bestia fn 6A

1. (biz v. tréf is)(vad)állat, ill. veszedelmes fenevad’ ❖ tsak nem ſzoktathattam a’ beſtiákat a’ koplalásra; hogy még-is tojtak vólna (1790 Fejér György ford. 7104001, 14) | Ez ocsmány bestia, névszerint oroszlán, Az elébb jött Thisbét, ottan kalandozván, Megriasztá, vagy is majd holtra ijeszté (1864 Arany János ford.–Shakespeare CD11) | mikor egy ökröt legeltetett, a megvadult bestia agyontaposta (1910 Bálint Aladár CD10) | Az átlagember szemében a „vérengző szándékú bestiák” helye feltétlenül vastag rácsok mögött volt (2000 Természet Világa CD50).

1a. ’〈közelebbről meg nem határozható képzeletbeli, mitologikus stb. szörnyeteg, rém v. ördögi lény megnevezésére〉’ ❖ [A lovag] hatalmas szúrást intéz kopjájával egy előtte a földön tátongó nagy sárkány testébe. E bestia jelképileg alkalmasint a németet ábrázolja (1869 Thaly Kálmán CD57) | Van egy befagyott tó a pokolban, a fagyon ül egy bestia, orra és körmei vasból vannak, szájából olthatatlan láng jő ki (1930 Pintér Jenő CD44) | Ádám ugyan meghalni látszott, de Éva kiszabadult a Bestia fogságából, a földi szereplők sorsa nyugvópontra jutott ugyan, de nem zárult le (1994 Új Könyvek CD29).

2. (jelzőként is) (pejor) ’〈állatiasan vad, kíméletlen, ill. durva, kegyetlen személy megvetést kifejező megnevezéseként v. megszólításaként〉’ ❖ a’ roſzſz Hazafi bestia gaz Karafi (1786 Édes Gergely 7095002, 42) | e bestiák tüzeltek ránk, de megadták az árát (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | ebanyáju hitetlen pogány bestia kurafiai! (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Aki vonakodott [enni az emberhúsból]: annak a bestiák erőszakkal tömték a szájába (1895 Gracza György CD45) | a forradalom kiszolgáltatása a bestiáknak Vallon nevével kezdődött (1961 Gyetvai János 9204001, 86) | [a színdarabban az öregedő férfi] alkotói és valóságos impotenciája miatt bestiává válik. Kegyetlenkedéseit Minetti nevű élettársán éli ki (1996 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈az ember hitványabb, alantasabb, állati természetének kif-ére〉’ ❖ [Severine] a benne [ti. Roubaud-ban] lakozó állatot már három év alatt gyakrabban sejtejte [!] […], de ma a bestia kiszabadult és dühében harapni készül (1895 Zempléni P. Gyula ford.–Zola 8536004, 26) | Soha se jut eszembe egy szúrást megtorolni, … pedig ha más nem, a bestia elég erős, elég elszánt és elég egészséges bennem arra, hogy megtehetném (1906 Ambrus Zoltán C0591, 258) | a háború óta leromlottak az erkölcsök, felébredtek a bestiák az emberekben (1933 e. Krúdy Gyula CD54) | ki ne szeretné legalább egyszer szabadjára engedni a benne rejtőző bestiát? (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (pejor is) ’〈szívtelen, önző v. feslett, ledér nő, ill. elvetemült, komisz gyerek megnevezéseként v. megszólításaként〉’ ❖ Az egyik el-kezdett patvarkodni: Te Szaiha … a’ másik Te Kurva, Te Bestia (1803 Gaal György C1777, 24) | bestia ringyó (1877 Adomák a magyar nép életéből C0526, 43) | Minek láncoljam össze magamat megint egy angyalbőrbe bujtatott bestiával? (1902 Gárdonyi Géza C1829, 16) | Gyula az örök asszonyit aposztrofálta, a mosolygó bestiát, aki szíveinken tipor (1926 Babits Mihály C0698, 41) | Mars ki az osztályból! Indultam kifelé. Az ajtónál elért újból az üvöltés. – Vissza, bestia! (1956 Bernáth Aurél 9052011, 180).

3a. (gyakr. a kis jelzővel) (biz) ’〈érzékien vonzó külsejű, kihívó viselkedésű, kikapós nő megnevezéseként〉’ ❖ És az a semmirevaló kis bestia, hogy tudja lesütni a szemecskéit! (1882 Vértesi Arnold C4453, 178) | Ha szelidség kell néki, mint a bárány, Úgy hevernék én édes nyoszolyáján, Ha vadság kell, hát marcangolni tudnám, Mint tigris, forrón, vágyakozva, durván. És Irma szőke! Szőke bestia (1909 Juhász Gyula¹ 9284188, 226) | Volt egy szerelmem köztük, Angyali, édes, szemtelen kis nimfa […]. Vad kis bestia (1943 Zilahy Lajos 2032012, 739) | már a harmincötöt is betöltötte az a bestia Maca! (1962 Népszabadság okt. 26. C4814, 6).

4. ’〈embertelen gonoszságot, pusztító erőt megtestesítő hatalom, ideológia stb. jelképeként〉’ ❖ az oly hatalmas török bestiát leverhetjük és hazánkat tőle megmenthetjük (1900 Széchy Károly CD55) | Németországban, a legmagasabb kultura országában […] kitör a bestia a maga brutalitásában és egész középkori állapotokat akar teremteni (1933 Zsidó Újság 2141001, 5) | ő is segített felfogni a diadalmas náci bestia első rohamait (1956 Gergely Sándor 9188002, 540) | Fojtsák meg örökre a fasizmus és a háború bestiáját [!] Emlékünnepség a koncentrációs tábor felszabadulásának 15. évfordulóján (1960 Hétfői Hírek máj. 16. C4763, 5).

