berak ts ige 2a6

1. ’〈(több v. több részből álló) tárgyat, dolgot〉 rendsz. kézzel megfog és (egyenként v. részenként) vmely belső helyre, vminek a belsejébe tesz, helyez’ ❖ kereken téteſs ſzalma tekertſeket, ’S ennek közepébe rakd-bé a’ [kutya]kölykeket (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 59) | buzáját, borát hová fogja berakni (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a kis kezecske […] egy szőlőfürtnek is leszedi egyenként szemeit s berakja a finom ajk nyilásán (1877 Vértesi Arnold 8520001, 18) | [a] keskeny oldalszobába a régi zöld ripszselyem garnituráját rakta be Marika (1911 Kaffka Margit 9290054, 151) | berakta a tányért meg a kanalat a szekrénybe (1973 Csukás István 9095021, 36).

1a. ’〈felhasználása v. (vminek az) elkészítése során vmit〉 a (rendeltetési) helyére behelyez, beilleszt’ ❖ [Szent László királynak] lelketlen teſte Váradra vagy magától ſietett, vagy a’ köveknek magneſi erejétl vonattatott, mellyeket Mariának az oltárokba bé-rakott (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 97) | ma rakattam be mesterséges fogaimat Oddo fogorvosnál (1863 Tanárky Gyula 8460003, 273) | most rakta be a kenyeret s az előtét ráillesztette a kemenceszájra (1934 Nagy Lajos 9472007, 127) | nekem kellett táplálnom őket [ti. a félautomata marógépeket]: a kis korongokat, hengereket berakni a tüskék közé (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 39) | Betöltöttem és beraktam a tárat (1981 Tandori Dezső 9703002, 476).

1b. ’vmely nagyobb egységbe, csoportba, vminek a sorába behelyez, beemel, annak rész(es)évé tesz vmit, es. vkit’ ❖ Emlékezzünk tsak 1830-ra, a diploma kérdésére, sokat akartak abba rakni, de tsak el hagyták, mert mit ér azt bé rakni, amire már annyin meg esküdtek, s meg egy se tartotta (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a vámtörvényben] a 78. szakasz b) pontjában berakott parquette-táblák vámja 3 frtról 1 frt 50 krra szállíttatott (1883 Trefort Ágoston 8494006, 281) | Varga csak ma dönti el, berakja-e [Lisztest] a kezdő tizenegybe (1996 Magyar Hírlap CD09) | hiába rakják ők [ti. az egyházak] be, mondjuk, hetedik órára a hitoktatást, ha például az iskolai sportkör, amelyben az adott gyerekek érintettek, véletlenül pont abban az időben van (1999 Országgyűlési Napló CD62).

1c. ’〈szöveget, képet stb. újságban, könyvben stb.〉 megjelentet, közzétesz’ ❖ bé-rakhatná Musájába a’ régi Gyöngyösinek Verseit rendre (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 698) | esetleg olyan kifejezésekre ragadtatja magát, melyek annyira pontosak s helyénvalók, hogy újságba nem lehet berakni őket (2000 Magyar Hírlap CD09).

1d. ’〈bizonyos pénzösszeget〉 megtakarítás, kamatoztatás céljából bead, befizet vhova, ill. (haszon reményében) befektet vmibe’ ❖ a takarékpénztárak nem saját, hanem idegen s legtöbbnyire a szegényebb osztály által berakott […] pénzeket kezelnek (1846 Hetilap CD61) | [a pénzt] nem raktam be a bankba. […] Íróasztalom fiókjába zártam, kéziratpapírjaim közé (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 98) | természetesen az egészségügybe több pénzt is be lehet rakni (1994 Országgyűlési Napló CD62) | a polgár kötelező jelleggel berakja a pénzét a magánnyugdíjpénztárak valamelyikébe (1997 Országgyűlési Napló CD62).

1e. (rég) ’〈szerencsejátékban bizonyos pénzösszeget〉 tétként bead, befizet’ ❖ Bajorországban, mint a hivatalos közleményekből kisül, 1841-től 1844-ig 16,000,000 tallért rakott be a lakosság a lotteriába (1846 Hetilap CD61) | Ahhoz is nagy bolondság kell, hogy valaki a lutriba rakja be a pénzét, abban a hitben, hogy hátha az ő száma jön ki (1882 Jókai Mór CD18).

