beszéd fn 3B2

1. (Nyelvt is) ’〈az írással szemben is:〉 a beszédszervekkel való szóbeli megnyilatkozás, az a tevékenység, művelet, hogy vki beszél, ill. az így létrejövő hangzó szöveg (tartalma)’ ❖ azt mondá, hogy még velem ſok beſzédje vólna; de a’ fájdalmak környül vévék, hogy nékem inte, hogy mennék-el (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 182) | szája beszédre nyilik (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358009, 424) | komoly dorgáló beszédekkel (1867 Rádl Ödön 8382002, 47) | A két fráter eltávozása után sokat gondolkodtam a beszédükön (1907 Gárdonyi Géza 9173003, 256) | Aristoteles a maga korának kezdetleges íráskultúrája mellett észrevette a beszéd és írás elkülönülését, de csak a sokat író és sokat olvasó emberek előtt tárultak fel a nyelv szétszakadásának összes következményei (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707003, 161) | Halk beszédét, csak a közvetlen közelében állók értik igazán (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ez a művelet mint az emberi kommunikáció formája, ill. a Homo sapiensre jellemző nyelvi tevékenységre való (személyes) képesség’ ❖ A’ Beſzéddel egytt tanúlja az ember a’ vétket-is (1775 Kovács Ferenc¹ ford. 7193002, 84) | egy szót sem szólhattam, nyelvem elfelejtette a beszédet (1846 Petőfi Sándor 8366445, 14) | Sokan vannak ma nemcsak pszichológusok, hanem filológusok is […], akik a beszéd kialakulását a nemek elkülönülésének idejére teszik (1924 Földi Mihály CD10) | [a garatüreg tágasságának] döntő szerepe van az emberi beszéd kialakulásában (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 34) | Minél korábban kezdik el a [hallás]javítást, annál nagyobb az esély rá, hogy nem lesz süketnéma. A beszéd kialakulásához ugyanis hallani kell (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Nyelvt) ’〈a természetes emberi nyelvvel szemben:〉 ez a művelet mint a nyelvnek közlésben való (egyéni) felhasználása’ ❖ A beszéd nem csupán kész elemek alkalmazása, hanem több: folytonos alkotás. […] A mi beszédünk korántsem csupán annak reprodukcziója, a mit másoktól hallottunk. Ez csak egy része annak, a mi beszédünkben előfordul (1891 Szinnyei József CD30) | általános nyelvészeink a nyelv és beszéd közti különbségtételt általában Ferdinand de Saussure (1857–1913) érdemeként szeretik elkönyvelni (1986 Lakó György CD30) | A nyelvhasználat (további szokásos megnevezései szerint, a nyelvvel szembeállított értelemben: beszéd, a nyelvi kompetenciával szemben: performancia) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1c. ’e műveletnek, megnyilatkozásnak a formája, stílusa, módja’ ❖ ollyan, igen ſzegényé a’ mi Nyelvünk, hogy akármelly Tudománynak, és akár-melly dolognak ſzép folyó beſzéddel való elé-adására alkalmatos ne lehetne? (1772 Tordai Sámuel 7353001, II) | affectált beszédét rosszalá (1837 Tóth Péter 8491002, 169) | képes beszéd (1895 Négyesy László 8329001, 196) | a magasabb társadalmi réteg […] életformában, ruházkodásban, beszédben az alsóbbaknak példaadója (1933 Kertész Manó 9328001, 9) | a beszédje után ítélve (1969 Csurka István 9096004, 182) | A pornográf képzelet műveinek kevés közük van az illedelmes beszédhez (1992 Báron György 2010006, 33).

1d. ’nem hangzó emberi nyelven, hanem vmely jelnyelv használatával történő kommunikáció’ ❖ Nagy Lipótnak, a siketnémák vallástanárának buzdítására [Gaál Miklós] megtanulta a jelekkel való néma beszédet és tanította a némákat mint kisegítő (1894 Magyar írók élete CD27) | a jelnyelv (siketek által használt „beszéd”) (1999 Új Könyvek CD29).

2. ’A beszélésnek, az élőszóban való megnyilatkozásnak vmely sajátos céllal v. formában való megvalósulása.’

