beszéd fn 3B2 

1. (Nyelvt is) ’〈az írással szemben is:〉 a beszédszervekkel való szóbeli megnyilatkozás, az a tevékenység, művelet, hogy vki beszél, ill. az így létrejövő hangzó szöveg (tartalma)’ ❖ azt mondá, hogy még velem ſok beſzédje vólna; de a’ fájdalmak környül vévék, hogy nékem inte, hogy mennék-el (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 182) | szája beszédre nyilik (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358009, 424) | komoly dorgáló beszédekkel (1867 Rádl Ödön 8382002, 47) | A két fráter eltávozása után sokat gondolkodtam a beszédükön (1907 Gárdonyi Géza 9173003, 256) | Aristoteles a maga korának kezdetleges íráskultúrája mellett észrevette a beszéd és írás elkülönülését, de csak a sokat író és sokat olvasó emberek előtt tárultak fel a nyelv szétszakadásának összes következményei (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707003, 161) | Halk beszédét, csak a közvetlen közelében állók értik igazán (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ez a művelet mint az emberi kommunikáció formája, ill. a Homo sapiensre jellemző nyelvi tevékenységre való (személyes) képesség’ ❖ A’ Beſzéddel egytt tanúlja az ember a’ vétket-is (1775 Kovács Ferenc¹ ford. 7193002, 84) | egy szót sem szólhattam, nyelvem elfelejtette a beszédet (1846 Petőfi Sándor 8366445, 14) | Sokan vannak ma nemcsak pszichológusok, hanem filológusok is […], akik a beszéd kialakulását a nemek elkülönülésének idejére teszik (1924 Földi Mihály CD10) | [a garatüreg tágasságának] döntő szerepe van az emberi beszéd kialakulásában (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 34) | Minél korábban kezdik el a [hallás]javítást, annál nagyobb az esély rá, hogy nem lesz süketnéma. A beszéd kialakulásához ugyanis hallani kell (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Nyelvt) ’〈a természetes emberi nyelvvel szemben:〉 ez a művelet mint a nyelvnek közlésben való (egyéni) felhasználása’ ❖ A beszéd nem csupán kész elemek alkalmazása, hanem több: folytonos alkotás. […] A mi beszédünk korántsem csupán annak reprodukcziója, a mit másoktól hallottunk. Ez csak egy része annak, a mi beszédünkben előfordul (1891 Szinnyei József CD30) | általános nyelvészeink a nyelv és beszéd közti különbségtételt általában Ferdinand de Saussure (1857–1913) érdemeként szeretik elkönyvelni (1986 Lakó György CD30) | A nyelvhasználat (további szokásos megnevezései szerint, a nyelvvel szembeállított értelemben: beszéd, a nyelvi kompetenciával szemben: performancia) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1c. ’e műveletnek, megnyilatkozásnak a formája, stílusa, módja’ ❖ ollyan, igen ſzegényé a’ mi Nyelvünk, hogy akármelly Tudománynak, és akár-melly dolognak ſzép folyó beſzéddel való elé-adására alkalmatos ne lehetne? (1772 Tordai Sámuel 7353001, II) | affectált beszédét rosszalá (1837 Tóth Péter 8491002, 169) | képes beszéd (1895 Négyesy László 8329001, 196) | a magasabb társadalmi réteg […] életformában, ruházkodásban, beszédben az alsóbbaknak példaadója (1933 Kertész Manó 9328001, 9) | a beszédje után ítélve (1969 Csurka István 9096004, 182) | A pornográf képzelet műveinek kevés közük van az illedelmes beszédhez (1992 Báron György 2010006, 33).

1d. ’nem hangzó emberi nyelven, hanem vmely jelnyelv használatával történő kommunikáció’ ❖ Nagy Lipótnak, a siketnémák vallástanárának buzdítására [Gaál Miklós] megtanulta a jelekkel való néma beszédet és tanította a némákat mint kisegítő (1894 Magyar írók élete CD27) | a jelnyelv (siketek által használt „beszéd”) (1999 Új Könyvek CD29).

