agyonüt ts ige 5c

1. ’vki (egyetlen) csapással, ütéssel megöl vkit, vmit; agyonvág’ ❖ Ennek tsak egy szeme vagyon; Azért mindent ütne agyon, A’ ki jobban lát mint ő (1786 e. Nagy Sámuel¹ 7503006, 185) | a varangyost, mert nyálkás és hideg, bunkóval ütöttük agyon (1934 Weöres Sándor 9788014, 20) | csak azt a szúnyogot lehet agyonütni, amelyik már beszúrta a szívóját és nem tudja könnyedén kihúzni az ember bőréből (1956 Veres Péter 2005082, 755) ha agyonüt(nek) is (biz) ’minden körülmények között’ ❖ ha agyon ütnek is, vagy az egész falu libáját nekem adják is, az iskolát abban nem hagyom (1857 Boross Mihály 8065002, 44) | Most itt vagyunk s nem bánom, ha akar apám, akar bátyám agyonütnek is (1928 Tamási Áron 9701001, 49) ha agyonüt(nek), se (biz) ’semmiképp se(m), semmilyen körülmények között se(m)’ ❖ többet, ha agyon ütnének se tudnék róla mondani (1819 Vörösmarty Mihály 8524390, 77) | a teljes titoktartás már most is kötelező, és ezután is mindig, ha agyonütnek se mondd meg, kitől kaptad, és nem tudod, mi van bennük (1994 Szántó Piroska 1166002, 15).

1a. (biz) ’〈fenyegetésként〉’ ❖ – Ki ne mondd, […] fenyegetődzött az anyja – mert mindjárt agyonütlek (1856 Vas Gereben C4381, 323) | Beteg ne légy nekem, mert agyonütlek (1939 Móricz Zsigmond C5087, 158).

2. ’〈nehéz tárgy〉 ráesve v. lendületből halálosan megüt vkit, vmit’ ❖ Le-eſik a’ házról, és agyon üt máſt (1789 Andrád Sámuel ford. 7008006, 64) | akkor szakad le egy égett gerenda egyik ház tetejérl, ’s agyon-üti mind kettjöket (1809 Kis János¹ ford. 7177004, 42) | a fejszével csonkított fa nem mondta meg senkinek se előre, hogy merre dől, s egyik majdnem agyonütötte az alája került Pista bácsit (1979 Gyergyai Albert 9202006, 49).

3. ’〈villám, villanyáram〉 halálosan megüt vkit, vmit; agyonvág’ ❖ Nagy-Sároſi határonn 72 juhot ütött vólna agyon a menyk 2 gyermekkel egygytt, kik azokat hajtogálták (1783 Magyar Hírmondó 7444040, 510) | a’ villám meg ne sértse, vagy agyon ne üsse (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532013, 54) | Nem fél, hogy agyonüti az áram? (1990 Taar Ferenc 2001031, 68).

4. (rég) ’becsületében ellehetetlenít, tönkretesz vkit’ ❖ Megvolt a veszett név, s a kire ezt egyszer rákötik, az agyon van ütve (1863 Baksay Sándor C0734, 243).

4a. ’lehetetlenné tesz, elnyom, nem enged érvényesülni vmit’ ❖ egyiket is másikat is [ti. költeményt] agyonütné a censura (1847 Petőfi Sándor C0642, 57) | sok fontos elv érvényesült és ütötte egymást agyon (1900 Budapesti Hírlap ápr. 24. C0055, 1) | valami álmegoldásba menekült bele, ami a problémákkal együtt a továbbhaladás lehetőségét is agyonütötte (1947 Bibó István 2055002, 25).

4b. ’〈esztétikai hatást〉 leront, semmissé tesz’ ❖ nincs az a remekmü, melyet a silány előadás agyon ne ütne (1901 Ady Endre C0534, 495) | [Márkus Emília] idegességében agyon is ütötte az első felvonás hatásos végjelenetét (1957 Csathó Kálmán C1267, 148).

5. (biz) ’〈időt〉(unaloműzésül) eltölt; elver’ ❖ agyonütni az időt (1873 Athenaeum C0028, 412) | miképpen üssem agyon a délutánt (1908 Ambrus Zoltán 9006017, 207) | lefeküdt, hogy alvással üsse agyon az időt (1969 Makai Imre ford.–Platonov 9418003, 54) | együtt megpróbálják agyonütni az estét (1982 Radnóti Zsuzsa 1128003, 173).