2a. ’beszélgetés, társalgás, megbeszélés, ill. ennek szövege’ ❖ Titkon ſzórja tzét a’ tolvaj ſzivekbe, Szkds ſzéllyel a’ ſok tſendes beſzédekbe. A’ vatſora e’ként el-telik tſendeſen, Hol, idejét kiki tltötte kédveſen (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 8) | A’ beszéd arra a’ gyrre kerekedett (1808 Holosovszky Imre C2097, 43) | miért nem állott inkább ott fenn velünk beszédbe (1843 Gondol Dániel ford.–Dickens C1890, 96) | beszédbe elegyedni (1933 Zsidó Újság 2141001, 2) | Azon gondolkozott, mivel fordíthatná másfelé a beszédet (1962 Lengyel József 9395004, 249) | a Hummel Idával folytatott beszédet (1981 Mohás Lívia 1109001, 71).

2b. ’szóbeszéd, híresztelés, pletykálás, ill. ennek szövege’ ❖ Ariſztóteles, mondgyák, hogy a’ Tengerbe ugrott; noha ez a’ köſség közt forgó beſzéd Diógenes Laertzius beſzédével nem egyez (1777 Molnár János 7232012, 215) | a kisvárosban azon beszédek kerengtek (1845 Petőfi Sándor C3509, 8) | Akkoriban sok összevissza beszéd volt erről, mert a népek még nem voltak ugy fölokositva (1927 Móra Ferenc 9459034, 36) | A nyár végén aztán, a faluban már akkora beszéd volt erről a homokfutóról, hogy a járási bizottsághoz is elhallatszott (1965 Bertha Bulcsu 9053004, 12).

2c. ’élőszóbeli előadás, szónoklat, ill. ennek (írott) szövege’ ❖ Méltán leg-els helyet érdemel itt a ſzemélyeknek s a dolognak méltóſágára nézve, a Kalotsai Érseknek, Zajezdai Báró Patacsics Úrnak  Excellentziájának maga írt s mondott ditsſéges Beſzéde, melly ezen nevezettel vagyon ki-nyomtatva (1780 Magyar Hírmondó 7444006, 437) | Az említett két beszédet (Erdély és Nyelvügy) Bártfayhoz leküldöm, hogy olvashasd (1833 Kölcsey Ferenc 8253067, 500) | Az esketési szertartást a menyasszony unokatestvére, Balogh Imre […] segéd-lelkész végezte, szívhez szóló beszédet intézvén az új párhoz (1893 Szilágy 8665001, 2) | üdvözlő beszédet rögtönzött (1957 Ráth-Végh István 9556003, 325) | politikusi minőségben tartott beszédéről (1992 Bossányi Katalin 2027034, 37).

2d. ’〈vmely szóbeli ígéretet, vállalást méltányoló elismerésben〉’ ❖ – No, ugye tudtam, hogy nem jön ki? […] – Hát akkor mi megyünk be hozzá – jelenti ki Fáy határozottan. – Ez már beszéd! (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | Az ember (bajonettet ránt): Beléd döföm ám!… […] Első atyafi: Ejha! Ez aztán a beszéd(1926 Füst Milán CD10) | Golghelóghi: Ha ki harmadjára s találomra-gondolomra figurámat lekiáltja – kosarambul megkapja forgómat s még egy arany hagymát is hozzávágok héjában, ha szűz. Hangok: Arany hagymád! Forgódat! Ez a beszéd! (1970 Határ Győző 9227001, 141) | Nem tudom, hány embert sikerült meggyőznie [a miniszterelnöknek]. Hányan mondták, ez már beszéd (1995 Magyar Hírlap CD09).

2e. (rég, ritk) ’olyan viszony, amelyben a felek szóba állnak, beszélnek, ill. beszélgetnek egymással’ ❖ Ott az út, hol kerék vágás, mere tettzik bogározz [= futkoss, szaladgálj] Ha beſzédben vagy olly’ drágás, Tytiruſsal sátorozz (1788 Ravazdy András 7276002, 261) | de ſzembe beſzédbe voltam már az itten lakó Domonkos Úrnak mind a’ két fiával (1790 Fejér György 7104002, 44) | Csak a János anyjával maradt a Lidi beszédben (1898 Gárdonyi Géza C1830, 42).

3. ’Más élőlény, es. élettelen dolog hangja, hangadása.’

