beteg mn és fn 

I. mn 13B3

1. (túlzó is) ’olyan 〈ember v. állat〉, aki v. amely vmilyen betegségben szenved, nem egészséges, teste v. elméje rendellenesen, kórosan, az egészségestől eltérően működik, ill. aki v. ami abnormálisan gyenge, erőtlen’ ❖ a’ beteg barmotskának terjéket [= méregtelenítő gyógyszert] kell adni (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462003, 174) | Valóban beteg vagyok a szívemre (1802 Adeline ford. C0524, 262) | félrerohant a néptömeg közül, s egy sír mellé hasra fekve, beteggé röhögte magát (1846 Jókai Mór C2246, 130) | súlyos betegen feküdt (1892 Pór Antal CD55) | [a lord] a faun tippjeivel betegre nyerte magát (1913 Ambrus Zoltán C0604, 391) | e tört, betegre vert agy (1923 József Attila CD01) | [Bruce] konstatálta, hogy minél betegebb az állat, annál nagyobb számban találhatók ezek az átkozott kígyócskák [ti. a trypanosomák] a vérükben (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [A rab] rádöbben: gyenge, kiszolgáltatott, beteg. A fogatlan aggastyán is erősebb nála (1967 Gábor Áron 9813003, 185) | van, aki betegre zabálja magát (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’nem egészséges, kóros állapotú, (tartósan) zavart működésű 〈test(rész), szerv(rendszer) stb.〉’ ❖ Courtivron Urnak probái, mellyeket beteg börön tett, bizontalanok (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein 7351012, 141) | a’ beteg csontok’ összenövése (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310010, 58) | a beteg szervezet kórosan megváltozott vegyi folyamataival (1895 PallasLex. CD02) | beteg szíve felmondta örökre a szolgálatot (1925 Schöpflin Aladár 9590006, 135) | a beteg pajzsmirigy túl sok vagy túl kevés jódot halmoz fel (2000 Természet Világa CD50).

1b. (átv is) ’ilyen emberre, állatra jellemző, vkinek a kóros állapotára valló v. arra emlékeztető megnyilvánulás, működés, jelenség stb.’ ❖ beteg hangszóval énekelni nem lehet (1846 Bartay András 8031002, 202) | nálunk a’ magyar szellemű nőnevelés betegen nyög (1846 Életképek 8614001, 584) | [Az albatrosz] fehér, nagy szárnyait borzolja betegen (1906 Juhász Gyula¹ ford.–Baudelaire C2454, 351) | mint a kényeskedő gyermek, elkezdett beteg hangon nyöszörögni, siránkozni (1918 Füst Milán CD10) | Vontatott, beteg séta volt, annyi bizonyos. Vánszorgásnak is beillett (1989 Csengey Dénes 1028003, 42).

1c. (vmely kórokozó által megtámadott és a) satnyulás jeleit mutató, ill. fejlődésben elmaradt 〈növény(i rész)〉’ ❖ Még a’ jó bortól-is léſzen újuláſok, Sindevéſzö [= csenevész], ’s beteg Fáknak gyógyúláſok El-hullott levelekben. Mivel véſznek attól új elevenséget (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225008, 82) | Lekonyúl a beteg liliom s tulipánt (1792 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Gyümölcskertünk hernyó emészti, Betegek a szőllő gerézdi (1855 Arany János 8014074, 249) | A beteg leveleket le kell tépni és elégetni (1912 RévaiNagyLex. C5700, 371) | ne metsszük meg ezeket a bokrokat, csupán a beteg, száraz részeket vágjuk ki belőlük (1997 Lakáskultúra CD39).

1d. (túlzó is) ’vmely esemény, helyzet, baj stb. miatt lelkileg szenvedő(, abba belebetegedett) 〈személy〉’ ❖ Én setét a’ bútól ’S vágy miatt beteg (1841 Vörösmarty Mihály 8524288, 17) | Megesküdtek, hogy ön beteg utánam (1871 Arany László ford.–Shakespeare C3734, 112) | amióta az ön balsorsát megtudtam, folyvást beteg vagyok bele. Hat nap óta nem alszom, nem eszem, nincs nyugodalmam (1877 Jókai Mór CD18) | érted beteg ő [ti. Piroska], kedves fiam (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | Anyád beteg az aggodalomtól (1913 Babits Mihály 9014130, 183) | E vót a szégyen, ebbe lett beteg Mojzes Pál bátyám (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 116) | Beteg vagyok a tétlenségtől, a helyzetemtől (1977 Kertész Imre² CD41).