2. ’A beszélésnek, az élőszóban való megnyilatkozásnak vmely sajátos céllal v. formában való megvalósulása.’

2a. ’beszélgetés, társalgás, megbeszélés, ill. ennek szövege’ ❖ Titkon ſzórja tzét a’ tolvaj ſzivekbe, Szkds ſzéllyel a’ ſok tſendes beſzédekbe. A’ vatſora e’ként el-telik tſendeſen, Hol, idejét kiki tltötte kédveſen (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 8) | A’ beszéd arra a’ gyrre kerekedett (1808 Holosovszky Imre C2097, 43) | miért nem állott inkább ott fenn velünk beszédbe (1843 Gondol Dániel ford.–Dickens C1890, 96) | beszédbe elegyedni (1933 Zsidó Újság 2141001, 2) | Azon gondolkozott, mivel fordíthatná másfelé a beszédet (1962 Lengyel József 9395004, 249) | a Hummel Idával folytatott beszédet (1981 Mohás Lívia 1109001, 71).

2b. ’szóbeszéd, híresztelés, pletykálás, ill. ennek szövege’ ❖ Ariſztóteles, mondgyák, hogy a’ Tengerbe ugrott; noha ez a’ köſség közt forgó beſzéd Diógenes Laertzius beſzédével nem egyez (1777 Molnár János 7232012, 215) | a kisvárosban azon beszédek kerengtek (1845 Petőfi Sándor C3509, 8) | Akkoriban sok összevissza beszéd volt erről, mert a népek még nem voltak ugy fölokositva (1927 Móra Ferenc 9459034, 36) | A nyár végén aztán, a faluban már akkora beszéd volt erről a homokfutóról, hogy a járási bizottsághoz is elhallatszott (1965 Bertha Bulcsu 9053004, 12).

2c. ’élőszóbeli előadás, szónoklat, ill. ennek (írott) szövege’ ❖ Méltán leg-els helyet érdemel itt a ſzemélyeknek s a dolognak méltóſágára nézve, a Kalotsai Érseknek, Zajezdai Báró Patacsics Úrnak  Excellentziájának maga írt s mondott ditsſéges Beſzéde, melly ezen nevezettel vagyon ki-nyomtatva (1780 Magyar Hírmondó 7444006, 437) | Az említett két beszédet (Erdély és Nyelvügy) Bártfayhoz leküldöm, hogy olvashasd (1833 Kölcsey Ferenc 8253067, 500) | Az esketési szertartást a menyasszony unokatestvére, Balogh Imre […] segéd-lelkész végezte, szívhez szóló beszédet intézvén az új párhoz (1893 Szilágy 8665001, 2) | üdvözlő beszédet rögtönzött (1957 Ráth-Végh István 9556003, 325) | politikusi minőségben tartott beszédéről (1992 Bossányi Katalin 2027034, 37).

2d. ’〈vmely szóbeli ígéretet, vállalást méltányoló elismerésben〉’ ❖ – No, ugye tudtam, hogy nem jön ki? […] – Hát akkor mi megyünk be hozzá – jelenti ki Fáy határozottan. – Ez már beszéd! (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | Az ember (bajonettet ránt): Beléd döföm ám!… […] Első atyafi: Ejha! Ez aztán a beszéd… (1926 Füst Milán CD10) | Golghelóghi: Ha ki harmadjára s találomra-gondolomra figurámat lekiáltja – kosarambul megkapja forgómat s még egy arany hagymát is hozzávágok héjában, ha szűz. Hangok: Arany hagymád! Forgódat! Ez a beszéd! (1970 Határ Győző 9227001, 141) | Nem tudom, hány embert sikerült meggyőznie [a miniszterelnöknek]. Hányan mondták, ez már beszéd (1995 Magyar Hírlap CD09).

2e. (rég, ritk) ’olyan viszony, amelyben a felek szóba állnak, beszélnek, ill. beszélgetnek egymással’ ❖ Ott az út, hol kerék vágás, mere tettzik bogározz [= futkoss, szaladgálj] Ha beſzédben vagy olly’ drágás, Tytiruſsal sátorozz (1788 Ravazdy András 7276002, 261) | de ſzembe beſzédbe voltam már az itten lakó Domonkos Úrnak mind a’ két fiával (1790 Fejér György 7104002, 44) | Csak a János anyjával maradt a Lidi beszédben (1898 Gárdonyi Géza C1830, 42).

3. ’Más élőlény, es. élettelen dolog hangja, hangadása.’

3a. ’egy fajhoz v. szűkebb csoporthoz tartozó állatoknak a fajra jellemző hanggal való kommunikációja, ill. ennek rendszere’ ❖ [az ún. énekes gezerigó] a tollas és emlős állatvilág beszédét páratlan hűséggel utánozza (1858 Xantus János 8531005, 127) | A majmoknak ez az úgynevezett „beszéde” […] a különböző rendszertani csoportokban – sőt ugyanazon nem különböző fajainál is – más és más. Ezért ha az állatkert társalgóketrecében összejönnek, egymást egyáltalán nem értik, vagy legfeljebb csak ellenségesen és tévesen (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Ferenczi Sándor, a későbbi természettudós, már gyermekkorában szenvedélyesen figyelte a madarak röptét, igyekezett eltanulni „beszédüket”, s rendkívüli izgalom lett úrrá rajta, amikor egy-egy számára ismeretlen fajtát sikerült fölfedeznie (1971 e. Kemény János¹ CD52) | [Szilárd Leó] regényében amerikai és orosz tudósok Bécsben egy delfinkutató intézetet hoznak létre, ahol állítólag megfejtik a delfinek beszédét (1998 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’madárnak az ember beszélését utánzó rikácsolása v. csicsergése’ ❖ Herr Pepp Náci mátyásmadarat fogott az erdőn és felvágván nyelvét, beszédre tanitotta (1900 Krúdy Gyula C2833, 67) | Néhány papagáj a beszéd elsajátításában rekordot ért el s ezek emlékezetét a szaklapok meg is őrizték (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 90) | A gyerekeknek az volt a hivatásuk, hogy betanítsák a matyimadarakat. […] A beszédre fogott madarak a tetveiket piszkálták (1936 Gelléri Andor Endre CD10) | [a könyv] a papagájok vásárlásához, majd otthoni elhelyezésükhöz ad tanácsot. Foglalkozik a madarak beszédre tanításával, etetésével (2000 Új Könyvek CD29).

3c. ’〈kül. a népköltészetben v. vmely hiedelem szerint:〉 állatoknak, ritk. növényeknek az emberéhez hasonló kommunikációja’ ❖ Egész készséggel fölvilágosított róla, hogy ő tud a madarak nyelvén, s megérti a négylábú állatok beszédét, tud a sárkánnyal beszélni (1879 Jókai Mór CD18) | Melamposz és Kasszandra jóstehetséget nyernek, és megértik a madarak beszédét, de csak miután a kígyók „fülüket kinyalták”, azaz beavattattak a kígyómisztériumba (1972 Várkonyi Nándor 9758004, 507) | [aki a páfrány virágját,] magját magánál hordja, megérti az állatok, a növények beszédét (1999 Magyar néprajz CD47).

3d. (rendsz. birtokszóként) (irod) ’élettelen dolog, természeti jelenség stb. által mozgással keltett, az emberi beszélésre emlékeztető, tartós, monoton hang’ ❖ a folyónak halk törtetése, az erdők titokteljes beszédével folyt egybe (1869 Orbán Balázs CD22) | És zúg a nádas csúfondáros mélyen, Királyi bottal valamerre járok. Értem a titkot, a nádi beszédet (1906 Ady Endre C0536, 52) | hallgatta a szélkakasok beszédét a háztetőről (1909 Krúdy Gyula CD54) | Ebben az éjben, ahol utcahosszat a szél zavart beszéde kavarog (1971 Petri György 9530002, 17).

4. ’gesztusokkal, mimikával való, az élőszóbeli közlést kísérő v. azt helyettesítő kommunikáció’ ❖ [a gesztusok] eggy másod rendű beszédet formálnak, melly tsak a’ szemnek érthető és ha a’ szájjal való beszéddel ügyesen van öszveillettetve, még egyszer olly érthetvé, indítóvá és foganatossá teszi azt (1828 Gáti István 8156003, 46) | Az érdemes jegyző […] különféle fej- és kézbeli mozdulatok által ügyekezett valamit értésére adni a szolgabirónak; tán azt, hogy ez ama mokány asszony, a ki őt a szobából megugrasztotta; de ugy tetszik, a szolgabiró egészen másképen értette néma beszédét (1857 Szegfi Mór 8430008, 88) | a film látható néma mutatvány; a látható néma mutatvány beszéde a mimika (1927 Barta Lajos CD10) | kialakult azokban a szakmákban, ahol senkoltak [ti. a továbbutazó, más céhmesternél munkába álló legényeknek kifizették az útiköltséget], a jelekbeli beszéd. Ezeket a titkos jeleket és párbeszédet Erhardt Dillner […] jegyezte le a XVIII. század elején egy kézzel írott számtani könyvbe (1967 Győriványi Sándor CD52).

4a. (birtokszóként) ’vmely lelkiállapotnak, érzelemnek, indulatnak stb. a kifejeződése, tükröződése a megnevezett test(rész) vmely gesztusában, vmilyen megnyilvánulásában’ ❖ Melly igen szemidnek erös a beszédje? (1781 Zechenter Antal ford.–Corneille C4569, 34) | látta habozva leomló Fürteit a’ kövön, és esdeklő arcza’ beszédét (1828 Vörösmarty Mihály 8524385, 180) | Ha író lettem volna életemben, írtam volna egy könyvet: „A néma tekintetek beszéde”. Ha Wagner lettem volna, írtam volna egy szimfóniát: „A tekintetek viaskodása” (1922 Zilahy Lajos 9799003, 40) | „A mozgás erejéről akarok beszélni, a mozdulatok hatásáról, arról, hogy a test beszéde nem ismer határokat, és hogy miközben képes kifejezni a fájdalmat, vagy felhívni magára mások figyelmét, az öröm, az eksztázis vagy akár a győzelem megmutatására is alkalmas” – mondja az előadásról a koreográfus (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: aggnő~, asszony~, búcsú~, elő~, élő~, emlék~, ének~, folyó~, gyász~, has~, jel~, kortes~, köz~, magán~, mese~, pár~, példa~, per~, program~, sír~, szent~, szó~, szűz~, test~, tréfa~, trón~, vád~, védő~; a -beszéd címszó alatt: köszöntő~, megnyitó~, rádió~, televízió~, tévé~, üdvözlő~, záró~.

Fr: egyenes, elöljáró, függő, hegyi, szabad.

ÖU: dics~, dísz~, félre~, férfi~, gúny~, kép~, kör~, pletyka~, szem~, táj~, véd~, vég~, vers~.

ÖE: ~anyag, ~ár, ~egység, ~elemzés, ~fejlődés, ~felismerés, ~folyamat, ~fordulat, ~forma, ~funkció, ~hangsúly, ~idő, ~kényszer, ~kultúra, ~megértés, ~művelő, ~partner, ~sajátosság, ~szakasz, ~szint, ~szituáció, ~szünet, ~tanítás, ~tár, ~tehetség, ~tett, ~töredék, ~ütem.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.