Sz: bestiaság.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

bestia főnév 6A
1. (biz v. tréf is)
(vad)állat, ill. veszedelmes fenevad
tsak nem ſzoktathattam a’ beſtiákat a’ koplalásra; hogy még-is tojtak vólna
(1790 Fejér György ford.)
Ez ocsmány bestia, névszerint oroszlán, Az elébb jött Thisbét, ottan kalandozván, Megriasztá, vagy is majd holtra ijeszté
(1864 Arany János ford.Shakespeare)
mikor egy ökröt legeltetett, a megvadult bestia agyontaposta
(1910 Bálint Aladár)
Az átlagember szemében a „vérengző szándékú bestiák” helye feltétlenül vastag rácsok mögött volt
(2000 Természet Világa)
1a.
〈közelebbről meg nem határozható képzeletbeli, mitologikus stb. szörnyeteg, rém v. ördögi lény megnevezésére〉
[A lovag] hatalmas szúrást intéz kopjájával egy előtte a földön tátongó nagy sárkány testébe. E bestia jelképileg alkalmasint a németet ábrázolja
(1869 Thaly Kálmán)
Van egy befagyott tó a pokolban, a fagyon ül egy bestia, orra és körmei vasból vannak, szájából olthatatlan láng jő ki
(1930 Pintér Jenő)
Ádám ugyan meghalni látszott, de Éva kiszabadult a Bestia fogságából, a földi szereplők sorsa nyugvópontra jutott ugyan, de nem zárult le
(1994 Új Könyvek)
2. (jelzőként is) (pejor)
〈állatiasan vad, kíméletlen, ill. durva, kegyetlen személy megvetést kifejező megnevezéseként v. megszólításaként〉
a’ roſzſz Hazafi bestia gaz Karafi
(1786 Édes Gergely)
e bestiák tüzeltek ránk, de megadták az árát
(1848 Kossuth Hírlapja)
ebanyáju hitetlen pogány bestia kurafiai!
(1857 Vasárnapi Újság)
Aki vonakodott [enni az emberhúsból]: annak a bestiák erőszakkal tömték a szájába
(1895 Gracza György)
a forradalom kiszolgáltatása a bestiáknak Vallon nevével kezdődött
(1961 Gyetvai János)
[a színdarabban az öregedő férfi] alkotói és valóságos impotenciája miatt bestiává válik. Kegyetlenkedéseit Minetti nevű élettársán éli ki
(1996 Magyar Hírlap)
2a.
〈az ember hitványabb, alantasabb, állati természetének kif-ére〉
[Severine] a benne [ti. Roubaud-ban] lakozó állatot már három év alatt gyakrabban sejtejte [!] […], de ma a bestia kiszabadult és dühében harapni készül
(1895 Zempléni P. Gyula ford.Zola)
Soha se jut eszembe egy szúrást megtorolni, … pedig ha más nem, a bestia elég erős, elég elszánt és elég egészséges bennem arra, hogy megtehetném
(1906 Ambrus Zoltán)
a háború óta leromlottak az erkölcsök, felébredtek a bestiák az emberekben
(1933 e. Krúdy Gyula)
ki ne szeretné legalább egyszer szabadjára engedni a benne rejtőző bestiát?
(1994 Magyar Hírlap)
3. (pejor is)
〈szívtelen, önző v. feslett, ledér nő, ill. elvetemült, komisz gyerek megnevezéseként v. megszólításaként〉
Az egyik el-kezdett patvarkodni: Te Szaiha … a’ másik Te Kurva, Te Bestia
(1803 Gaal György)
bestia ringyó
(1877 Adomák a magyar nép életéből)
Minek láncoljam össze magamat megint egy angyalbőrbe bujtatott bestiával?
(1902 Gárdonyi Géza)
Gyula az örök asszonyit aposztrofálta, a mosolygó bestiát, aki szíveinken tipor
(1926 Babits Mihály)
Mars ki az osztályból! Indultam kifelé. Az ajtónál elért újból az üvöltés. – Vissza, bestia!
(1956 Bernáth Aurél)
3a. (gyakr. a kis jelzővel) (biz)
〈érzékien vonzó külsejű, kihívó viselkedésű, kikapós nő megnevezéseként〉
És az a semmirevaló kis bestia, hogy tudja lesütni a szemecskéit!
(1882 Vértesi Arnold)
Ha szelidség kell néki, mint a bárány, Úgy hevernék én édes nyoszolyáján, Ha vadság kell, hát marcangolni tudnám, Mint tigris, forrón, vágyakozva, durván. És Irma szőke! Szőke bestia
(1909 Juhász Gyula¹)
Volt egy szerelmem köztük, Angyali, édes, szemtelen kis nimfa […]. Vad kis bestia
(1943 Zilahy Lajos)
már a harmincötöt is betöltötte az a bestia Maca!
(1962 Népszabadság okt. 26.)
4.
〈embertelen gonoszságot, pusztító erőt megtestesítő hatalom, ideológia stb. jelképeként〉
az oly hatalmas török bestiát leverhetjük és hazánkat tőle megmenthetjük
(1900 Széchy Károly)
Németországban, a legmagasabb kultura országában […] kitör a bestia a maga brutalitásában és egész középkori állapotokat akar teremteni
(1933 Zsidó Újság)
ő is segített felfogni a diadalmas náci bestia első rohamait
(1956 Gergely Sándor)
Fojtsák meg örökre a fasizmus és a háború bestiáját [!] Emlékünnepség a koncentrációs tábor felszabadulásának 15. évfordulóján
(1960 Hétfői Hírek máj. 16.)
Sz: bestiaság
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások