beszoktat ts ige 5a

1. ’engedi, hogy vki vhova beszokjon’ ❖ Béluskának a konyha egy zúgában vetettek ágyat – a szobákba nem fogjuk beszoktatni, határozták el – hisz mi magunk is úgyszolván mindíg a konyhában élünk (1946 Jékely Zoltán C6667, 83).

2. ’eléri, hogy vki vhova rendszeresen járjon’ ❖ [a főváros idegen közönségét is] be kellett édesgetni és szoktatni a magyar színházba (1896 Bayer József CD44) | be kell szoktatniuk a közönséget a teátrumba (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (ritk) ’〈embert v. igavonó állatot〉 neveléssel, szoktatással vmely munka végzésére megtanít’ ❖ A jobbágy fiukból beszoktatott cseléd (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497003, 181) | Talán szántásra voltak beszoktatva [a tehenek], ökör helyett? (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 155) | A csoportban végzett munkának különösen nagy nevelő szerepe volt. A közös munka beszoktatta a kezdőket a munka ritmusába (2000 Magyar néprajz CD47).

3a. ’〈vmely intézménybe, környezetbe〉 járni, ill. 〈vmely helyzetben〉 lenni, ennek rendjéhez alkalmazkodni neveléssel, szoktatással megtanít vkit’ ❖ A’ Gyermek ki-szokott a’ házból, de bé-szoktatom (1794 Magyar nyelvmester C1947, 251) | Mely igen bölcs a természetrend! Apránként szoktatja be az embert helyzetébe (1837 Tóth Péter 8491002, 156) | Megint eszébe jutott fogorvos kollegája, akinek a kislánnyal az volt az esete, hogy az nagyon félt a foghúzástól s hogy beszoktassa a műtéthez, cirógatással, gyöngédséggel, udvarlással vette körül (1929 Móricz Zsigmond CD10) | Noncsi sírásának semmi köze az apjához, mindig sír, ha elmegyek a közeléből. A bölcsődébe is nehéz volt beszoktatni (1994 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.

beszoktat tárgyas ige 5a
1.
engedi, hogy vki vhova beszokjon
Béluskának a konyha egy zúgában vetettek ágyat – a szobákba nem fogjuk beszoktatni, határozták el – hisz mi magunk is úgyszolván mindíg a konyhában élünk
(1946 Jékely Zoltán)
2.
eléri, hogy vki vhova rendszeresen járjon
[a főváros idegen közönségét is] be kellett édesgetni és szoktatni a magyar színházba
(1896 Bayer József)
be kell szoktatniuk a közönséget a teátrumba
(1994 Magyar Hírlap)
3. (ritk)
〈embert v. igavonó állatot〉 neveléssel, szoktatással vmely munka végzésére megtanít
A jobbágy fiukból beszoktatott cseléd
(1854–1855 Ujfalvy Sándor)
Talán szántásra voltak beszoktatva [a tehenek], ökör helyett?
(1941 Móricz Zsigmond)
A csoportban végzett munkának különösen nagy nevelő szerepe volt. A közös munka beszoktatta a kezdőket a munka ritmusába
(2000 Magyar néprajz)
3a.
〈vmely intézménybe, környezetbe〉 járni, ill. 〈vmely helyzetben〉 lenni, ennek rendjéhez alkalmazkodni neveléssel, szoktatással megtanít vkit
A’ Gyermek ki-szokott a’ házból, de bé-szoktatom
(1794 Magyar nyelvmester)
Mely igen bölcs a természetrend! Apránként szoktatja be az embert helyzetébe
(1837 Tóth Péter)
Megint eszébe jutott fogorvos kollegája, akinek a kislánnyal az volt az esete, hogy az nagyon félt a foghúzástól s hogy beszoktassa a műtéthez, cirógatással, gyöngédséggel, udvarlással vette körül
(1929 Móricz Zsigmond)
Noncsi sírásának semmi köze az apjához, mindig sír, ha elmegyek a közeléből. A bölcsődébe is nehéz volt beszoktatni
(1994 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.

Beállítások