1f. (rég)(lottójátékban bizonyos számokat) megjátszik, megtesz’ ❖ ki lőn huzva szerencsésen mind a három berakott szám (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a szenvedélyes lutrijátékos, aki a számait minden lutriba berakja, ahol csak húznak (1892 Jókai Mór CD18).

1g. ’〈állat petéjét, tojását〉 testéből kibocsátja, és vhova, vmiben elhelyezi, lerakja’ ❖ [a méhkas bizonyos lyukai] arra rendeltettek, hogy azokba a’ tojáſok rakattaſsanak-bé, mellyekböl az új méhek ſzármaznak (1790 Cserey József 7066003, 200) | [az ún. közönséges nünüke nősténye] kis földrészecskéket és homokszemeket kapar ki a földből, amíg kis gödröcskét nem készít, amelybe hosszúkás sárgás petéit berakja (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2. (biz) ’〈embert (akarata ellenére)(hosszabb időre) elhelyez vhol’ ❖ [A gyerek] nálunk született a tavaszon. Én raktam be őt egy magánkórházba (1937 Németh László² 9485039, 220) | D. Marci Miskolcon volt helyettes rabbi és miután sokat beszélt, az elvtársak csak berakták a rács mögé (1978 Fehérváry István 1047001, 133) | engem minden áron „meg kell menteni” onnan, el kell venni anyámtól. És beraktak az intézetbe (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 145).

2a. (biz, pejor) ’〈ismerőst, rokont stb.〉 befolyása v. hatalma révén vmely állásba, posztra, munkakörbe bejuttat’ ❖ [Az igazgató] tartózkodjék szinház személyzetében és szolgálatjában, pusztán kegyelmeket osztogatni, és azokba maga ügyetlen embereit rakni be (1841 Pesti Hírlap CD61) | berakta jobbnál jobb hivatalokba minden néven nevezendő atyafiságát (1877 Ábrányi Kornél² C0521, 76) | A Schreck igazgató úr a bácsikája a központból. Ide rakta be az öcsikéjét alig egy hónapja, de meglássa, három hónap mulva már ő lesz a fehérárumester [a textilgyárban] (1936 Hollós Korvin Lajos CD10) | [törvény és morális mérce híján egy miniszter] oda rakja be a rokonokat, ahová akarja (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈szállítandó holmit, kül. árut〉 járműbe, ill. járműre pakol’ ❖ a’ midőn az idő ismét rögtön meggyengült, ’s a’ társaság kényszeritve látá magát a’ terheket ismét berakatni, ’s a’ hajókkal az utazást folytatni (1844 Pesti Hírlap CD61) | Az elindulási akadály tartama alatt a bérlő áruit saját költségén kirakathatja, az alatt a feltétel alatt azonban, hogy az akadály megszüntével az árut ismét berakatja (1894 PallasLex. CD02) | A vagonok nagy előnye, hogy a tetőbe nyúló oldalfalak a kocsi feléig eltolhatók, így nagyon könnyen lehet – akár daruval is – az árut berakni (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’〈állatot (szállítmányként), ill. embert (akarata ellenére) jármű, szállítóeszköz stb. belsejébe〉 kényszerít v. segít beszállni’ ❖ Fekete tengernek ereszti gályáját Péter, és bé rakja nagy árú marháját (1787 Orczy Lőrinc C3358, 40) | a hízástól járni már alig képes sertések egyenesen e hízlalókból rakatnak be a vasúti kocsikba (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Kikísérlek, beraklak a vonatba, mert még bajod esik (1908 Bíró Lajos CD10) | Takácsy századosnak megparancsoltam, hogy a lovasszázadot rakja be vagonokba és vasúton irányítsa Szombathelyen keresztül Felsőőrre (1921 Prónay Pál² CD52) | [a katonák] megfogtak a hónom alatt és kivittek. […] Beraktak egy kocsiba és elvittek (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 69).

3b. (ritk) ’〈szállítóeszközt〉 szállítmánnyal megrak, felpakol’ ❖ Arra is volt példa a Bácskában, hogy ki kellett rakni a már félig berakott uszályt, mert a már berakott búza gyengébb minőséget „produkált” a mintavételnél, mint az eladó telephelyén (1997 Magyar Hírlap CD09).

