beteljesül tn ige 1c1

1. ’〈jövőre vonatkozó elképzelés, kijelentés, ill. vágy, remény, kívánság stb.〉 valóra válik, megvalósul’ ❖ A’ grófné él, nagy világ nyilt meg előtte, ’s a’ mit nem mert álmodni, beteljesült (1833 Szemlélő 8664001, 6) | Nem minden várakozás teljesül be (1875 Arany János ford.–Szollogub C0662, 16) | meg lehetsz nyugodva, mert kívánságod beteljesül (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 112) | azt tartották róla [ti. az átokról], hogy előbb-utóbb beteljesül (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153009, 789).

1a. (rég) ’〈(vminek) az igazság(a)〉 vmiben teljes egészében megmutatkozik, nyilvánvalóvá válik, ill. beigazolódik’ ❖ Azon közmondás ’gazdag paraszt teszi a’ gazdag földesurat’ honunkban nem mindég teljesül be (1830 Széchenyi István CD1501) | a’ jámbor háznép’ sorsa naponkint javult, rajta bételjesülve lőn ama sz. ige: „A’ ki bizik az Istenben nem hagyatik az szégyenben” (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190001, 136) | apósom mindenéből tökéletesen kipusztulva végre koldusbotra jutott, s rajta is mint más sokakon beteljesült, hogy az ebül jött szerzéknek ebül kell elveszni (1858 Táncsics Mihály 8463002, 46).

2. ’kiteljesedik, teljessé válik(, és befejeződik) vmi’ ❖ szeretett és boldog volt, végzete beteljesült, – ne sajnáljuk őt (1877 Wohl Janka C4560, 85) | beteljesültek az idők (1967 Kálnoky László ford.–Moody 9298027, 15) | A férfi azáltal [válik győztessé A csodálatos mandarinban], hogy szerelme beteljesül; a nő, mert megváltja a férfit és ezzel mintegy önmagát (1975 Kroó György 1085001, 103) | [a művészi kommunikáció] maradéktalanul beteljesül a műalkotás létrejöttével, illetve a befogadóban végbemenő állandó újrateremtődésével (1991 Bókay Antal 2028013, 114).

J: beteljesedik.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz. (az ÉKsz.²-be nem került be).

beteljesül ❖ tárgyatlan ige ◦ 1c1 ◦
permalink
1.
〈jövőre vonatkozó elképzelés, kijelentés, ill. vágy, remény, kívánság stb.〉 valóra válik, megvalósul
A’ grófné él, nagy világ nyilt meg előtte, ’s a’ mit nem mert álmodni, beteljesült
(1833 Szemlélő)
Nem minden várakozás teljesül be
(1875 Arany János ford.–Szollogub)
meg lehetsz nyugodva, mert kívánságod beteljesül
(1920 Móricz Zsigmond)
azt tartották róla [ti. az átokról], hogy előbb-utóbb beteljesül
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
1a. (rég)
〈(vminek) az igazság(a)〉 vmiben teljes egészében megmutatkozik, nyilvánvalóvá válik, ill. beigazolódik
Azon közmondás ’gazdag paraszt teszi a’ gazdag földesurat’ honunkban nem mindég teljesül be
(1830 Széchenyi István)
a’ jámbor háznép’ sorsa naponkint javult, rajta bételjesülve lőn ama sz.szent ige: „A’ ki bizik az Istenben nem hagyatik az szégyenben”
(1840 Horváth Zsigmond¹)
apósom mindenéből tökéletesen kipusztulva végre koldusbotra jutott, s rajta is mint más sokakon beteljesült, hogy az ebül jött szerzéknek ebül kell elveszni
(1858 Táncsics Mihály)
2.
kiteljesedik, teljessé válik(, és befejeződik) vmi
szeretett és boldog volt, végzete beteljesült, – ne sajnáljuk őt
(1877 Wohl Janka)
beteljesültek az idők
(1967 Kálnoky László ford.–Moody)
A férfi azáltal [válik győztessé A csodálatos mandarinban], hogy szerelme beteljesül; a nő, mert megváltja a férfit és ezzel mintegy önmagát
(1975 Kroó György)
[a művészi kommunikáció] maradéktalanul beteljesül a műalkotás létrejöttével, illetve a befogadóban végbemenő állandó újrateremtődésével
(1991 Bókay Antal)
J: beteljesedik
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz. (az ÉKsz.²-be nem került be)

Beállítások