beleng ige 3b9

1. tn (irod, átv is) ’〈szellő, ill. más könnyed, légies dolog〉 alig érezhető mozgással vmin keresztül beáramlik vhova’ ❖ A’ nyári hives esti szellő virágszaggal lenge-be a’ nyitott ablakon (1838 Aglája C0560, 179) | A szivárványos ablaküvegen be leng a napfény (1893 Petelei István C3492, 34) | [nagyböjt bánatos napjain] a torony szelelő ablakán beleng a feltámadás fuvalma (1916 Krúdy Gyula CD54).

1a. tn (irod) ’〈személy〉 könnyed, légies mozgással bejön v. bemegy vhova’ ❖ Hány csúsz a lenge sors tornácziban, Mig más nyeglén belenghet ajtaján! (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare C3732, 79) | Imrus ép a lugasban olvasott s izgatottan ugrott föl, mikor a négy női alak belengett a kapun (1926 Babits Mihály C0698, 326) | Néha belengett Lipták Tamás, a matematikus: „Mondj bármilyen problémát, én megformalizálom.” (1989 Konrád György 9351006, 372).

1b. ts (irod, átv is) ’könnyed, légies mozgással bejár vmit’ ❖ Halkkal ingó lanyha pára! Szálldogáló harmatok! Kis furuglyám lágy szavára Tiszta hangot adjatok; Lengd bé vele gyenge szellet Sik mezőnk határait (1823 Fazekas Mihály 8138056, 101) | belengem az ég üregét, lebocsátkozom a föld közepére (1841 Vajda Péter C4664, 53) | Szakad az ember veséje, de az űrt álma belengi, muszáj dicsőnek lenni (1956–1965 Nagy László² 9473079, 40).

2. ts (vál, átv is) ’〈gőz- v. gáznemű anyag〉 finoman eloszolva betölt vmit’ ❖ [a faggyúillat] az egész ebédlőt belengte (1877 Tóth Béla¹ C4250, 34) | füst lengi be végig a falu fölött a levegőt (1964 Sánta Ferenc 9585001, 126) | Szilvalekvárt főznek a szomszédban, annak az illata lengte be a mi udvarunkat is (1977 Bori Imre 9068002, 211).

2a. (vál) ’〈vmely tulajdonság, (lelki)állapot, hangulat stb.〉 észrevehető, meglátszik vkin, vmin’ ❖ E szellem lehellete belengi a föld egész kerekségét (1872 Barátfülek naptára C0786, 28) | áldott te vagy csak, kit belengett Szomoru lelked mélasága (1889 Reviczky Gyula 8392058, 104) | Az írás iránt való azt az áhítatot, mely a huszadik századeleji irodalmat belengi, e hazában alig ismerték (1940 Pintér Jenő CD44) | Különös, titokzatos hangulat lengi be a házat, tragédiák árnyai kísértenek (1994 Új Könyvek CD29).

3. tn (ritk) ’〈egyik végén rögzített, könnyű, hajlékony dolog〉 ide-oda lengve belóg vhova’ ❖ ? im a’ láthatáron beleng egy lobogó […]; Majd a’ vitorla mindig közelb jelentkezik, A’ két kalóz barátként egygyé ölelkezik (1842 Erdélyi János² C1629, 270) | az ablakon belengő akáczvirágok ártatlan mosolylyal integettek felé (1885 Paál Árpád C3379, 58) | A kupé ablakán beleng a függöny, a forró szél meg-megremegteti (1919–1926 Somlyó Zoltán CD01).

4. tn (biz) ’lengő mozgásba kezd vmi’ ❖ [a komphajó belsejébe került víztömeg] átvette a hullámok ritmusát („belengett”), és a hajó az instabilitás folytán felborult (1994 Magyar Hírlap CD09).

beleng ige 3b9
1. tárgyatlan (irod, átv is)
〈szellő, ill. más könnyed, légies dolog〉 alig érezhető mozgással vmin keresztül beáramlik vhova
A’ nyári hives esti szellő virágszaggal lenge-be a’ nyitott ablakon
(1838 Aglája)
A szivárványos ablaküvegen be leng a napfény
(1893 Petelei István)
[nagyböjt bánatos napjain] a torony szelelő ablakán beleng a feltámadás fuvalma
(1916 Krúdy Gyula)
1a. tárgyatlan (irod)
〈személy〉 könnyed, légies mozgással bejön v. bemegy vhova
Hány csúsz a lenge sors tornácziban, Mig más nyeglén belenghet ajtaján!
(1870 Fejes István¹ ford.Shakespeare)
Imrus ép a lugasban olvasott s izgatottan ugrott föl, mikor a négy női alak belengett a kapun
(1926 Babits Mihály)
Néha belengett Lipták Tamás, a matematikus: „Mondj bármilyen problémát, én megformalizálom.”
(1989 Konrád György)
1b. tárgyas (irod, átv is)
könnyed, légies mozgással bejár vmit
Halkkal ingó lanyha pára! Szálldogáló harmatok! Kis furuglyám lágy szavára Tiszta hangot adjatok; Lengd bé vele gyenge szellet Sik mezőnk határait
(1823 Fazekas Mihály)
belengem az ég üregét, lebocsátkozom a föld közepére
(1841 Vajda Péter)
Szakad az ember veséje, de az űrt álma belengi, muszáj dicsőnek lenni
(1956–1965 Nagy László²)
2. tárgyas (vál, átv is)
〈gőz- v. gáznemű anyag〉 finoman eloszolva betölt vmit
[a faggyúillat] az egész ebédlőt belengte
(1877 Tóth Béla¹)
füst lengi be végig a falu fölött a levegőt
(1964 Sánta Ferenc)
Szilvalekvárt főznek a szomszédban, annak az illata lengte be a mi udvarunkat is
(1977 Bori Imre)
2a. (vál)
〈vmely tulajdonság, (lelki)állapot, hangulat stb.〉 észrevehető, meglátszik vkin, vmin
E szellem lehellete belengi a föld egész kerekségét
(1872 Barátfülek naptára)
áldott te vagy csak, kit belengett Szomoru lelked mélasága
(1889 Reviczky Gyula)
Az írás iránt való azt az áhítatot, mely a huszadik századeleji irodalmat belengi, e hazában alig ismerték
(1940 Pintér Jenő)
Különös, titokzatos hangulat lengi be a házat, tragédiák árnyai kísértenek
(1994 Új Könyvek)
3. tárgyatlan (ritk)
〈egyik végén rögzített, könnyű, hajlékony dolog〉 ide-oda lengve belóg vhova
?
im a’ láthatáron beleng egy lobogó […]; Majd a’ vitorla mindig közelb jelentkezik, A’ két kalóz barátként egygyé ölelkezik
(1842 Erdélyi János²)
az ablakon belengő akáczvirágok ártatlan mosolylyal integettek felé
(1885 Paál Árpád)
A kupé ablakán beleng a függöny, a forró szél meg-megremegteti
(1919–1926 Somlyó Zoltán)
4. tárgyatlan (biz)
lengő mozgásba kezd vmi
[a komphajó belsejébe került víztömeg] átvette a hullámok ritmusát („belengett”), és a hajó az instabilitás folytán felborult
(1994 Magyar Hírlap)

Beállítások