beszop ige 2a6

1. ts (rég) ’〈csecsemő, ill. emlősállat kicsinye tejet〉 szopik, ill. 〈vmi mást〉 szopás közben lenyel’ ❖ ez az első Téj, és azzal Gyomrába bé-szopott Ször a’ Bárányoknak felette veszedelmes (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 129) | ebbl az orvosságból semmi a’ tsets-bimbókan ne maradgyan, a’ mit a’ gyermek bé-szophatna (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck C3572, 148) | [a borjú] anyja tejét terméſzeti rend kívl való kívánſággal ſzopván-bé (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457034, 318).

1a. (rég) ’〈képességet, ismeretet〉 szellemi erőfeszítések nélkül elsajátít, magáévá tesz’ ❖ [a nemesség] mindenkor megkülönböztette magát igaz és helyes ki mondásával, mellyet nem könyvekből tanult, hanem ivadékról ivadékra bé szopott (1811 Berzsenyi Dániel C2561, 327) | [Pompeji] érdekes látványt nyujt tudósoknak ugy mint egyszerüen érdeklődőnek, ki csak hirtelenében szopta be az ismereteket Pompejiről (1881 Vértesi Károly C4517, 148).

1b. (/biz, pejor is) ’〈véleményt, magyarázatot stb.〉 gondolkodás, kritika nélkül elhisz, bevesz’ ❖ [a gyermekek] fel-szabadúlnak … hasztalan bé-szopott vélekedésektl (1788 Vályi András C4334, 65) | A nyilvános árlejtés tehát feltétlenül megdrágítaná a dolgot. – No és ezt beszopták? – kérdezte Gyurácz (1913 Lengyel Géza CD10) | Zeus gyönyörűen beszopta ezt a hazugságot (1926 Nagy Endre CD10) | eleve beszoptad a régi akadémiai álláspontot. Mármint hogy ez a korona nem is lehetett Szent István fején, mert az eredeti elveszett, s amit ma tisztelünk, az III. Béla, esetleg Könyves Kálmán idejében készült (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. (biz, pejor) ’〈személyt, ill. bánásmódot〉 tiltakozás, lázad(oz)ás nélkül eltűr, elvisel’ ❖ Nekem ne méltóztassék Móricz-kereszteket hozni Rómából s ne méltóztassék az intézeti dotációmat tízezer pengővel felemelni s ne méltóztassanak nekem udvariaskodni, mert én azt nem szopom be! (1952 Déry Tibor 2051026, 84) | Ha már a sírásnál tartunk, a Kádár-darabot látva sírjunk, hogy ezt az alakot, ezt a kisszerű árulót, többszörös gyilkost és bűnsegédet olyan sokan, olyan sokáig beszoptuk-beszopták, hogy a század leghosszabb történelmi korszaka az ő nevét viseli (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’(szívó mozdulattal) hirtelen a szájába vesz, bekap vmit’ ❖ [állati húst a murénák]mint-egy bé-szopva szívnak és rágnak-le (1787 Mátyus István C3069, 347) | körmére húzott Dámi, hogy beszopta, Mintha medvecúkor volna ráragasztva (1851 Arany János CD01) | Az anyacet aztán beszopta őt [ti. a kicsinyét] egészen a szájába s aztán megint kilökte onnan. Ez volt a reggeli mosdatás (1875 Jókai Mór CD18) | nikotinos bajszát erősen beszopta a sörhabbal (1927 Kassák Lajos 9314008, 14) | Meglepve szopta be alsó ajkát hirtelenjében (1969 Fodor József 9149013, 176) | A felcsalizott fácskát a hal hosszában beszopja, de rántásra az keresztben áll a szájában (1999 Magyar néprajz CD47).

2a. ts (/biz)(szopó, szívó mozdulattal) megiszik, megeszik vmit v. vmiből vmennyit’ ❖ [a giliszták] bvséggel bé-szopják az Orvosságot (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 492) | elhagyja a termet, hogy egy csésze fagylaltot beszopjon (1854 Jókai Mór C2244, 269) | rikkantott egyet-egyet, míg végkép földhöz nem csapta a beszopott szesz (1900 Abonyi Árpád C0476, 28) | Aki bort nem kóstolt, lehet az is részeg, s józan, ki beszopta cseppig az egészet (1968 Horváth Imre 9260017, 25).

2b. tn (tárgyragos határozóval is) (biz) ’lerészegedik, becsíp; berúg’ ❖ Rikoltozó sühederek […] vonulnak be a vendéglő udvarára, fölbokrétázva s még most csak beszopva (1883 Kacziány Géza C2472, 1) | „Vivát Gáribáldi!” – szerette volna kiáltani, mint apja, a néhai falusi asztalos szokta, ha jól ment a munka vagy beszopott kicsit (1916 Kaffka Margit CD10) | végűl alszunk, beszopva, mint a csap (1943 Mészöly Dezső ford.–Villon C4979, 91) | Igaza van a Mancinak, én ittam, Ricsi, beszoptam egy kicsit (1969 Mándy Iván 9420026, 211).

2c. ts (rég) ’elnyel, magába fogad, magába szív vmit’ ❖ a’ nedvességet bé szopo eretskéknek nyilatkozásaik […] inkább vagy kevé’sbbé vagynak meg dugulva (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 47) | a fagyos föld nem képes a kiolvasztott trágya zsirját magába szívni s beszopni (1857 Boross Mihály C1159, 34) | a mérges tenger, mint pokol örvénye Beszopta, nyelte mind, a kit talált (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 98).

