egy békítő tárgyaláson vesz részt (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’csillapító, (meg)nyugtató, enyhítő’ ❖ A’ békítő sír’ enyhe takarja porod’ (1824 Kisfaludy Károly 8242015, 97) | édes, békítő helyet találna a lélek (1904 Ady Endre 9003002, 129) | Békítő vég-kortynak Keresem a kútját, E bolond világnak Szent kifele-útját (1924 Tóth Árpád CD01) | az agyban van egy belső békítő, civilizáló anyag, a szerotonin (1995 Magyar Hírlap CD09).

III. fn 1C

’haragos, ellentétes érdekű, es. harcban álló felek kibékülésében közvetítő, egyeztető szerepet vállaló személy’ ❖ olly ügyben akarja magát békítőnek tenni, mellyet nem [vizsgált meg] (1830 Bajza József C0236, 195) | [Valerius Poplicola Potitus] mint békítő szerepelt a senatus és a nép között (1904 ÓkoriLex. CD28) | [Bush] a békítő szerepét vette fel, aki a dolgok jobbra fordítása érdekében republikánusokkal és demokratákkal egyaránt képes együttműködni (2000 Magyar Hírlap CD09).

J: békéltető.

békítő melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévbékít
II. melléknév 11C2
1. (rég)
harcban álló v. haragos felek között közvetítő, a kibékülést előmozdító 〈személy〉
Ezen szelíd arczával hagyja-el az öszve békültt ellenségeket a’ békitő Vitéz
(1819 Katona József)
a háborgó Balassa Imrénél is megfordult, mint békitő császári követ
(1867 Pauler Gyula)
1a.
ilyen személyre jellemző 〈magatartás, tulajdonság stb.〉
békítő jelleménél fogva [Vitkovics] háza […] gyűlhelye lett az irodalom férfiainak
(1875 e. Toldy Ferenc)
ezen a békítő szándékon érzik, hogy megbecsüli a házasságunkat, meg akarja tartani
(1913 Kaffka Margit)
[az asszony] később őszintén és békitőleg közeledik az elhagyott félhez
(1929 Dolgozó Asszonyok Lapja)
békitő hangon
(1952 Márai Sándor)
Ne haragudj, mérges voltam – mondta békítően
(1975 Lakatos Menyhért)
1b.
ilyen személy által vállalt 〈feladat, tevékenység, szerep stb.〉
Raics őrnagy 1848 őszi sikertelen békítő tevékenységére
(1849 Kossuth Lajos)
Széchenyi még itt is tett egy utolsó kisérletet, hogy az ő békítő s közvetítő politikájának valami kis rést törjön
(1897 Zichy Antal)
A pápaság békítő szerepe
(1929 Szekfű Gyula)
1c.
ilyen feladat megvalósítására törekvő, azt szolgáló 〈esemény, megnyilatkozás stb.〉
a’ helyett hogy békitő szavaira engedjen, botját emelé rá
(1838 Részvét gyöngyei)
vitte neki a békitő s hivó levelet
(1892 Mikszáth Kálmán)
a hercegi házaspár a jövő héten még egy békítő tárgyaláson vesz részt
(1996 Magyar Hírlap)
2.
csillapító, (meg)nyugtató, enyhítő
A’ békítő sír’ enyhe takarja porod’
(1824 Kisfaludy Károly)
édes, békítő helyet találna a lélek
(1904 Ady Endre)
Békítő vég-kortynak Keresem a kútját, E bolond világnak Szent kifele-útját
(1924 Tóth Árpád)
az agyban van egy belső békítő, civilizáló anyag, a szerotonin
(1995 Magyar Hírlap)
III. főnév 1C
haragos, ellentétes érdekű, es. harcban álló felek kibékülésében közvetítő, egyeztető szerepet vállaló személy
olly ügyben akarja magát békítőnek tenni, mellyet nem [vizsgált meg]
(1830 Bajza József)
[Valerius Poplicola Potitus] mint békítő szerepelt a senatus és a nép között
(1904 ÓkoriLex.)
[Bush] a békítő szerepét vette fel, aki a dolgok jobbra fordítása érdekében republikánusokkal és demokratákkal egyaránt képes együttműködni
(2000 Magyar Hírlap)

Beállítások