2. (meg)zavart működésű 〈tudat, lélek stb.〉, ill. természetellenes, perverz módon szokatlan v. beteges(en túlzó), kóros 〈megnyilvánulás, gondolati, érzelmi v. lelki tevékenység〉’ ❖ Beteg ész (1790 Virágszótár C3337, 325) | Hátha mindaz mit hallottam, és láttam, csak beteg lelkem álma volt (1863 Lauka Gusztáv 8268036, 78) | [külföldön] tájék, szokások, látványosságok, mind a szokatlan, az ismeretlen, az ujnak ingerével birnak és a lehangolt beteg kedélyre üditőleg hatnak (1882 Vajda János 8503075, 132) | De Sade márki beteg képzelete (1915 Ambrus Zoltán CD10) | [a feleség, Károlyi Zsuzsánna] beteg féltékenységével elidegeníti magától [Bethlen Gábor fejedelmet] (1935 Schöpflin Aladár CD10) | beteg rögeszme (1945 Sőtér István 9613002, 25) | beteg tudat (1990 Kertész Imre² CD41).

3. ’gyenge, halvány, tompa 〈jelenség〉, ill. ilyen módon megnyilvánuló 〈dolog stb.〉’ ❖ Ez éj beteg napfénynek mondható (1864 Ács Zsigmond ford.–Shakespeare C3725, 207) | Az örökké sápadt, beteg ég alatt, ködök cellájában szövi álmait (1905 Juhász Gyula¹ 9284825, 70) | gyámoltalan, beteg zene (1933 Kardos László CD10) | A Père Lachaise-i rét, beteg Fényekkel: mint az éji pászta (1961 e. Havas Ervin 9231001, 7).

4. (irod) ’rossz állapotban levő, sérült, romos v. tönkrement, ill. ócska 〈(használati) tárgy〉’ ❖ Ingadozón, mint a beteg oszlop, [lerogyott] (1827 Vörösmarty Mihály CD01) | Kő kövön nem maradt, csak az isten házán. A templom maradt meg – de ez is betegen – Hogy a pusztulásnak gyászolója legyen (1845 Petőfi Sándor CD01) | István nézte a butorokat, kicsinyek és barátságtalanok voltak, törpe, nyiszlett, beteg butorok (1920 Kosztolányi Dezső 9359180, 36) | sok rossz beteg óra számlapján száz kidőlt világ áll (1972 Takáts Gyula 2021052, 1032).

5. (vál) ’hanyatló, széteső, a bomlás, ill. a működésképtelenség jeleit mutató 〈csoport, közösség, (intézmény)rendszer, ill. felfogás〉’ ❖ beteg hazának (1840 Vörösmarty Mihály 8524287, 10) | az ily vad s elfajult népeket a mi szintén már beteg culturánkkal, és otthon is ingadozó politikai intézményeink gépi átültetésével lehet-e regenerálni? (1870 Kecskeméthy Aurél 8231002, 136) | [Ady] az anarchia és a beteg dekadencia lantosa (1920 Szekfű Gyula CD06) | Beteg egészségüggyel egy beteg társadalmat nem lehet talpra állítani (1994 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’egészségtelen, visszás, beteges 〈(társadalmi) jelenség, állapot stb.〉’ ❖ mindez legfeljebb egy fonák, tengelyéből kifordult és anarchiába fullasztott társadalom beteg jelensége, nem maga az élet a szó felsőbb értelmében (1933 Bajcsy-Zsilinszky Endre CD10) | az emberfaj nem más, mint megveszekedett fenevadak csordája, amelynek beteg tulajdonságait csupán felszabadítja a vírus alakjában megjelenő Gonosz (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 3B2

1. ’vmilyen betegségben szenvedő személy’ ❖ Ha moſt-is üdvözitönk ekképpen gyógyitaná-meg a’ betegeket, kétség kivül nagyobb búzgósággal keresnék, és követnék ötet az emberek (1772 Vajda Sámuel 7365001, 147) | Miolta az orvosok jelen vagynak [a faluban], s a betegeket jókor gond alá vehetik, a nyavalya [ti. a kolerajárvány] nagyot szelídűlt (1831 Kölcsey Ferenc 8253063, 393) | az idült beteg valószinüleg hosszabb gyaloglás közben ájult el (1885 Cziklay Lajos 8075001, 33) | rossz állapotban levő, ágyban fekvő beteg (1961 Buga László 9075001, 150) | a pszichiátriai betegek személyiségi jogait az egészségügyi ellátás során bizony fokozott védelemben kell részesíteni (1998 Országgyűlési Napló CD62) | daganatos betegek otthoni gondozását (2000 Új Könyvek CD29) betegek háza (rég) ’ilyen emberek gyógyítására, kezelésére, ápolására létesített intézmény, épület, betegház’ ❖ A Csáſzár és Király  Felsége meg-tekíntvén […] a Betegek házát (Lazaretumot) (1783 Magyar Hírmondó 7444039, 321) | Magyar-Országnak közép pontyán … alkalmas Betegek-házat fog ö Felsége [építtetni] (1786 Magyar Hírmondó C0274, 70) | Azután a betegek házát néztük meg, hol a 260 Fogoly közűl csak öt volt (1833 Bölöni Farkas Sándor C1176, 117) beteg(ek)hez látó (rég) ’ilyen emberekkel (hivatásszerűen) foglalkozó, törődő személy, betegápoló’ ❖ A’ Monárkháné meg-tudván állapotomat, szánakodásra indúla, és hozzám kldé a’ maga Udvari Orvosait, st még egy könyörl [= ti. irgalmas rendi] Barátot, mint beteghez látót (1788 Ungi Pál ford.–Trenck C4474, 195) | hagyhat a’ betegek mellett szükséges számu seb-orvosokat és beteghez-látókat (1799 Magyar Kurír C0336, 152) | kívántatik … Egy betegekhez látó. (Krankenwarter) [!] (1806 Hazai Tudósítások C0187, 334) beteget jelent (munkahelyén) bejelenti, hogy betegség miatt nem dolgozik, betegállományba megy, ill. betegségére hivatkozva nem végzi el a feladatát, nem megy el vhova’ ❖ Az állomásfőnök már kénytelen volt beteget jelenteni, annyiszor nyitogatták rá az ajtót (1893 Szilágy 8665001, 2) | Öt nap óta nem voltam hivatalban. Telefonon beteget jelentettem (1922 Zilahy Lajos 9799003, 50) | Deli beteget jelentett, nem járt be a szerkesztőségbe (1973 Major Ottó 9415001, 58) | Mivel Turócszentmártonban az iskolaköteles gyerekek 30–40 százaléka beteget jelentett, egy hétre bezártak az iskolák (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rendsz. birtokszóként) ’〈vmely orvoshoz v. kórházhoz fűződő viszony vonatkozásában:〉 az ő kezelésében, ellátásában részesülő személy, páciens’ ❖ Vedd kegyes Olvasó ezen ſok ezerſzer hozzá fogott ’s meg-annyiſzor a’ magokhoz ſzóllíttatott ſzámtalan Betegeim által félben-hagyott munkámat (1791 Benkő Sámuel 7038001, XI) | a könyörülő [ti. irgalmas rendi] szerzetek’ némbereinek is tiltva van a kórház’ némelly lázas betegeit ápolni, a ragály’ félelme miatt? (1847 Kemény Zsigmond 8235023, 138) | A doktor Katánghynak nehéz betegjei lehetnek (1896–1897 Mikszáth Kálmán CD04) | a személyzet már előkészítette a következő beteget a hályogműtéthez (1966 Brand Imre CD52) | Rapaport doktor néhány hónap leforgása alatt elvesztette a tekintélyét betege [ti. József Attila] előtt (1987–1988 Valachi Anna 2019003, 588) | Lehetnek orvosok, akik olyan mértékű jövedelemre tesznek szert a privát betegektől, hogy már nem éri meg nekik közalkalmazottként a „másik” folyosón is dolgozni (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. (birtokszóként) ’vkinek betegségben szenvedő(, az ő segítségére, ellátására szoruló) ismerőse, hozzátartozója’ ❖ – Óh, én kedves gyermekem! – zokogott a tanácsos, égő arcát betege fehér köntösébe rejtve (1854 Jókai Mór CD18) | [A királyné] maga akart virrasztani kedves betegje ágyánál (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | szabad-e akár csak két napra is itthagynom betegemet, akinek állapota, úgy tűnik, éppen válságosra fordul (1993 Kertész Imre² CD41) | A január 1-jén hatályba lépett új egészségügyi törvény elméletben megteremti a lehetőséget arra, hogy a közvetlen hozzátartozó, bizonyos esetekben, a nap 24 órájában szeretett betege ágya mellett maradjon (1998 Magyar Hírlap CD09).

