abnormális mn 15A (pejor is)

1. ’rendkívüli, különös, a megszokottól elütő 〈élőlény, dolog〉’ ❖ az abnormális időjárásnak tulajdonítja a bajt (1894 PallasLex. CD02) | Anarkista-irások ezt a születésétől fogva abnormális embert könnyen befolyásolták (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 7) | nekik megfelelőbb helyekre összegyüjtve nevelje tovább a nehezen nevelhető gyerekeket, hiszen azok nem valók a rendes mindennapi iskolába. Nem valók normális iskolába az abnormális gyerekek (1946 Karácsony Sándor 9302002, 11).

1a. ’kivételes, a tapasztalatnak, szokásnak stb. ellentmondó, attól eltérő 〈viselkedés, magatartás, folyamat stb.〉’ ❖ abnormális tendencziák (1904 Jászi Oszkár 9277001, 343) | nincs abnormálisabb valami, mint hogy nem csudálkozik, nem élvezi a természetet, a Teremtést valaki (1941 Szép Ernő 2041008, 546) | a tőzsde zárja ki az abnormális ármozgásokat (1992 Tények könyve CD37).

2. ’beteges(en szokatlan), az átlagostól túlzottan eltérő v. eltorzult 〈alkat〉, ill. ilyen fejlődésű 〈élőlény, testrész stb.〉’ ❖ valamely testrésznek abnormális nagysága vagy kicsinysége (1893 PallasLex. CD02) | a vizfejüség […] külső kifejezője az abnormalis fejalkat (1913 Besztercebánya és Vidéke 2101001, 5) | A szemorvos megállapította, hogy Shaw szeme teljesen abnormális: t. i. semmi baja sincs, holott minden más embernek van valami kis hiba a szemében (1941 Szerb Antal 9668027, 199) | genetikailag abnormális sejtek (1995 Természet Világa CD50) | [A vírusos sertéskórral fertőzött] anyakocáknál gyakori a vetélés, az ilyen állatok sokszor abnormális utódokat hoznak a világra (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’az egészségestől eltérő, rendellenes, beteg(ségre valló) 〈testi, szervi v. lelki jelenség, működés, állapot〉’ ❖ abnormális elhelyezése a szivnek (1893 PallasLex. CD02) | a láb bőrében elhelyezett verítékmirigyeknek abnormális erős működése következtében áll elő [a lábizzadás] (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 294) | valami abnormális majomszeretet (1982 Jékely Zoltán 9278103, 8).

2b. ’természetellenes, perverz v. annak tartott 〈viselkedés, lelki tevékenység〉’ ❖ a „frigid” nő ismét belemegy az abnormálisnak, egészségtelennek ítélt [ti. klitorális kielégülést nyújtó] formába, amit a szexuális feszültség levezetése után újból bűntudatosan elutasít (1982 Lux Elvira 1099004, 238) | Arra voltam kíváncsi, hogyan minősítik az önkielégítést, a genitális, az anális, az orális, a szadomazochista és a segédeszközzel történő közösülést: teljesen normális, normális, avagy abnormális a számukra (1997 Magyar Hírlap CD09).

J: abnormis.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz. abnormis · abnormális

abnormális melléknév 15A (pejor is)
1.
rendkívüli, különös, a megszokottól elütő 〈élőlény, dolog〉
az abnormális időjárásnak tulajdonítja a bajt
(1894 PallasLex.)
Anarkista-irások ezt a születésétől fogva abnormális embert könnyen befolyásolták
(1902 Budapesti Hírlap)
nekik megfelelőbb helyekre összegyüjtve nevelje tovább a nehezen nevelhető gyerekeket, hiszen azok nem valók a rendes mindennapi iskolába. Nem valók normális iskolába az abnormális gyerekek
(1946 Karácsony Sándor)
1a.
kivételes, a tapasztalatnak, szokásnak stb. ellentmondó, attól eltérő 〈viselkedés, magatartás, folyamat stb.〉
abnormális tendencziák
(1904 Jászi Oszkár)
nincs abnormálisabb valami, mint hogy nem csudálkozik, nem élvezi a természetet, a Teremtést valaki
(1941 Szép Ernő)
a tőzsde zárja ki az abnormális ármozgásokat
(1992 Tények könyve)
2.
beteges(en szokatlan), az átlagostól túlzottan eltérő v. eltorzult 〈alkat〉, ill. ilyen fejlődésű 〈élőlény, testrész stb.〉
valamely testrésznek abnormális nagysága vagy kicsinysége
(1893 PallasLex.)
a vizfejüség […] külső kifejezője az abnormalis fejalkat
(1913 Besztercebánya és Vidéke)
A szemorvos megállapította, hogy Shaw szeme teljesen abnormális: t. i.tudniillik semmi baja sincs, holott minden más embernek van valami kis hiba a szemében
(1941 Szerb Antal)
genetikailag abnormális sejtek
(1995 Természet Világa)
[A vírusos sertéskórral fertőzött] anyakocáknál gyakori a vetélés, az ilyen állatok sokszor abnormális utódokat hoznak a világra
(1997 Magyar Hírlap)
2a.
az egészségestől eltérő, rendellenes, beteg(ségre valló) 〈testi, szervi v. lelki jelenség, működés, állapot〉
abnormális elhelyezése a szivnek
(1893 PallasLex.)
a láb bőrében elhelyezett verítékmirigyeknek abnormális erős működése következtében áll elő [a lábizzadás]
(1927 TolnaiÚjLex.)
valami abnormális majomszeretet
(1982 Jékely Zoltán)
2b.
természetellenes, perverz v. annak tartott 〈viselkedés, lelki tevékenység〉
a „frigid” nő ismét belemegy az abnormálisnak, egészségtelennek ítélt [ti. klitorális kielégülést nyújtó] formába, amit a szexuális feszültség levezetése után újból bűntudatosan elutasít
(1982 Lux Elvira)
Arra voltam kíváncsi, hogyan minősítik az önkielégítést, a genitális, az anális, az orális, a szadomazochista és a segédeszközzel történő közösülést: teljesen normális, normális, avagy abnormális a számukra
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz. abnormis · abnormális

Beállítások