benyel ts ige 1b6 

1. ’〈ember, állat〉 megiszik v. rágás nélkül megeszik, lenyel vmit, es. vkit’ ❖ [szükséges a] mohón bé-nyelt vizet véleki-okádtatni (1781 Magyar Hírmondó 7444013, 160) | [A cet] benyelé kocsinkat, mint én egy galuskát (1851 Arany János C0650, 64) | sietséggel kezdi benyelni az ételmaradékot (1886 Hasznos Mulattató 8630002, 4) | benyel egy kanálka orvosságot (1922 e. Gárdonyi Géza C1838, 68) | Az Ur pediglen készitett vala Jónásnak egy hatalmas cethalat s elküldte tátott szájjal hogy benyelné (1938 Babits Mihály 9014106, 7) | A [börtönből való] szabadulás reményében többen „benyelnek” bizonyos tárgyakat, hogy a kezelés során megszökhessenek a kórházból. […] Jelenleg négy emberben van két kanál, három csavar és egy drót (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég, túlzó) ’mohó vágyakozással v. kíváncsisággal néz vkit’ ❖ Hogy állt Tamás, mintegy büvölve, Szemével a lányt majd benyelve (1868–1873 Arany János ford.–Burns 8014114, 317) | – Kérlek édes Domokos – szólt Tarczali tompa, szenvtelen hangon, a szeretettől, hódolattól, hálától átmelegedett vigyorgó rendőrfőnökhöz, ki megnyilt csillogó szemeivel majd benyelte a magasra hivatott polgármestert – vennéd át ennek a száz tagú bizottságnak az elnökletét (1885 Tolnai Lajos C4201, 212).

1b. (rég) ’〈látványt, képet, szöveget stb.〉 érzékel, ill. felfog’ ❖ egy tekintettel mindent benyelni kívánó szemei (1833 Nefelejcs C3314, 212) | ásító bámulással nyelte be a főiskola harmadfél emeletes homlokzatának aesthetikai szépségeit (1860–1865 Arany János C0641, 561) | Az embernek megnyílik az esze, s egy momentum alatt benyeli az egész angol nyelvet (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | szeme gyorsan nyelte be az olvasókönyv betűinek gótikusan fenyegető sorát (1927 Hatvany Lajos 9229004, 73).

1c. (ritk) ’〈vélemény- v. érzelemnyilvánítást〉 magába fojt, visszafojt, lenyel vki’ ❖ megparancsolták, hogy a panaszainkat nyeljük be (1867 Vas Gereben C4385, 77) | elharapott, félig benyelt, szemérmesen eltitkolt szavak (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈üreg, nyílás stb.〉 elnyel, befogad, magába zár vmit, vkit’ ❖ Az éhes sír kérlelhetetlenül bényeli a virágzó leánykát, a gyenge ifjat és a megőszült hadakozót (1788 Batsányi János 7023015, 182) | megnyílik a föld s dühe kész őt szinte benyelni (1868 Tárkányi Béla József ford.–Klopstock C4096, 251) | Emlékszel-e, hogy felriadtatok, hogy szerte szaladtatok, a fűtőt benyelte a cséplő (1902 Bródy Sándor C1186, 39) | a várócsarnokban néhány utas lézeng, akiket a város felé menő villamosok időnként benyelnek (1930 Csathó Kálmán 9086001, 5) | Még egy Mount Everest nagyságú hegy tömegű fekete lyuk sugara is csak 10⁻¹⁵ méter körüli, ami egy atommag sugarával azonos. Pillanatnyilag uralkodó vélemény szerint, ilyen kis lyuknak igencsak bajos volna benyelni akármit, csupán például egy protont vagy egy neutront is! (1999 Természet Világa ford. CD50).

2a. (rég v. irod) ’〈nedvességet〉 magába szív, beiszik, ill. 〈folyóvizet〉 magába fogad’ ❖ A csermely árját Tenger nyelé be (1821 Vörösmarty Mihály C4533, 8) | [a csordás] okádja A tintaszínű vért, amit a hant benyel (1916 Gábor Andor ford.–Mistral 9163015, 89) | Mire a hegyipatak leér a völgybe […] zubogóit benyelte az irigy patakágy (1956 Vidor Miklós 2005071, 692).

2b. (rég, irod) ’〈fényt, hőt〉 át nem bocsátva és vissza nem verve magába vesz, elnyel’ ❖ A’ fekete szin bényeli a’ nap sugárit (1814 Zsoldos János 8541007, 6) | [a víz] benyel bizonyos hőmennyiséget (1869 Greguss Gyula C1918, 328) | eljutánk a helybe…, Hol minden fényt siket sötétség nyel be (1883 Szász Károly² ford.–Dante C3835, 139).

3. ’〈országot, ill. gazdasági egységet egy másik〉 erőszakkal, ill. felvásárolva bekebelez, magába olvaszt’ ❖ nagy gazdagságok egészen bé-nyelik a’ kissebbeket (1792 Mindenes Gyűjtemény C0371, 156) | [a könyv] a persa birodalomnak s az általa benyelt országoknak történetét hozandja (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [A Pénzintézeti Központ Bank] valóságos kereskedelmi banki jogosítványt csupán két évvel ezelőtt szerzett, amikor 1995. július elsején benyelte a hányatott sorsú Investbankot (1997 Figyelő CD2601).

4. (rég) ’〈ráköltött pénzt, értéket, ill. vele töltött időt〉 elfogyaszt, felemészt’ ❖ a’ sok bagatellek ’s alá-való Románok [= regények], már egész idejeket úgy bé-nyelik, hogy […] más hasznos Tudományokra […] semmi id nem marad (1791 Mindenes Gyűjtemény C0370, 99) | Benyelé az ős per a mit csak talála (1853 Arany János C0652, 6) | Gondold meg: az épités és fönntartás hány holdat fog benyelni? (1864 Vas Gereben C4381, 24).

5. (rég v. irod, átv is) ’〈föld, víz, tűz stb.〉 elborít, maga alá temet vmit, vkit’ ❖ nem egyéb egygy ſzél-veſzes tengernél, a’ melly minket bé-nyél (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 259) | sodródjon munkácskám is azon örök feledés örvényébe, melly a’ Ptolomaeus és Mátyás híres Könyvtárait bényelé (1816 Fáy András¹ C1728, VIII) | Pokol mély lángja nyelje bé a népet! (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare C3503, 237) | [az indulat] minden más egyéb érzést benyel (1872 Baráth Ferenc¹ C0788, 137) | benyel bennünket a háború (1914 Ignotus CD10) | a nyomdokunkba lőtt kénkővihar elfútta már a tűz-hullámot, mely benyelt bennünket (1969 Jánosy István ford.–Milton 9276011, 15).

5a. (rég, irod) ’magába fogadva v. eltakarva láthatatlanná tesz vkit’ ❖ a’ vissza-visszanézőt a’ kőfalak benyelték (1842 Jablanczy Ignác C2711, 23) | alakját nemsokára a vak sötétség egészen benyelé (1855 e. Obernyik Károly 8339006, 7) | Elrohant, mig nem a hegy s erdő bényelé (1866 Balkányi Szabó Lajos C0750, 181) | Benyelte Éji homály a mély erdő szökevényeit (1879 Szabó Dávid C3764, 218).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. nyel; ÉKsz.; SzT.