1c. (birtokszóként) (rég) ’〈vmilyen kórtól〉 megbetegedett személy’ ❖ Most már a nyavalyák fonnyasztó serege Ráütvén, régólta volt ennek betege (1794 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | rettenetes ragály betegei (1882 Jókai Mór CD18) | ez volt az idő, mikor a csipőfájás betege lettem s a bal lábamra megbénultam (1905 Vámbéry Ármin 8507001, 9) | [a férfi] hónapokig betege lesz sérüléseinek, aztán felgyógyul (1915 Lendvai István CD10).

2. (birtokszóként) ’vmivel kórosan függő viszonyban, ill. vmitől kórosan befolyásolt, meghatározott állapotban levő személy’ ❖ Szerelem Betegének tsúfolnak! (1794 Kármán József² 7165022, 194) | szenvedélyem betege vagyok (1846 Pompéry János 8372001, 132) | Betegje tán e súgárzó szemeknek? (1863 Madách Imre 8284009, 602) | Anyám valósággal betege lett a gondnak (1921 Tersánszky Józsi Jenő 9706001, 125) | [Ady] szívesen itta a legsavanyúbb vinkót is, valósággal betege volt a bornak (1940 Pintér Jenő CD44) | Margit csaknem eszeveszetten tiltakozott a gondolat ellen, hogy őt akárkivel összefektessék holta után; egészen betege lett a gondolatnak (1985 Szakonyi Károly 9635002, 23).

Ö: alkohol~, cukor~, drog~, elme~, gyomor~, holt~, ideg~, iskola~, kedély~, láz~, lelki~, magán~, mell~, nagy~, pánik~, rák~, szenvedély~, szív~, tengeri~, tüdő~, vese~.

UB: -forgalom.

ÖU: agy~, akarat~, átlag~, bél~, bőr~, epe~, epilepszia~, ér~, ész~, fekély~, fül~, gége~, himlő~, ingyen~, kolera~, lélek~, máj~, pestis~, szem~.

ÖE: ~anyag, ~egylet, ~irányító, ~képű, ~lap, ~létszám, ~nap, ~osztály, ~őr, ~őrző, ~segítő, ~szállítmány, ~szék, ~társ, ~tologató.

Sz: betegül.

Vö. CzF. ~, betegen, betegül; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, betegen; ÚMTsz.