3. tn ’pórul jár (vmivel), megjárja (vmivel)’ ❖ beszop […] megjár, pórul jár, ráfizet (1998 Kövecses Zoltán C6262, 36).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. szopik; ÉKsz.

beszop ige 2a6
1. tárgyas (rég)
〈csecsemő, ill. emlősállat kicsinye tejet〉 szopik, ill. 〈vmi mást〉 szopás közben lenyel
ez az első Téj, és azzal Gyomrába bé-szopott Ször a’ Bárányoknak felette veszedelmes
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
ebbl az orvosságból semmi a’ tsets-bimbókan ne maradgyan, a’ mit a’ gyermek bé-szophatna
(1780 Rácz Sámuel ford.Störck)
[a borjú] anyja tejét terméſzeti rend kívl való kívánſággal ſzopván-bé
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
1a. (rég)
〈képességet, ismeretet〉 szellemi erőfeszítések nélkül elsajátít, magáévá tesz
[a nemesség] mindenkor megkülönböztette magát igaz és helyes ki mondásával, mellyet nem könyvekből tanult, hanem ivadékról ivadékra bé szopott
(1811 Berzsenyi Dániel)
[Pompeji] érdekes látványt nyujt tudósoknak ugy mint egyszerüen érdeklődőnek, ki csak hirtelenében szopta be az ismereteket Pompejiről
(1881 Vértesi Károly)
1b. (/biz, pejor is)
〈véleményt, magyarázatot stb.〉 gondolkodás, kritika nélkül elhisz, bevesz
[a gyermekek] fel-szabadúlnak … hasztalan bé-szopott vélekedésektl
(1788 Vályi András)
A nyilvános árlejtés tehát feltétlenül megdrágítaná a dolgot. – No és ezt beszopták? – kérdezte Gyurácz
(1913 Lengyel Géza)
Zeus gyönyörűen beszopta ezt a hazugságot
(1926 Nagy Endre)
eleve beszoptad a régi akadémiai álláspontot. Mármint hogy ez a korona nem is lehetett Szent István fején, mert az eredeti elveszett, s amit ma tisztelünk, az III. Béla, esetleg Könyves Kálmán idejében készült
(2000 Magyar Hírlap)
1c. (biz, pejor)
〈személyt, ill. bánásmódot〉 tiltakozás, lázad(oz)ás nélkül eltűr, elvisel
Nekem ne méltóztassék Móricz-kereszteket hozni Rómából s ne méltóztassék az intézeti dotációmat tízezer pengővel felemelni s ne méltóztassanak nekem udvariaskodni, mert én azt nem szopom be!
(1952 Déry Tibor)
Ha már a sírásnál tartunk, a Kádár-darabot látva sírjunk, hogy ezt az alakot, ezt a kisszerű árulót, többszörös gyilkost és bűnsegédet olyan sokan, olyan sokáig beszoptuk-beszopták, hogy a század leghosszabb történelmi korszaka az ő nevét viseli
(2000 Magyar Hírlap)
2. tárgyas
(szívó mozdulattal) hirtelen a szájába vesz, bekap vmit
[állati húst a murénák]mint-egy bé-szopva szívnak és rágnak-le
(1787 Mátyus István)
körmére húzott Dámi, hogy beszopta, Mintha medvecúkor volna ráragasztva
(1851 Arany János)
Az anyacet aztán beszopta őt [ti. a kicsinyét] egészen a szájába s aztán megint kilökte onnan. Ez volt a reggeli mosdatás
(1875 Jókai Mór)
nikotinos bajszát erősen beszopta a sörhabbal
(1927 Kassák Lajos)
Meglepve szopta be alsó ajkát hirtelenjében
(1969 Fodor József)
A felcsalizott fácskát a hal hosszában beszopja, de rántásra az keresztben áll a szájában
(1999 Magyar néprajz)
2a. tárgyas (/biz)
(szopó, szívó mozdulattal) megiszik, megeszik vmit v. vmiből vmennyit
[a giliszták] bvséggel bé-szopják az Orvosságot
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
elhagyja a termet, hogy egy csésze fagylaltot beszopjon
(1854 Jókai Mór)
rikkantott egyet-egyet, míg végkép földhöz nem csapta a beszopott szesz
(1900 Abonyi Árpád)
Aki bort nem kóstolt, lehet az is részeg, s józan, ki beszopta cseppig az egészet
(1968 Horváth Imre)
2b. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (biz)
lerészegedik, becsíp; berúg
Rikoltozó sühederek […] vonulnak be a vendéglő udvarára, fölbokrétázva s még most csak beszopva
(1883 Kacziány Géza)
„Vivát Gáribáldi!” – szerette volna kiáltani, mint apja, a néhai falusi asztalos szokta, ha jól ment a munka vagy beszopott kicsit
(1916 Kaffka Margit)
végűl alszunk, beszopva, mint a csap
(1943 Mészöly Dezső ford.Villon)
Igaza van a Mancinak, én ittam, Ricsi, beszoptam egy kicsit
(1969 Mándy Iván)
2c. tárgyas (rég)
elnyel, magába fogad, magába szív vmit
a’ nedvességet bé szopo eretskéknek nyilatkozásaik […] inkább vagy kevé’sbbé vagynak meg dugulva
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
a fagyos föld nem képes a kiolvasztott trágya zsirját magába szívni s beszopni
(1857 Boross Mihály)
a mérges tenger, mint pokol örvénye Beszopta, nyelte mind, a kit talált
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
3. tárgyatlan
pórul jár (vmivel), megjárja (vmivel)
beszop […] megjár, pórul jár, ráfizet
(1998 Kövecses Zoltán)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. szopik; ÉKsz.

Beállítások