3a. ’egy fajhoz v. szűkebb csoporthoz tartozó állatoknak a fajra jellemző hanggal való kommunikációja, ill. ennek rendszere’ ❖ [az ún. énekes gezerigó] a tollas és emlős állatvilág beszédét páratlan hűséggel utánozza (1858 Xantus János 8531005, 127) | A majmoknak ez az úgynevezett „beszéde” […] a különböző rendszertani csoportokban – sőt ugyanazon nem különböző fajainál is – más és más. Ezért ha az állatkert társalgóketrecében összejönnek, egymást egyáltalán nem értik, vagy legfeljebb csak ellenségesen és tévesen (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Ferenczi Sándor, a későbbi természettudós, már gyermekkorában szenvedélyesen figyelte a madarak röptét, igyekezett eltanulni „beszédüket”, s rendkívüli izgalom lett úrrá rajta, amikor egy-egy számára ismeretlen fajtát sikerült fölfedeznie (1971 e. Kemény János¹ CD52) | [Szilárd Leó] regényében amerikai és orosz tudósok Bécsben egy delfinkutató intézetet hoznak létre, ahol állítólag megfejtik a delfinek beszédét (1998 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’madárnak az ember beszélését utánzó rikácsolása v. csicsergése’ ❖ Herr Pepp Náci mátyásmadarat fogott az erdőn és felvágván nyelvét, beszédre tanitotta (1900 Krúdy Gyula C2833, 67) | Néhány papagáj a beszéd elsajátításában rekordot ért el s ezek emlékezetét a szaklapok meg is őrizték (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 90) | A gyerekeknek az volt a hivatásuk, hogy betanítsák a matyimadarakat. […] A beszédre fogott madarak a tetveiket piszkálták (1936 Gelléri Andor Endre CD10) | [a könyv] a papagájok vásárlásához, majd otthoni elhelyezésükhöz ad tanácsot. Foglalkozik a madarak beszédre tanításával, etetésével (2000 Új Könyvek CD29).

3c. ’〈kül. a népköltészetben v. vmely hiedelem szerint:〉 állatoknak, ritk. növényeknek az emberéhez hasonló kommunikációja’ ❖ Egész készséggel fölvilágosított róla, hogy ő tud a madarak nyelvén, s megérti a négylábú állatok beszédét, tud a sárkánnyal beszélni (1879 Jókai Mór CD18) | Melamposz és Kasszandra jóstehetséget nyernek, és megértik a madarak beszédét, de csak miután a kígyók „fülüket kinyalták”, azaz beavattattak a kígyómisztériumba (1972 Várkonyi Nándor 9758004, 507) | [aki a páfrány virágját,] magját magánál hordja, megérti az állatok, a növények beszédét (1999 Magyar néprajz CD47).

3d. (rendsz. birtokszóként) (irod) ’élettelen dolog, természeti jelenség stb. által mozgással keltett, az emberi beszélésre emlékeztető, tartós, monoton hang’ ❖ a folyónak halk törtetése, az erdők titokteljes beszédével folyt egybe (1869 Orbán Balázs CD22) | És zúg a nádas csúfondáros mélyen, Királyi bottal valamerre járok. Értem a titkot, a nádi beszédet (1906 Ady Endre C0536, 52) | hallgatta a szélkakasok beszédét a háztetőről (1909 Krúdy Gyula CD54) | Ebben az éjben, ahol utcahosszat a szél zavart beszéde kavarog (1971 Petri György 9530002, 17).

4. ’gesztusokkal, mimikával való, az élőszóbeli közlést kísérő v. azt helyettesítő kommunikáció’ ❖ [a gesztusok] eggy másod rendű beszédet formálnak, melly tsak a’ szemnek érthető és ha a’ szájjal való beszéddel ügyesen van öszveillettetve, még egyszer olly érthetvé, indítóvá és foganatossá teszi azt (1828 Gáti István 8156003, 46) | Az érdemes jegyző […] különféle fej- és kézbeli mozdulatok által ügyekezett valamit értésére adni a szolgabirónak; tán azt, hogy ez ama mokány asszony, a ki őt a szobából megugrasztotta; de ugy tetszik, a szolgabiró egészen másképen értette néma beszédét (1857 Szegfi Mór 8430008, 88) | a film látható néma mutatvány; a látható néma mutatvány beszéde a mimika (1927 Barta Lajos CD10) | kialakult azokban a szakmákban, ahol senkoltak [ti. a továbbutazó, más céhmesternél munkába álló legényeknek kifizették az útiköltséget], a jelekbeli beszéd. Ezeket a titkos jeleket és párbeszédet Erhardt Dillner […] jegyezte le a XVIII. század elején egy kézzel írott számtani könyvbe (1967 Győriványi Sándor CD52).

