billeg¹ tn ige 2b
1. (átv is) ’〈csak részben szilárdan rögzített v. alátámasztott tárgy〉 megváltozott egyensúlyi helyzetének következtében v. külső erő hatására ide-oda v. fel-le mozog, ismételten billen’ ❖ Billeg a’ ſas-ſzárny-kalap a’ fejekbenn (1786 Édes Gergely 7095002, 29) | Repül a hegyes kard […] És billegve áll meg egy sorompó fában (1854 Arany János C0656, 166) | A csíkos kabátos öreg titkár már ott dolgozott egy mellékasztalnál: csak úgy billegett a parókájának a farka a nagy betűvetés közben (1879 Jókai Mór CD18) | [mutatta] a fákat, miket a halk szél szeliden billegni nógat (1911 Tóth Árpád CD10) | A Vendég […] addig próbálgatta a billegő asztalt, amíg rájött, hogy az asztalnak az egyik lába alá kell tenni egy darab fácskát (1933 Krúdy Gyula CD54) | Az újságíró felkúszott az állványzatra, kióvakodott egy billegő deszkára, és onnan csinálta meg a fölvételeket (1966 Örkény István 9500007, 337) | a téren a hinta billeg gazdátlanul (1973 Kiss Benedek 9336004, 13) | jövőre összeomolhat az amúgy is ingatag lábakon billegő béke Boszniában (1997 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’〈vízen v. egyenetlen úton haladó jármű〉 újra meg újra megdől(ve), ismételten billen(ve halad)’ ❖ nézzétek, az ő csolnaka billeg legjobban (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | erősen billegett a tutaj (1937 Szentiványi Jenő 1145003, 147) | Az úton egy autó billeg előre lassan, de még így is jócskán felkavarva a nagyon finom, forró, kékesszürke port (1978 Bereményi Géza 9048001, 143).
1b. (ritk) ’〈mérhető mennyiség〉 vmely értékek között v. vmely érték körül ingadozik’ ❖ Az eddigi behozatalokból itélve a minőség [ti. a búzáé] különböző, és a bushel [= kb. 36 literes űrmérték] sulya 55–60 font között billeg (1846 Hetilap CD61) | olyan 50 százalék körül billeg a dolog (2000 Országgyűlési Napló CD62).
1c. ’〈helyzet, folyamat, vélemény stb., ill. helyzetében, álláspontjában vki, vmi〉 erre-arra elmozdul, megalapozatlansága v. bizonytalansága miatt ingadozik’ ❖ Magyarország katonai stratégiája billeg (1995 Magyar Hírlap CD09) | ez az elképzelés számos ponton billeg (1995 Országgyűlési Napló CD62) | [Szlovákia] Európa és Oroszország között billeg (1997 Magyar Hírlap CD09) | mélyponton billegő egészségügy (1997 Magyar Hírlap CD09).
2. ’〈(szándékosan mozgatott) testrész〉 ismételten(, ritmusosan) ide-oda v. föl-le mozog’ ❖ Elre hánytt lábbal és billeg nyakkal Sétál [a táncban] az els pár (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 29) | a’ terheſségnek felén érezni-is kezdik az Anyák méhmagzatjokat, ſokſzor mintha vizben úſzó hal’ farka ütné meg hasokat, vagy mintha egér farka billegne benne (1802 Zsoldos János 8541004, 154) | sípján már billeg az újja [a dudásnak] (1877 Arany János C0647, 187) | [a feleségnek] bütykök támadtak a kezén, amely egykor fehér volt, és a zongora elefántcsontjain billegett (1913 Krúdy Gyula CD54) | billegőfülű szamarukkal (1931 Sárközi György 9587010, 68).
3. ’〈ember, állat〉(bizonytalan egyensúlyi helyzetben) ide-oda dőlve jár, ill. így megy vhova’ ❖ olly ereje-veſzettnek láttſzattatott; mint ama’ Libákat lenni ſzemléllyük, mellyeknek mind-a’ két Szárnyok le-törettenek. -is nem külömben billegett egy ideig (1786 Dugonics András 7087012, 109) | Látod, látod, csámpás lábam! A legénység szépe java Egytül-egyig elment tova, Mind elmene katonának, Én billegek, itt hagyának (1848 Petőfi Sándor CD01) | Kacsák billegtek álmos hápogással a trágyadomb mellett (1923 Nagy Zoltán CD10) | a fűtőház felé indultam, a sinen billegve (1947 Szabó Lőrinc 9629165, 93) | Sokan csodálkozva nézték a nyakuk körül színes kendőt, kezükön kesztyűt viselő, magas sarkú csizmában billegő zord férfiakat, [ti. a cowboyokat] akiknek közeledését csilingelő sarkantyúk jelezték. Ez az öltözék azonban egy sajátos tevékenység végzéséhez kialakított munkaruha volt (1994 Rubicon CD17).
3a. ’〈ember, állat〉 kényeskedve, tetszelegve lépked, jár’ ❖ [a] páva fel és alá billege egy szép sétatéren (1834 Brassay Sebestyén C4157, 188) | büszkén, negédesen billegünk odább (1858 Kemény Zsigmond C2615, 141) | [A lányok] billegtek a hosszú soron. Szaporán, kényesen, egyenes fővel (1914 Móricz Zsigmond CD10) | [a cseléd] büszkén billeg a nagysága megunt holmijában (1974 Fekete Gyula 9141005, 527).
Ö: illeg-~.
ÖU: be~, el~, ki~, le~, oda~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. billeg¹