3c. (tárgy n. is) (Hajó) ’〈kikötőben hajó szállítmányt〉 felvesz, berakodik’ ❖ [Konstantinápoly kikötőjében 1921-ben] 2.7 millió tonna árut ki- és berakó kb. 3500 hajó fordult meg (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 113) | [a magyar hajók közül] a Pannon Sea El Tablazo-ban (Venezuela) kirak […]; a Balaton Vado-ban (Olaszország) berak (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (/nyj) ’〈felületet, ter(ület)et〉 sűrűn rárakott dolgokkal teljesen befed, beborít’ ❖ drága eledelekkel bé-rakja az ö asztalát (1776 Sófalvi József ford.–Dodsley C3752, 28) | [sebét] gyógyító fvekkel berakta (1810 Hubay Miklós¹ C2144, 139) | Az Alfalutól nem messze elfolyó, már itt tutajokkal berakott Maroson (1869 Orbán Balázs CD22) | [A szénégető] a felrakott mihért [= boksát] teljesen berakta lombbal és földdel (2000 Természet Világa CD50).

4a. (/nyj) ’〈földterületet〉 beültet, ill. betelepít vmivel’ ❖ A’ Hegynek, a’ mellyett Szölövel be-akarunk rakni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 204) | Fákkal vagyon a domb oldala berakva (1851 Tóth Kálmán C4016, 279) | Két szép tehenünk van, jármazzuk őket. A földeket is jól kúráljuk, jól berakjuk (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

5. ’〈nyílást, rést, ill. járatot〉 vmely (tömítő)anyaggal, fallal stb. elfedve v. betömve elzár’ ❖ [Pancsovában] minden nagyobb uttzák Spanyól-sorompókkal vagynak bé-rakva (1788 Magyar Kurír C0313, 8) | Feszítem az ajtót… ím a zár fölpattan, Hajh! de az ajtóköz fallal van berakva (1852–1853 Sárosi Gyula 8404065, 238) | azt hiszed, a titkos folyosók örökre megmaradnak! Barátom, azokat már be is rakták! Kővel (1918 Móricz Zsigmond C3217, 89) | [a pestis következtében] több ház egészen kihalt, s ezek ablakait, ajtóit egy ideig tüskével rakták be, hogy oda senki be ne mehessen (1966 Mikó Sándor CD52) | Salamon megépíttette Millót, és berakatta apja, Dávid városának a réseit (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

5a. (rég) ’szűk helyiségbe annak nyílását fallal elzárva büntetésképpen elevenen bezár, befalaz vkit’ ❖ a fiút egyik vártoronynak falrejtekébe rakják be elevenen (1846 Népdalok és mondák C2981, 467) | Bėrakatta a kiráj osztán kővel az a’szonyt (1877 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból C2479, 238).

5b. (rég, átv is) ’〈ajtót, ablakot〉 behajt, becsuk’ ❖ Szunnyadok, – ’s szemem ablakja’ Táblájit mindjárt be-rakja (1800 Kováts József³ C2776, 35) | az istállóknak két felé kell ajtajoknak lenni, ha bár azok, mellyek nem kellenek, bérakva állanak is (1832 Cserna János 8496005, 162).

6. (Műv is)(dísz)tárgy, (fal)burkolat, bútor stb. anyagába más (színű) anyag(ok)ból díszítőelem(ek)et illeszt’ ❖ ? A varró asztalka, mellyet [az inas] kiállitott, meglepte műbiráit s a látogató közönséget. […] Ügyesen kikészitve, szépen berakva, jól csiszolva (1847 Hetilap CD61) | bronzdiszítésű rózsafa-asztal, melynek felső lapján művészien van berakva a fontainebleaui kastély (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 136) | A szobámat méla hittel berakattam malachittal (1933 Kosztolányi Dezső CD01) | [a] sír leletei között előkerült egy piros kövekkel berakott, fura formájú és szerkezetű arany csüngődísz (1996 Makkay János CD58).

7. ’〈ruhát, függönyt〉(szabályos) redőkbe szed (és levasal)’ ❖ Redőfajtáktól függően eltérő anyagmennyiség szükséges. Az igényesebb megoldásoknál a függönyt kézzel rakják be (1997 Lakáskultúra CD39).

8. ’〈hajat〉 vizesen csavarók segítségével hullámokba rendez, és így megszárít’ ❖ Új frizurája volt Annácskának! Valószínűleg le is vágatott a hajából és berakatta (1969 Csák Gyula 9083001, 103).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, berakandó, berakat, berakattat, berakattatik, berakhat, berakott; ÚMTsz.

berak tárgyas ige 2a6
1.
(több v. több részből álló) tárgyat, dolgot〉 rendsz. kézzel megfog és (egyenként v. részenként) vmely belső helyre, vminek a belsejébe tesz, helyez
kereken téteſs ſzalma tekertſeket, ’S ennek közepébe rakd-bé a’ [kutya]kölykeket
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
buzáját, borát hová fogja berakni
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
a kis kezecske […] egy szőlőfürtnek is leszedi egyenként szemeit s berakja a finom ajk nyilásán
(1877 Vértesi Arnold)
[a] keskeny oldalszobába a régi zöld ripszselyem garnituráját rakta be Marika
(1911 Kaffka Margit)
berakta a tányért meg a kanalat a szekrénybe
(1973 Csukás István)
1a.
〈felhasználása v. (vminek az) elkészítése során vmit〉 a (rendeltetési) helyére behelyez, beilleszt
[Szent László királynak] lelketlen teſte Váradra vagy magától ſietett, vagy a’ köveknek magneſi erejétl vonattatott, mellyeket Mariának az oltárokba bé-rakott
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
ma rakattam be mesterséges fogaimat Oddo fogorvosnál
(1863 Tanárky Gyula)
most rakta be a kenyeret s az előtét ráillesztette a kemenceszájra
(1934 Nagy Lajos)
nekem kellett táplálnom őket [ti. a félautomata marógépeket]: a kis korongokat, hengereket berakni a tüskék közé
(1973 László-Bencsik Sándor)
Betöltöttem és beraktam a tárat
(1981 Tandori Dezső)
1b.
vmely nagyobb egységbe, csoportba, vminek a sorába behelyez, beemel, annak rész(es)évé tesz vmit, es. vkit
Emlékezzünk tsak 1830-ra, a diploma kérdésére, sokat akartak abba rakni, de tsak el hagyták, mert mit ér azt bé rakni, amire már annyin meg esküdtek, s meg egy se tartotta
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
[a vámtörvényben] a 78. szakasz b) pontjában berakott parquette-táblák vámja 3 frtforintról 1 frtforint 50 krkrajcárra szállíttatott
(1883 Trefort Ágoston)
Varga csak ma dönti el, berakja-e [Lisztest] a kezdő tizenegybe
(1996 Magyar Hírlap)
hiába rakják ők [ti. az egyházak] be, mondjuk, hetedik órára a hitoktatást, ha például az iskolai sportkör, amelyben az adott gyerekek érintettek, véletlenül pont abban az időben van
(1999 Országgyűlési Napló)
1c.
〈szöveget, képet stb. újságban, könyvben stb.〉 megjelentet, közzétesz
bé-rakhatná Musájába a’ régi Gyöngyösinek Verseit rendre
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
esetleg olyan kifejezésekre ragadtatja magát, melyek annyira pontosak s helyénvalók, hogy újságba nem lehet berakni őket
(2000 Magyar Hírlap)
1d.
〈bizonyos pénzösszeget〉 megtakarítás, kamatoztatás céljából bead, befizet vhova, ill. (haszon reményében) befektet vmibe
a takarékpénztárak nem saját, hanem idegen s legtöbbnyire a szegényebb osztály által berakott […] pénzeket kezelnek
(1846 Hetilap)
[a pénzt] nem raktam be a bankba. […] Íróasztalom fiókjába zártam, kéziratpapírjaim közé
(1933 Kosztolányi Dezső)
természetesen az egészségügybe több pénzt is be lehet rakni
(1994 Országgyűlési Napló)
a polgár kötelező jelleggel berakja a pénzét a magánnyugdíjpénztárak valamelyikébe
(1997 Országgyűlési Napló)
1e. (rég)
〈szerencsejátékban bizonyos pénzösszeget〉 tétként bead, befizet