4a. (birtokszóként) ’vmely lelkiállapotnak, érzelemnek, indulatnak stb. a kifejeződése, tükröződése a megnevezett test(rész) vmely gesztusában, vmilyen megnyilvánulásában’ ❖ Melly igen szemidnek erös a beszédje? (1781 Zechenter Antal ford.–Corneille C4569, 34) | látta habozva leomló Fürteit a’ kövön, és esdeklő arcza’ beszédét (1828 Vörösmarty Mihály 8524385, 180) | Ha író lettem volna életemben, írtam volna egy könyvet: „A néma tekintetek beszéde”. Ha Wagner lettem volna, írtam volna egy szimfóniát: „A tekintetek viaskodása” (1922 Zilahy Lajos 9799003, 40) | „A mozgás erejéről akarok beszélni, a mozdulatok hatásáról, arról, hogy a test beszéde nem ismer határokat, és hogy miközben képes kifejezni a fájdalmat, vagy felhívni magára mások figyelmét, az öröm, az eksztázis vagy akár a győzelem megmutatására is alkalmas” – mondja az előadásról a koreográfus (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: aggnő~, asszony~, búcsú~, elő~, élő~, emlék~, ének~, folyó~, gyász~, has~, jel~, kortes~, köz~, magán~, mese~, pár~, példa~, per~, program~, sír~, szent~, szó~, szűz~, test~, tréfa~, trón~, vád~, védő~; a -beszéd címszó alatt: köszöntő~, megnyitó~, rádió~, televízió~, tévé~, üdvözlő~, záró~.

Fr: egyenes, elöljáró, függő, hegyi, szabad.

ÖU: dics~, dísz~, félre~, férfi~, gúny~, kép~, kör~, pletyka~, szem~, táj~, véd~, vég~, vers~.

ÖE: ~anyag, ~ár, ~egység, ~elemzés, ~fejlődés, ~felismerés, ~folyamat, ~fordulat, ~forma, ~funkció, ~hangsúly, ~idő, ~kényszer, ~kultúra, ~megértés, ~művelő, ~partner, ~sajátosság, ~szakasz, ~szint, ~szituáció, ~szünet, ~tanítás, ~tár, ~tehetség, ~tett, ~töredék, ~ütem.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