beteg melléknév és főnév
I. melléknév 13B3
1. (túlzó is)
olyan 〈ember v. állat〉, aki v. amely vmilyen betegségben szenved, nem egészséges, teste v. elméje rendellenesen, kórosan, az egészségestől eltérően működik, ill. aki v. ami abnormálisan gyenge, erőtlen
a’ beteg barmotskának terjéket [= méregtelenítő gyógyszert] kell adni
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
Valóban beteg vagyok a szívemre
(1802 Adeline ford.)
félrerohant a néptömeg közül, s egy sír mellé hasra fekve, beteggé röhögte magát
(1846 Jókai Mór)
súlyos betegen feküdt
(1892 Pór Antal)
[a lord] a faun tippjeivel betegre nyerte magát
(1913 Ambrus Zoltán)
e tört, betegre vert agy
(1923 József Attila)
[Bruce] konstatálta, hogy minél betegebb az állat, annál nagyobb számban találhatók ezek az átkozott kígyócskák [ti. a trypanosomák] a vérükben
(1933 Az állatok világa ford.)
[A rab] rádöbben: gyenge, kiszolgáltatott, beteg. A fogatlan aggastyán is erősebb nála
(1967 Gábor Áron)
van, aki betegre zabálja magát
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
nem egészséges, kóros állapotú, (tartósan) zavart működésű 〈test(rész), szerv(rendszer) stb.〉
Courtivron Urnak probái, mellyeket beteg börön tett, bizontalanok
(1784 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
a’ beteg csontok’ összenövése
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
a beteg szervezet kórosan megváltozott vegyi folyamataival
(1895 PallasLex.)
beteg szíve felmondta örökre a szolgálatot
(1925 Schöpflin Aladár)
a beteg pajzsmirigy túl sok vagy túl kevés jódot halmoz fel
(2000 Természet Világa)
1b. (átv is)
ilyen emberre, állatra jellemző, vkinek a kóros állapotára valló v. arra emlékeztető megnyilvánulás, működés, jelenség stb.
beteg hangszóval énekelni nem lehet
(1846 Bartay András)
nálunk a’ magyar szellemű nőnevelés betegen nyög
(1846 Életképek)
[Az albatrosz] fehér, nagy szárnyait borzolja betegen
(1906 Juhász Gyula¹ ford.Baudelaire)
mint a kényeskedő gyermek, elkezdett beteg hangon nyöszörögni, siránkozni
(1918 Füst Milán)
Vontatott, beteg séta volt, annyi bizonyos. Vánszorgásnak is beillett
(1989 Csengey Dénes)
1c.
(vmely kórokozó által megtámadott és a) satnyulás jeleit mutató, ill. fejlődésben elmaradt 〈növény(i rész)
Még a’ jó bortól-is léſzen újuláſok, Sindevéſzö [= csenevész], ’s beteg Fáknak gyógyúláſok El-hullott levelekben. Mivel véſznek attól új elevenséget
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Lekonyúl a beteg liliom s tulipánt
(1792 Csokonai Vitéz Mihály)
Gyümölcskertünk hernyó emészti, Betegek a szőllő gerézdi
(1855 Arany János)
A beteg leveleket le kell tépni és elégetni
(1912 RévaiNagyLex.)
ne metsszük meg ezeket a bokrokat, csupán a beteg, száraz részeket vágjuk ki belőlük
(1997 Lakáskultúra)
1d. (túlzó is)
vmely esemény, helyzet, baj stb. miatt lelkileg szenvedő(, abba belebetegedett) 〈személy〉
Én setét a’ bútól ’S vágy miatt beteg
(1841 Vörösmarty Mihály)
Megesküdtek, hogy ön beteg utánam
(1871 Arany László ford.Shakespeare)
amióta az ön balsorsát megtudtam, folyvást beteg vagyok bele. Hat nap óta nem alszom, nem eszem, nincs nyugodalmam
(1877 Jókai Mór)
érted beteg ő [ti. Piroska], kedves fiam
(1900 Mikszáth Kálmán)
Anyád beteg az aggodalomtól
(1913 Babits Mihály)
E vót a szégyen, ebbe lett beteg Mojzes Pál bátyám
(1935 Móricz Zsigmond)
Beteg vagyok a tétlenségtől, a helyzetemtől
(1977 Kertész Imre²)
2.
(meg)zavart működésű 〈tudat, lélek stb.〉, ill. természetellenes, perverz módon szokatlan v. beteges(en túlzó), kóros 〈megnyilvánulás, gondolati, érzelmi v. lelki tevékenység〉
Beteg ész
(1790 Virágszótár)
Hátha mindaz mit hallottam, és láttam, csak beteg lelkem álma volt
(1863 Lauka Gusztáv)