Bajorországban, mint a hivatalos közleményekből kisül, 1841-től 1844-ig 16,000,000 tallért rakott be a lakosság a lotteriába
(1846 Hetilap)
Ahhoz is nagy bolondság kell, hogy valaki a lutriba rakja be a pénzét, abban a hitben, hogy hátha az ő száma jön ki
(1882 Jókai Mór)
1f. (rég)
(lottójátékban bizonyos számokat) megjátszik, megtesz
ki lőn huzva szerencsésen mind a három berakott szám
(1857 Vasárnapi Újság)
a szenvedélyes lutrijátékos, aki a számait minden lutriba berakja, ahol csak húznak
(1892 Jókai Mór)
1g.
〈állat petéjét, tojását〉 testéből kibocsátja, és vhova, vmiben elhelyezi, lerakja
[a méhkas bizonyos lyukai] arra rendeltettek, hogy azokba a’ tojáſok rakattaſsanak-bé, mellyekböl az új méhek ſzármaznak
(1790 Cserey József)
[az ún. közönséges nünüke nősténye] kis földrészecskéket és homokszemeket kapar ki a földből, amíg kis gödröcskét nem készít, amelybe hosszúkás sárgás petéit berakja
(1933 Az állatok világa ford.)
2. (biz)
〈embert (akarata ellenére) (hosszabb időre) elhelyez vhol
[A gyerek] nálunk született a tavaszon. Én raktam be őt egy magánkórházba
(1937 Németh László²)
D. Marci Miskolcon volt helyettes rabbi és miután sokat beszélt, az elvtársak csak berakták a rács mögé
(1978 Fehérváry István)
engem minden áron „meg kell menteni” onnan, el kell venni anyámtól. És beraktak az intézetbe
(1989 Fel a kezekkel!)
2a. (biz, pejor)
〈ismerőst, rokont stb.〉 befolyása v. hatalma révén vmely állásba, posztra, munkakörbe bejuttat
[Az igazgató] tartózkodjék szinház személyzetében és szolgálatjában, pusztán kegyelmeket osztogatni, és azokba maga ügyetlen embereit rakni be
(1841 Pesti Hírlap)
berakta jobbnál jobb hivatalokba minden néven nevezendő atyafiságát
(1877 Ábrányi Kornél²)
A Schreck igazgató úr a bácsikája a központból. Ide rakta be az öcsikéjét alig egy hónapja, de meglássa, három hónap mulva már ő lesz a fehérárumester [a textilgyárban]
(1936 Hollós Korvin Lajos)
[törvény és morális mérce híján egy miniszter] oda rakja be a rokonokat, ahová akarja
(1998 Magyar Hírlap)
3.
〈szállítandó holmit, kül. árut〉 járműbe, ill. járműre pakol
a’ midőn az idő ismét rögtön meggyengült, ’s a’ társaság kényszeritve látá magát a’ terheket ismét berakatni, ’s a’ hajókkal az utazást folytatni
(1844 Pesti Hírlap)
Az elindulási akadály tartama alatt a bérlő áruit saját költségén kirakathatja, az alatt a feltétel alatt azonban, hogy az akadály megszüntével az árut ismét berakatja
(1894 PallasLex.)
A vagonok nagy előnye, hogy a tetőbe nyúló oldalfalak a kocsi feléig eltolhatók, így nagyon könnyen lehet – akár daruval is – az árut berakni
(1995 Magyar Hírlap)
3a.
〈állatot (szállítmányként), ill. embert (akarata ellenére) jármű, szállítóeszköz stb. belsejébe〉 kényszerít v. segít beszállni
Fekete tengernek ereszti gályáját Péter, és bé rakja nagy árú marháját
(1787 Orczy Lőrinc)
a hízástól járni már alig képes sertések egyenesen e hízlalókból rakatnak be a vasúti kocsikba
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Kikísérlek, beraklak a vonatba, mert még bajod esik
(1908 Bíró Lajos)
Takácsy századosnak megparancsoltam, hogy a lovasszázadot rakja be vagonokba és vasúton irányítsa Szombathelyen keresztül Felsőőrre
(1921 Prónay Pál²)
[a katonák] megfogtak a hónom alatt és kivittek. […] Beraktak egy kocsiba és elvittek
(1989 Börtön volt a hazám)
3b. (ritk)
〈szállítóeszközt〉 szállítmánnyal megrak, felpakol
Arra is volt példa a Bácskában, hogy ki kellett rakni a már félig berakott uszályt, mert a már berakott búza gyengébb minőséget „produkált” a mintavételnél, mint az eladó telephelyén
(1997 Magyar Hírlap)
3c. (tárgy n. is) (Hajó)
〈kikötőben hajó szállítmányt〉 felvesz, berakodik
[Konstantinápoly kikötőjében 1921-ben] 2.7 millió tonna árut ki- és berakó kb.körülbelül 3500 hajó fordult meg
(1930 TolnaiÚjLex.)
[a magyar hajók közül] a Pannon Sea El Tablazo-ban (Venezuela) kirak […]; a Balaton Vado-ban (Olaszország) berak
(1998 Magyar Hírlap)
4. (/nyj)
〈felületet, ter(ület)et〉 sűrűn rárakott dolgokkal teljesen befed, beborít
drága eledelekkel bé-rakja az ö asztalát
(1776 Sófalvi József ford.Dodsley)
[sebét] gyógyító fvekkel berakta
(1810 Hubay Miklós¹)
Az Alfalutól nem messze elfolyó, már itt tutajokkal berakott Maroson
(1869 Orbán Balázs)
[A szénégető] a felrakott mihért [= boksát] teljesen berakta lombbal és földdel
(2000 Természet Világa)
4a. (/nyj)
〈földterületet〉 beültet, ill. betelepít vmivel
A’ Hegynek, a’ mellyett Szölövel be-akarunk rakni
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Fákkal vagyon a domb oldala berakva
(1851 Tóth Kálmán)
Két szép tehenünk van, jármazzuk őket. A földeket is jól kúráljuk, jól berakjuk
(1999 e. Kocsis Rózsi)
5.
〈nyílást, rést, ill. járatot〉 vmely (tömítő)anyaggal, fallal stb. elfedve v. betömve elzár
[Pancsovában] minden nagyobb uttzák Spanyól-sorompókkal vagynak bé-rakva
(1788 Magyar Kurír)
Feszítem az ajtót… ím a zár fölpattan, Hajh! de az ajtóköz fallal van berakva
(1852–1853 Sárosi Gyula)
azt hiszed, a titkos folyosók örökre megmaradnak! Barátom, azokat már be is rakták! Kővel
(1918 Móricz Zsigmond)
[a pestis következtében] több ház egészen kihalt, s ezek ablakait, ajtóit egy ideig tüskével rakták be, hogy oda senki be ne mehessen
(1966 Mikó Sándor)
Salamon megépíttette Millót, és berakatta apja, Dávid városának a réseit
(1995 Protestáns Biblia ford.)
5a. (rég)
szűk helyiségbe annak nyílását fallal elzárva büntetésképpen elevenen bezár, befalaz vkit
a fiút egyik vártoronynak falrejtekébe rakják be elevenen
(1846 Népdalok és mondák)
Bėrakatta a kiráj osztán kővel az a’szonyt
(1877 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból)
5b. (rég, átv is)
〈ajtót, ablakot〉 behajt, becsuk
Szunnyadok, – ’s szemem ablakja’ Táblájit mindjárt be-rakja
(1800 Kováts József³)
az istállóknak két felé kell ajtajoknak lenni, ha bár azok, mellyek nem kellenek, bérakva állanak is
(1832 Cserna János)
6. (Műv is)
(dísz)tárgy, (fal)burkolat, bútor stb. anyagába más (színű) anyag(ok)ból díszítőelem(ek)et illeszt
?
A varró asztalka, mellyet [az inas] kiállitott, meglepte műbiráit s a látogató közönséget. […] Ügyesen kikészitve, szépen berakva, jól csiszolva
(1847 Hetilap)
bronzdiszítésű rózsafa-asztal, melynek felső lapján művészien van berakva a fontainebleaui kastély
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
A szobámat méla hittel berakattam malachittal
(1933 Kosztolányi Dezső)
[a] sír leletei között előkerült egy piros kövekkel berakott, fura formájú és szerkezetű arany csüngődísz
(1996 Makkay János)
7.
〈ruhát, függönyt〉 (szabályos) redőkbe szed (és levasal)
Redőfajtáktól függően eltérő anyagmennyiség szükséges. Az igényesebb megoldásoknál a függönyt kézzel rakják be
(1997 Lakáskultúra)
8.
〈hajat〉 vizesen csavarók segítségével hullámokba rendez, és így megszárít
Új frizurája volt Annácskának! Valószínűleg le is vágatott a hajából és berakatta
(1969 Csák Gyula)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, berakandó, berakat, berakattat, berakattatik, berakhat, berakott; ÚMTsz.

Beállítások