J: agyoncsap.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

agyonüt tárgyas ige 5c
1.
vki (egyetlen) csapással, ütéssel megöl vkit, vmit; agyonvág
Ennek tsak egy szeme vagyon; Azért mindent ütne agyon, A’ ki jobban lát mint ő
(1786 e. Nagy Sámuel¹)
a varangyost, mert nyálkás és hideg, bunkóval ütöttük agyon
(1934 Weöres Sándor)
csak azt a szúnyogot lehet agyonütni, amelyik már beszúrta a szívóját és nem tudja könnyedén kihúzni az ember bőréből
(1956 Veres Péter)
ha agyonüt(nek) is (biz)
minden körülmények között
ha agyon ütnek is, vagy az egész falu libáját nekem adják is, az iskolát abban nem hagyom
(1857 Boross Mihály)
Most itt vagyunk s nem bánom, ha akar apám, akar bátyám agyonütnek is
(1928 Tamási Áron)
ha agyonüt(nek), se (biz)
semmiképp se(m), semmilyen körülmények között se(m)
többet, ha agyon ütnének se tudnék róla mondani
(1819 Vörösmarty Mihály)
a teljes titoktartás már most is kötelező, és ezután is mindig, ha agyonütnek se mondd meg, kitől kaptad, és nem tudod, mi van bennük
(1994 Szántó Piroska)
1a. (biz)
〈fenyegetésként〉
– Ki ne mondd, […] fenyegetődzött az anyja – mert mindjárt agyonütlek
(1856 Vas Gereben)
Beteg ne légy nekem, mert agyonütlek
(1939 Móricz Zsigmond)
2.
〈nehéz tárgy〉 ráesve v. lendületből halálosan megüt vkit, vmit
Le-eſik a’ házról, és agyon üt máſt
(1789 Andrád Sámuel ford.)
akkor szakad le egy égett gerenda egyik ház tetejérl, ’s agyon-üti mind kettjöket
(1809 Kis János¹ ford.)
a fejszével csonkított fa nem mondta meg senkinek se előre, hogy merre dől, s egyik majdnem agyonütötte az alája került Pista bácsit
(1979 Gyergyai Albert)
3.
〈villám, villanyáram〉 halálosan megüt vkit, vmit; agyonvág
Nagy-Sároſi határonn 72 juhot ütött vólna agyon a menyk 2 gyermekkel egygytt, kik azokat hajtogálták
(1783 Magyar Hírmondó)
a’ villám meg ne sértse, vagy agyon ne üsse
(1829 Zádor Elek ford.Wigand)
Nem fél, hogy agyonüti az áram?
(1990 Taar Ferenc)
4. (rég)
becsületében ellehetetlenít, tönkretesz vkit
Megvolt a veszett név, s a kire ezt egyszer rákötik, az agyon van ütve
(1863 Baksay Sándor)
4a.
lehetetlenné tesz, elnyom, nem enged érvényesülni vmit
egyiket is másikat is [ti. költeményt] agyonütné a censura
(1847 Petőfi Sándor)
sok fontos elv érvényesült és ütötte egymást agyon
(1900 Budapesti Hírlap ápr. 24.)
valami álmegoldásba menekült bele, ami a problémákkal együtt a továbbhaladás lehetőségét is agyonütötte
(1947 Bibó István)
4b.
〈esztétikai hatást〉 leront, semmissé tesz
nincs az a remekmü, melyet a silány előadás agyon ne ütne
(1901 Ady Endre)
[Márkus Emília] idegességében agyon is ütötte az első felvonás hatásos végjelenetét
(1957 Csathó Kálmán)
5. (biz)
〈időt〉 (unaloműzésül) eltölt; elver
agyonütni az időt
(1873 Athenaeum)
miképpen üssem agyon a délutánt
(1908 Ambrus Zoltán)
lefeküdt, hogy alvással üsse agyon az időt
(1969 Makai Imre ford.Platonov)
együtt megpróbálják agyonütni az estét
(1982 Radnóti Zsuzsa)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások