belefog ige 2a6
1. ts ’〈kezébe, es. testének más részébe v. vmely eszközbe〉 szorítva v. körbefogva tart vmit’ ❖ Nézd itt van egy hoſzſzú madzag, ez legyen a’ gyepl. Vedd ezt és fogd bele a’ ſzádba (1805 Kis János¹ ford. 8240034, 64) | [Az eresztőbakot] akkor használják, mikor hosszú deszkákat, melyeket beléfognak keskeny szélükön kell meggyalulni (1912 Frecskay János 8146002, 6) | [Az öreg] megcsípi a Lisenka arcát. Belefogja a tenyerébe az enyémet és így hozzásimogatja az ő arcát az enyémhez gyöngéden (1929 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Ny-Dunántúlon karonülő gyermeket is bele szoktak fogni [a vállkendőbe] (1982 NéprajziLex. CD47).
1a. ’fonatot v. szövetet alkotó szálak közé tőlük vmiben különböző dolgot fon v. sző’ ❖ Ezeket a [vitorla]köteleket, amelyekért arannyal fizet az ánglius, nagy gonddal verik a szegediek és a különbség kedvéért mindegyikbe egy-egy piros fonalat fognak bele (1917 Herczeg Ferenc 9241009, 28) | A hajviselet munka- és ünnepnapok szerint csak néhol változott, különbséget a belefogott hajtekerő pántlikák minősége és száma mutatott (1979 NéprajziLex. CD47) | a bolyhozott felületű vagy szövés közben belefogott gyapjúfürtökkel dúsított szövetfélének [ti. a gubának] (1997 Magyar néprajz CD47).
2. ts (átv is) ’〈igavonásra haszn. állatot, es. embert〉 jármű v. gép elé köt, hogy húzza azt; befog’ ❖ Oda lépék, és látám, hogy a’ kotsis vonta azt [ti. a kocsit] elre, és négy lovat fogott belé (1792 Szűts István ford.–Naubert C4077, 277) | [A szénaforgató gépet] egy erős ló huzza. Ha két lovat akarunk bele fogni, akkor csak egy rudra csináltassuk (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045012, 173) | Onnan kanyarodik ki egy szánkó. Két jó csikó van belefogva (1900 Bársony István C0842, 107) | [Andrássy Gyula] bölcsessége és ügyessége belefogta a mérsékelt nemzeti politikába a tömegek forrongó és feszülő áramlatait (1918 Ignotus CD10) | [az emberek] kézikocsikat szereztek a boltosoktól, a nagyobb gyerekeket belefogták az istrángba s megindult a vándorlás, vissza, az elhagyott lakásokba (1928 Kassák Lajos CD10).
3. tn ’〈vmely tevékenységbe, ill. vminek a létrehozásába, elmondásába stb.〉(nagy lendülettel) belekezd, nekifog, nekilát vminek’ ❖ Dítséretébe azoknak A’ beléd szálltt virtusoknak Nem fogok belé talám (1798 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 141) | Délelőtt belefogtam egy levélbe Gyürkyhez (1859 Tanárky Gyula 8460006, 44) | még mai nap sem vagyunk abban a helyzetben, hogy az encyclopaedia szerkesztésébe belefoghatnánk (1877 Thewrewk Emil C4133, 35) | [Pistoli úr] nyerítve fogott bele egy dalba (1918 Krúdy Gyula CD54) | [Csiky Gergely] már eleget látott a való világból és eleget kísérletezett az irodalomban, hogy technikai készsége is kicsiszolódjék. Belefog egy regénybe (1953 Hegedüs Géza 9233002, 27) | [a festő] belefogott az élmunkás-portréba (1983 Balla László 1010015, 75) | [Tisza Kálmán] végleg elhatározta, hogy nem hagyja szétesni a balközépet. Belefogott, hogy Jókai érveit elhárítsa, a saját elveit pedig öt nagy hasábban kifejtse (1997 Kozári Mónika CD58).
4. tn (rég) ’〈embert, állatot〉 kihívó magatartással támadásra ingerel; beleköt’ ❖ hogy még a fél Lábomra kevéssé sánta vagyok kettőjökbe nem mertem beléfogni (1806 Bessenyei György¹ C0217, 350) | belé merne fogni az oroszlánba is (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2525, 231).
Vö. CzF. belefog vagy beléfog; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.