[külföldön] tájék, szokások, látványosságok, mind a szokatlan, az ismeretlen, az ujnak ingerével birnak és a lehangolt beteg kedélyre üditőleg hatnak
(1882 Vajda János)
De Sade márki beteg képzelete
(1915 Ambrus Zoltán)
[a feleség, Károlyi Zsuzsánna] beteg féltékenységével elidegeníti magától [Bethlen Gábor fejedelmet]
(1935 Schöpflin Aladár)
beteg rögeszme
(1945 Sőtér István)
beteg tudat
(1990 Kertész Imre²)
3.
gyenge, halvány, tompa 〈jelenség〉, ill. ilyen módon megnyilvánuló 〈dolog stb.〉
Ez éj beteg napfénynek mondható
(1864 Ács Zsigmond ford.Shakespeare)
Az örökké sápadt, beteg ég alatt, ködök cellájában szövi álmait
(1905 Juhász Gyula¹)
gyámoltalan, beteg zene
(1933 Kardos László)
A Père Lachaise-i rét, beteg Fényekkel: mint az éji pászta
(1961 e. Havas Ervin)
4. (irod)
rossz állapotban levő, sérült, romos v. tönkrement, ill. ócska (használati) tárgy〉
Ingadozón, mint a beteg oszlop, [lerogyott]
(1827 Vörösmarty Mihály)
Kő kövön nem maradt, csak az isten házán. A templom maradt meg – de ez is betegen – Hogy a pusztulásnak gyászolója legyen
(1845 Petőfi Sándor)
István nézte a butorokat, kicsinyek és barátságtalanok voltak, törpe, nyiszlett, beteg butorok
(1920 Kosztolányi Dezső)
sok rossz beteg óra számlapján száz kidőlt világ áll
(1972 Takáts Gyula)
5. (vál)
hanyatló, széteső, a bomlás, ill. a működésképtelenség jeleit mutató 〈csoport, közösség, (intézmény)rendszer, ill. felfogás〉
beteg hazának
(1840 Vörösmarty Mihály)
az ily vad s elfajult népeket a mi szintén már beteg culturánkkal, és otthon is ingadozó politikai intézményeink gépi átültetésével lehet-e regenerálni?
(1870 Kecskeméthy Aurél)
[Ady] az anarchia és a beteg dekadencia lantosa
(1920 Szekfű Gyula)
Beteg egészségüggyel egy beteg társadalmat nem lehet talpra állítani
(1994 Magyar Hírlap)
5a.
egészségtelen, visszás, beteges (társadalmi) jelenség, állapot stb.〉
mindez legfeljebb egy fonák, tengelyéből kifordult és anarchiába fullasztott társadalom beteg jelensége, nem maga az élet a szó felsőbb értelmében
(1933 Bajcsy-Zsilinszky Endre)
az emberfaj nem más, mint megveszekedett fenevadak csordája, amelynek beteg tulajdonságait csupán felszabadítja a vírus alakjában megjelenő Gonosz
(1995 Magyar Hírlap)
II. főnév 3B2
1.
vmilyen betegségben szenvedő személy
Ha moſt-is üdvözitönk ekképpen gyógyitaná-meg a’ betegeket, kétség kivül nagyobb búzgósággal keresnék, és követnék ötet az emberek
(1772 Vajda Sámuel)
Miolta az orvosok jelen vagynak [a faluban], s a betegeket jókor gond alá vehetik, a nyavalya [ti. a kolerajárvány] nagyot szelídűlt
(1831 Kölcsey Ferenc)
az idült beteg valószinüleg hosszabb gyaloglás közben ájult el
(1885 Cziklay Lajos)
rossz állapotban levő, ágyban fekvő beteg
(1961 Buga László)
a pszichiátriai betegek személyiségi jogait az egészségügyi ellátás során bizony fokozott védelemben kell részesíteni
(1998 Országgyűlési Napló)
daganatos betegek otthoni gondozását
(2000 Új Könyvek)
betegek háza (rég)
ilyen emberek gyógyítására, kezelésére, ápolására létesített intézmény, épület, betegház
A Csáſzár és Király  Felsége meg-tekíntvén […] a Betegek házát (Lazaretumot)
(1783 Magyar Hírmondó)
Magyar-Országnak közép pontyán … alkalmas Betegek-házat fog ö Felsége [építtetni]
(1786 Magyar Hírmondó)
Azután a betegek házát néztük meg, hol a 260 Fogoly közűl csak öt volt
(1833 Bölöni Farkas Sándor)
beteg(ek)hez látó
(rég)
ilyen emberekkel (hivatásszerűen) foglalkozó, törődő személy, betegápoló
A’ Monárkháné meg-tudván állapotomat, szánakodásra indúla, és hozzám kldé a’ maga Udvari Orvosait, st még egy könyörl [= ti. irgalmas rendi] Barátot, mint beteghez látót
(1788 Ungi Pál ford.Trenck)
hagyhat a’ betegek mellett szükséges számu seb-orvosokat és beteghez-látókat
(1799 Magyar Kurír)
kívántatik … Egy betegekhez látó. (Krankenwarter) [!]
(1806 Hazai Tudósítások)
beteget jelent
(munkahelyén) bejelenti, hogy betegség miatt nem dolgozik, betegállományba megy, ill. betegségére hivatkozva nem végzi el a feladatát, nem megy el vhova
Az állomásfőnök már kénytelen volt beteget jelenteni, annyiszor nyitogatták rá az ajtót
(1893 Szilágy)
Öt nap óta nem voltam hivatalban. Telefonon beteget jelentettem
(1922 Zilahy Lajos)
Deli beteget jelentett, nem járt be a szerkesztőségbe
(1973 Major Ottó)
Mivel Turócszentmártonban az iskolaköteles gyerekek 30–40 százaléka beteget jelentett, egy hétre bezártak az iskolák
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (rendsz. birtokszóként)
〈vmely orvoshoz v. kórházhoz fűződő viszony vonatkozásában:〉 az ő kezelésében, ellátásában részesülő személy, páciens
Vedd kegyes Olvasó ezen ſok ezerſzer hozzá fogott ’s meg-annyiſzor a’ magokhoz ſzóllíttatott ſzámtalan Betegeim által félben-hagyott munkámat
(1791 Benkő Sámuel)
a könyörülő [ti. irgalmas rendi] szerzetek’ némbereinek is tiltva van a kórház’ némelly lázas betegeit ápolni, a ragály’ félelme miatt?
(1847 Kemény Zsigmond)
A doktor Katánghynak nehéz betegjei lehetnek
(1896–1897 Mikszáth Kálmán)
a személyzet már előkészítette a következő beteget a hályogműtéthez
(1966 Brand Imre)
Rapaport doktor néhány hónap leforgása alatt elvesztette a tekintélyét betege [ti. József Attila] előtt
(1987–1988 Valachi Anna)
Lehetnek orvosok, akik olyan mértékű jövedelemre tesznek szert a privát betegektől, hogy már nem éri meg nekik közalkalmazottként a „másik” folyosón is dolgozni
(1996 Magyar Hírlap)
1b. (birtokszóként)
vkinek betegségben szenvedő(, az ő segítségére, ellátására szoruló) ismerőse, hozzátartozója
– Óh, én kedves gyermekem! – zokogott a tanácsos, égő arcát betege fehér köntösébe rejtve
(1854 Jókai Mór)
[A királyné] maga akart virrasztani kedves betegje ágyánál
(1881 Mikszáth Kálmán)
szabad-e akár csak két napra is itthagynom betegemet, akinek állapota, úgy tűnik, éppen válságosra fordul
(1993 Kertész Imre²)
A január 1-jén hatályba lépett új egészségügyi törvény elméletben megteremti a lehetőséget arra, hogy a közvetlen hozzátartozó, bizonyos esetekben, a nap 24 órájában szeretett betege ágya mellett maradjon
(1998 Magyar Hírlap)
1c. (birtokszóként) (rég)
〈vmilyen kórtól〉 megbetegedett személy
Most már a nyavalyák fonnyasztó serege Ráütvén, régólta volt ennek betege
(1794 Csokonai Vitéz Mihály)
rettenetes ragály betegei
(1882 Jókai Mór)
ez volt az idő, mikor a csipőfájás betege lettem s a bal lábamra megbénultam
(1905 Vámbéry Ármin)
[a férfi] hónapokig betege lesz sérüléseinek, aztán felgyógyul
(1915 Lendvai István)
2. (birtokszóként)
vmivel kórosan függő viszonyban, ill. vmitől kórosan befolyásolt, meghatározott állapotban levő személy
Szerelem Betegének tsúfolnak!
(1794 Kármán József²)
szenvedélyem betege vagyok
(1846 Pompéry János)
Betegje tán e súgárzó szemeknek?
(1863 Madách Imre)
Anyám valósággal betege lett a gondnak
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
[Ady] szívesen itta a legsavanyúbb vinkót is, valósággal betege volt a bornak
(1940 Pintér Jenő)
Margit csaknem eszeveszetten tiltakozott a gondolat ellen, hogy őt akárkivel összefektessék holta után; egészen betege lett a gondolatnak
(1985 Szakonyi Károly)
UB: -forgalom
ÖU: agybeteg, akaratbeteg, átlagbeteg, bélbeteg, bőrbeteg, epebeteg, epilepsziabeteg, érbeteg, észbeteg, fekélybeteg, fülbeteg, gégebeteg, himlőbeteg, ingyenbeteg, kolerabeteg, lélekbeteg, májbeteg, pestisbeteg, szembeteg
ÖE: beteganyag, betegegylet, betegirányító, betegképű, beteglap, beteglétszám, betegnap, betegosztály, betegőr, betegőrző, betegsegítő, betegszállítmány, betegszék, betegtárs, betegtologató
Sz: betegül
Vö. CzF. ~, betegen, betegül; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, betegen; ÚMTsz.

Beállítások