beszéd főnév 3B2
1. (Nyelvt is)
〈az írással szemben is:〉 a beszédszervekkel való szóbeli megnyilatkozás, az a tevékenység, művelet, hogy vki beszél, ill. az így létrejövő hangzó szöveg (tartalma)
azt mondá, hogy még velem ſok beſzédje vólna; de a’ fájdalmak környül vévék, hogy nékem inte, hogy mennék-el
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
szája beszédre nyilik
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
komoly dorgáló beszédekkel
(1867 Rádl Ödön)
A két fráter eltávozása után sokat gondolkodtam a beszédükön
(1907 Gárdonyi Géza)
Aristoteles a maga korának kezdetleges íráskultúrája mellett észrevette a beszéd és írás elkülönülését, de csak a sokat író és sokat olvasó emberek előtt tárultak fel a nyelv szétszakadásának összes következményei
(1927–1930 Thienemann Tivadar)
Halk beszédét, csak a közvetlen közelében állók értik igazán
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
ez a művelet mint az emberi kommunikáció formája, ill. a Homo sapiensre jellemző nyelvi tevékenységre való (személyes) képesség
A’ Beſzéddel egytt tanúlja az ember a’ vétket-is
(1775 Kovács Ferenc¹ ford.)
egy szót sem szólhattam, nyelvem elfelejtette a beszédet
(1846 Petőfi Sándor)
Sokan vannak ma nemcsak pszichológusok, hanem filológusok is […], akik a beszéd kialakulását a nemek elkülönülésének idejére teszik
(1924 Földi Mihály)
[a garatüreg tágasságának] döntő szerepe van az emberi beszéd kialakulásában
(1973 Antal László–Lotz János ford.Lotz)
Minél korábban kezdik el a [hallás]javítást, annál nagyobb az esély rá, hogy nem lesz süketnéma. A beszéd kialakulásához ugyanis hallani kell
(1997 Magyar Hírlap)
1b. (Nyelvt)
〈a természetes emberi nyelvvel szemben:〉 ez a művelet mint a nyelvnek közlésben való (egyéni) felhasználása
A beszéd nem csupán kész elemek alkalmazása, hanem több: folytonos alkotás. […] A mi beszédünk korántsem csupán annak reprodukcziója, a mit másoktól hallottunk. Ez csak egy része annak, a mi beszédünkben előfordul
(1891 Szinnyei József)
általános nyelvészeink a nyelv és beszéd közti különbségtételt általában Ferdinand de Saussure (1857–1913) érdemeként szeretik elkönyvelni
(1986 Lakó György)
A nyelvhasználat (további szokásos megnevezései szerint, a nyelvvel szembeállított értelemben: beszéd, a nyelvi kompetenciával szemben: performancia)
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
1c.
e műveletnek, megnyilatkozásnak a formája, stílusa, módja
ollyan, igen ſzegényé a’ mi Nyelvünk, hogy akármelly Tudománynak, és akár-melly dolognak ſzép folyó beſzéddel való elé-adására alkalmatos ne lehetne?
(1772 Tordai Sámuel)
affectált beszédét rosszalá
(1837 Tóth Péter)
képes beszéd
(1895 Négyesy László)
a magasabb társadalmi réteg […] életformában, ruházkodásban, beszédben az alsóbbaknak példaadója
(1933 Kertész Manó)
a beszédje után ítélve
(1969 Csurka István)
A pornográf képzelet műveinek kevés közük van az illedelmes beszédhez
(1992 Báron György)
1d.
nem hangzó emberi nyelven, hanem vmely jelnyelv használatával történő kommunikáció
Nagy Lipótnak, a siketnémák vallástanárának buzdítására [Gaál Miklós] megtanulta a jelekkel való néma beszédet és tanította a némákat mint kisegítő
(1894 Magyar írók élete)
a jelnyelv (siketek által használt „beszéd”)
(1999 Új Könyvek)
2.
A beszélésnek, az élőszóban való megnyilatkozásnak vmely sajátos céllal v. formában való megvalósulása.
2a.
beszélgetés, társalgás, megbeszélés, ill. ennek szövege
Titkon ſzórja tzét a’ tolvaj ſzivekbe, Szkds ſzéllyel a’ ſok tſendes beſzédekbe. A’ vatſora e’ként el-telik tſendeſen, Hol, idejét kiki tltötte kédveſen
(1772 Bessenyei György¹)
A’ beszéd arra a’ gyrre kerekedett
(1808 Holosovszky Imre)
miért nem állott inkább ott fenn velünk beszédbe
(1843 Gondol Dániel ford.Dickens)
beszédbe elegyedni
(1933 Zsidó Újság)
Azon gondolkozott, mivel fordíthatná másfelé a beszédet
(1962 Lengyel József)
a Hummel Idával folytatott beszédet
(1981 Mohás Lívia)
2b.
szóbeszéd, híresztelés, pletykálás, ill. ennek szövege
Ariſztóteles, mondgyák, hogy a’ Tengerbe ugrott; noha ez a’ köſség közt forgó beſzéd Diógenes Laertzius beſzédével nem egyez
(1777 Molnár János)
a kisvárosban azon beszédek kerengtek
(1845 Petőfi Sándor)
Akkoriban sok összevissza beszéd volt erről, mert a népek még nem voltak ugy fölokositva
(1927 Móra Ferenc)
A nyár végén aztán, a faluban már akkora beszéd volt erről a homokfutóról, hogy a járási bizottsághoz is elhallatszott
(1965 Bertha Bulcsu)
2c.
élőszóbeli előadás, szónoklat, ill. ennek (írott) szövege
Méltán leg-els helyet érdemel itt a ſzemélyeknek s a dolognak méltóſágára nézve, a Kalotsai Érseknek, Zajezdai Báró Patacsics Úrnak  Excellentziájának maga írt s mondott ditsſéges Beſzéde, melly ezen nevezettel vagyon ki-nyomtatva
(1780 Magyar Hírmondó)
Az említett két beszédet (Erdély és Nyelvügy) Bártfayhoz leküldöm, hogy olvashasd
(1833 Kölcsey Ferenc)
Az esketési szertartást a menyasszony unokatestvére, Balogh Imre […] segéd-lelkész végezte, szívhez szóló beszédet intézvén az új párhoz
(1893 Szilágy)
üdvözlő beszédet rögtönzött
(1957 Ráth-Végh István)
politikusi minőségben tartott beszédéről
(1992 Bossányi Katalin)
2d.
〈vmely szóbeli ígéretet, vállalást méltányoló elismerésben〉
– No, ugye tudtam, hogy nem jön ki? […] – Hát akkor mi megyünk be hozzá – jelenti ki Fáy határozottan. – Ez már beszéd!
(1900 Mikszáth Kálmán)
Az ember (bajonettet ránt): Beléd döföm ám!… […] Első atyafi: Ejha! Ez aztán a beszéd
(1926 Füst Milán)
Golghelóghi: Ha ki harmadjára s találomra-gondolomra figurámat lekiáltja – kosarambul megkapja forgómat s még egy arany hagymát is hozzávágok héjában, ha szűz. Hangok: Arany hagymád! Forgódat! Ez a beszéd!
(1970 Határ Győző)
Nem tudom, hány embert sikerült meggyőznie [a miniszterelnöknek]. Hányan mondták, ez már beszéd
(1995 Magyar Hírlap)
2e. (rég, ritk)
olyan viszony, amelyben a felek szóba állnak, beszélnek, ill. beszélgetnek egymással
Ott az út, hol kerék vágás, mere tettzik bogározz [= futkoss, szaladgálj] Ha beſzédben vagy olly’ drágás, Tytiruſsal sátorozz
(1788 Ravazdy András)
de ſzembe beſzédbe voltam már az itten lakó Domonkos Úrnak mind a’ két fiával
(1790 Fejér György)
Csak a János anyjával maradt a Lidi beszédben
(1898 Gárdonyi Géza)
3.
Más élőlény, es. élettelen dolog hangja, hangadása.
3a.
egy fajhoz v. szűkebb csoporthoz tartozó állatoknak a fajra jellemző hanggal való kommunikációja, ill. ennek rendszere
[az ún. énekes gezerigó] a tollas és emlős állatvilág beszédét páratlan hűséggel utánozza
(1858 Xantus János)
A majmoknak ez az úgynevezett „beszéde[…] a különböző rendszertani csoportokban – sőt ugyanazon nem különböző fajainál is – más és más. Ezért ha az állatkert társalgóketrecében összejönnek, egymást egyáltalán nem értik, vagy legfeljebb csak ellenségesen és tévesen
(1929 Az állatok világa ford.)
Ferenczi Sándor, a későbbi természettudós, már gyermekkorában szenvedélyesen figyelte a madarak röptét, igyekezett eltanulni „beszédüket”, s rendkívüli izgalom lett úrrá rajta, amikor egy-egy számára ismeretlen fajtát sikerült fölfedeznie
(1971 e. Kemény János¹)
[Szilárd Leó] regényében amerikai és orosz tudósok Bécsben egy delfinkutató intézetet hoznak létre, ahol állítólag megfejtik a delfinek beszédét
(1998 Magyar Hírlap)
3b.
madárnak az ember beszélését utánzó rikácsolása v. csicsergése
Herr Pepp Náci mátyásmadarat fogott az erdőn és felvágván nyelvét, beszédre tanitotta
(1900 Krúdy Gyula)
Néhány papagáj a beszéd elsajátításában rekordot ért el s ezek emlékezetét a szaklapok meg is őrizték
(1929 TolnaiÚjLex.)
A gyerekeknek az volt a hivatásuk, hogy betanítsák a matyimadarakat. […] A beszédre fogott madarak a tetveiket piszkálták
(1936 Gelléri Andor Endre)
[a könyv] a papagájok vásárlásához, majd otthoni elhelyezésükhöz ad tanácsot. Foglalkozik a madarak beszédre tanításával, etetésével
(2000 Új Könyvek)
3c.
〈kül. a népköltészetben v. vmely hiedelem szerint:〉 állatoknak, ritk. növényeknek az emberéhez hasonló kommunikációja
Egész készséggel fölvilágosított róla, hogy ő tud a madarak nyelvén, s megérti a négylábú állatok beszédét, tud a sárkánnyal beszélni
(1879 Jókai Mór)
Melamposz és Kasszandra jóstehetséget nyernek, és megértik a madarak beszédét, de csak miután a kígyók „fülüket kinyalták”, azaz beavattattak a kígyómisztériumba
(1972 Várkonyi Nándor)
[aki a páfrány virágját,] magját magánál hordja, megérti az állatok, a növények beszédét
(1999 Magyar néprajz)
3d. (rendsz. birtokszóként) (irod)
élettelen dolog, természeti jelenség stb. által mozgással keltett, az emberi beszélésre emlékeztető, tartós, monoton hang
a folyónak halk törtetése, az erdők titokteljes beszédével folyt egybe
(1869 Orbán Balázs)
És zúg a nádas csúfondáros mélyen, Királyi bottal valamerre járok. Értem a titkot, a nádi beszédet
(1906 Ady Endre)
hallgatta a szélkakasok beszédét a háztetőről
(1909 Krúdy Gyula)
Ebben az éjben, ahol utcahosszat a szél zavart beszéde kavarog
(1971 Petri György)
4.
gesztusokkal, mimikával való, az élőszóbeli közlést kísérő v. azt helyettesítő kommunikáció
[a gesztusok] eggy másod rendű beszédet formálnak, melly tsak a’ szemnek érthető és ha a’ szájjal való beszéddel ügyesen van öszveillettetve, még egyszer olly érthetvé, indítóvá és foganatossá teszi azt
(1828 Gáti István)
Az érdemes jegyző […] különféle fej- és kézbeli mozdulatok által ügyekezett valamit értésére adni a szolgabirónak; tán azt, hogy ez ama mokány asszony, a ki őt a szobából megugrasztotta; de ugy tetszik, a szolgabiró egészen másképen értette néma beszédét
(1857 Szegfi Mór)
a film látható néma mutatvány; a látható néma mutatvány beszéde a mimika
(1927 Barta Lajos)
kialakult azokban a szakmákban, ahol senkoltak [ti. a továbbutazó, más céhmesternél munkába álló legényeknek kifizették az útiköltséget], a jelekbeli beszéd. Ezeket a titkos jeleket és párbeszédet Erhardt Dillner […] jegyezte le a XVIII. század elején egy kézzel írott számtani könyvbe
(1967 Győriványi Sándor)
4a. (birtokszóként)
vmely lelkiállapotnak, érzelemnek, indulatnak stb. a kifejeződése, tükröződése a megnevezett test(rész) vmely gesztusában, vmilyen megnyilvánulásában
Melly igen szemidnek erös a beszédje?
(1781 Zechenter Antal ford.Corneille)
látta habozva leomló Fürteit a’ kövön, és esdeklő arcza’ beszédét
(1828 Vörösmarty Mihály)
Ha író lettem volna életemben, írtam volna egy könyvet: „A néma tekintetek beszéde”. Ha Wagner lettem volna, írtam volna egy szimfóniát: „A tekintetek viaskodása”
(1922 Zilahy Lajos)
„A mozgás erejéről akarok beszélni, a mozdulatok hatásáról, arról, hogy a test beszéde nem ismer határokat, és hogy miközben képes kifejezni a fájdalmat, vagy felhívni magára mások figyelmét, az öröm, az eksztázis vagy akár a győzelem megmutatására is alkalmas” – mondja az előadásról a koreográfus
(2000 Magyar Hírlap)
ÖU: dicsbeszéd, díszbeszéd, félrebeszéd, férfibeszéd, gúnybeszéd, képbeszéd, körbeszéd, pletykabeszéd, szembeszéd, tájbeszéd, védbeszéd, végbeszéd, versbeszéd
ÖE: beszédanyag, beszédár, beszédegység, beszédelemzés, beszédfejlődés, beszédfelismerés, beszédfolyamat, beszédfordulat, beszédforma, beszédfunkció, beszédhangsúly, beszédidő, beszédkényszer, beszédkultúra, beszédmegértés, beszédművelő, beszédpartner, beszédsajátosság, beszédszakasz, beszédszint, beszédszituáció, beszédszünet, beszédtanítás, beszédtár, beszédtehetség, beszédtett, beszédtöredék, beszédütem
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások