belbecs fn 3B

1. (/vál) ’vmely dolognak, kül. (művészeti) alkotásnak tulajdonított valódi, belső érték, annak minősége, ill. értékes tartalma’ ❖ Belbecse külczimjéből is kétlhetetlen, úgy, hogy akármelly Itékes [= kritikus] Beszélettudósnak [= grammatikusnak] próbáját kiálhatja (1813 Mondolat C3202, 47) | [a közönség] lassanként csak észre veszi azt, hogy maradandó belbecscsel nem biró, hitvány vásári portékákkal ámíttatik (1845 Pesti Divatlap C5837, 979) | nemcsak belbecsre haladta fölül Mátyás király könyvtára a többieket, hanem külfényre is (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A Harmonia Coelestis belbecsén kivűl magyaros stíljával is magára vonja figyelmünket (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a különböző formai jegyek, vizuális és más imázselemek könnyen leronthatják egymás hatását. Az ügyfelek vagy a környezet ilyen esetben azt feltételezi, hogy a megbomlott külcsín mögött a belbecs is zavaros (2000 Figyelő CD2601).

1a. (tréf) ’az a dolog, kül. tárgy, amelyet magában foglal vmi, amellyel megtöltenek vmit’ ❖ A pozsonyi kifli töltelékileg zsákbamacska lévén, akként sütendő, hogy végéből kikandikáljon a belbecs (1957 Esti Hírlap dec. 25. C0121, 9) | A hetvenötéves Tóth Béla vándortarisznyájának belbecséből (2000 Új Könyvek CD29).

2. (rég, vál) ’vkire jellemző pozitív jellemvonások összessége, szellemi, erkölcsi magatartásának értéke(s volta)’ ❖ Ha külkecs párosul belbecscsel, az illik egész emberhez (1835 Széchenyi István C3902, 33) | A népszerűség se pro, se contra nem bizonyít a belbecs mellett (1863 k. Arany János C0641, 569) | Ez Sancho Panza: testre bár parányi Annál nagyobb belbecsre (1874 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1976, 430) | Egyedül az ő külseje és belbecse az, amely megfelel a konzervatív ízlésnek (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’vmely ötvözet, kül. pénzérme nemesfémtartalma; belső becs’ ❖ [a nemesfémek és a réz] kiszorítván a bőr- és vaspénzeket, lassankint csinosb alakra változtatva, jelek által különböztettek meg, hogy e jelek kezeskedjenek nem annyira az ércz belbecse- és valódi, mint inkább ama viszonyértékéről, melly annak egyéb kereskedési tárgyak értékéhez képest tulajdonittatott (1844 Császár Ferenc 8081021, 6) | egy téveteg máriás [ti. pénzérme] belbecsét meghatározni […] sokkal több financiális kapacitás kívántatik, mint a vámszövetségről perorálni [= szónokolni] (1875 Jókai Mór CD18).

J: beltartalom.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.

belbecs főnév 3B
1. (/vál)
vmely dolognak, kül. (művészeti) alkotásnak tulajdonított valódi, belső érték, annak minősége, ill. értékes tartalma
Belbecse külczimjéből is kétlhetetlen, úgy, hogy akármelly Itékes [= kritikus] Beszélettudósnak [= grammatikusnak] próbáját kiálhatja
(1813 Mondolat)
[a közönség] lassanként csak észre veszi azt, hogy maradandó belbecscsel nem biró, hitvány vásári portékákkal ámíttatik
(1845 Pesti Divatlap)
nemcsak belbecsre haladta fölül Mátyás király könyvtára a többieket, hanem külfényre is
(1855 Vasárnapi Újság)
A Harmonia Coelestis belbecsén kivűl magyaros stíljával is magára vonja figyelmünket
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a különböző formai jegyek, vizuális és más imázselemek könnyen leronthatják egymás hatását. Az ügyfelek vagy a környezet ilyen esetben azt feltételezi, hogy a megbomlott külcsín mögött a belbecs is zavaros
(2000 Figyelő)
1a. (tréf)
az a dolog, kül. tárgy, amelyet magában foglal vmi, amellyel megtöltenek vmit
A pozsonyi kifli töltelékileg zsákbamacska lévén, akként sütendő, hogy végéből kikandikáljon a belbecs
(1957 Esti Hírlap dec. 25.)
A hetvenötéves Tóth Béla vándortarisznyájának belbecséből
(2000 Új Könyvek)
2. (rég, vál)
vkire jellemző pozitív jellemvonások összessége, szellemi, erkölcsi magatartásának értéke(s volta)
Ha külkecs párosul belbecscsel, az illik egész emberhez
(1835 Széchenyi István)
A népszerűség se pro, se contra nem bizonyít a belbecs mellett
(1863 k. Arany János)
Ez Sancho Panza: testre bár parányi Annál nagyobb belbecsre
(1874 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
Egyedül az ő külseje és belbecse az, amely megfelel a konzervatív ízlésnek
(1994 Magyar Hírlap)
3. (rég)
vmely ötvözet, kül. pénzérme nemesfémtartalma; belső becs
[a nemesfémek és a réz] kiszorítván a bőr- és vaspénzeket, lassankint csinosb alakra változtatva, jelek által különböztettek meg, hogy e jelek kezeskedjenek nem annyira az ércz belbecse- és valódi, mint inkább ama viszonyértékéről, melly annak egyéb kereskedési tárgyak értékéhez képest tulajdonittatott
(1844 Császár Ferenc)
egy téveteg máriás [ti. pénzérme] belbecsét meghatározni […] sokkal több financiális kapacitás kívántatik, mint a vámszövetségről perorálni [= szónokolni]
(1875 Jókai Mór)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.

Beállítások