bíráskodás fn 4A 

1. ’a bíráskodik igével kifejezett cselekvés’ ❖ azt gondoljuk: mentségül szolgálhatand ez [ti. az ítélkezési szenvedély] isten és ember előtt a’ birónak, ki nem védelemben, de biráskodásban magáról ennyire megfelejtkezett? (1841 Pesti Hírlap CD61).

2. ’vmely büntető-, magánjogi, ill. közigazgatási jogi (peres) ügyben hivatalos bíróként való közreműködés, ill. ítélőbíróként végzett tevékenység’ ❖ Oh! Ti a biráskodásban megőszült férfiak, nem tanított meg a tapasztalás reáesmérni a gonosztevőkre? (1827 Kossuth Lajos ford.–Franul von Weissenthurn CD32) | [Kossuth Lajos] kinevezi [Vörösmarty Mihályt] a kegyelmi törvényszék bírájává évi négyezer pengőforint fizetéssel. Bíráskodása rövid ideig tart (1932 Pintér Jenő CD44) | a pártatlan bíráskodás elsőrendű szabálya úgy hangzik, hogy a bírónak mindenkire az állam törvényeit és csakis a törvényeket kell alkalmaznia (1986 Kis János² 2003011, 391).

2a. ’〈állami v. attól független igazságszolgáltatásban:〉 bíró(ság)i eljárás, ítélkezés, ill. ítélet’ ❖ A’ vádlevelek fölolvasása ’s a’ vallomások kivétele után a pairkamara [= a főrendi kamara] minden vádlottakra nézve megállapitá biráskodását (1841 Pesti Hírlap CD61) | a rendes központi birákon kivül jelen voltak a biráskodásban az ország főpapjai és főurai (1889 Salamon Ferenc 8402004, 225) | az elitélt végighallgatja, megnyugszik a biráskodásban, meghajlik az itélet igazsága előtt (1904 Eötvös Károly 8127005, 63) | A XV. század vége felé egy Csernel birtok a [Tolna] megyei összejövetelek, bíráskodások helye (1920 e. Kammerer Ernő CD36) | Henrik szigorú törvényeivel szemben sokan az egyházi bíráskodást választották (1995 Velich Andrea CD17).

2b. ’vmely személyt, hatóságot, intézményt egyedi felhatalmazás v. külön jogszabály alapján megillető ítélkezési jog(kör), joghatóság’ ❖ azon kifogást tette az alperes, miszerint ezen, szentség és hittan körül forgó ügyről papiszéket illeti a’ biráskodás (1841 Pesti Hírlap CD61) | a pápa kivette e monostort a püspöki hatóság alól s egyenesen a szentszék bíráskodása alá helyezte (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | a jobbágyság az uriszék és a vármegye bíráskodásának volt alávetve (1931 Szekfű Gyula CD42) | az egyházi bíráskodás körébe tartozó ügyekre (1994 Solymosi László CD17).

2c. (rég, ritk) ’〈Izrael történetében:〉 a bírák működésének időszaka’ ❖ [Kadmosz Görögországba menetelét Petavius a] ’Sidók közt való Biráskodásra [ti. annak időszakára, vagyis a bírák korára], amaz [ti. az Eusebius által feltételezett időpont] után mintegy 35. eſztendöre viſzi (1791 Mátyus István C3071, 163).

3. (Jog) ’〈állami v. attól független intézmény(rendszer)ben:〉 az igazságszolgáltatás módjának (törvényesen megállapított) rendszere, ill. gyakorlata’ ❖ A szóbeli bíráskodásról rendelkező XX. törvényczikk (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Az állami és egyházi bíráskodásnak ez a határozott szétválasztása (1913 Márki Sándor CD55) | a saját nyelvű bíráskodásról (1940 Rónai András CD22) | a közigazgatási bíráskodás hatáskörébe tartozó ügyek (1992 Takács Imre² 2034003, 207) | A bevezető jogtörténeti tanulmányok felvázolják a fejlődés ívét, amelyet a magyar törvénykezés és bíráskodás az államalapítástól a rendi korszak változásain, a különféle korszakváltozásokat követő, felemás reformokon át a kiegyezésig, majd napjainkig megtett (1994 Új Könyvek CD29).

3a. (ritk) ’(az) igazságszolgáltatást végző szervek, hatóságok, hivatalok összessége v. bizonyos csoportja’ ❖ [A kishalmágyi képviselő] három beszédet tartott […] a Bach-féle […] rendeletek, sajtótörvények sat. felett, a költségvetésnél és a consularis [= konzuli] biráskodásnál (1896 Magyar írók élete CD27) | a közigazgatás és bíráskodás, sőt a hadsereg tisztikarának alsó fokozatai polgárok kezén voltak (1937 Hevesi András 2045032, 32) | Miután elkerült a katonai bíráskodástól, volt valamilyen tapasztalata a megtorlás éveinek törvénykezési módszeréről? (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 68).

4. (birtokszóként) (rég) ’〈vmely helységben:〉 a bírói tisztség vki általi betöltése, ill. ennek ideje’ ❖ [István falubíró] biráskodása alatt […] virágzásban volt a helység (1845 Kelmenfy László C2043, 37) | a közös csikólegelő […] a Czókoly Mihály biráskodása idejéből való (1900 Lőrinczy György C2937, 9).

5. ’erkölcsi, művészeti, tudományos stb. szempontból vmely kérdésben, ill. vki fölött gyakorolt ítélkezés (joga v. lehetősége)’ ❖ [Az ész] az önmaga feletti biráskodást elvesztette (1854 Szathmáry Károly C3869, 115) | Istenre bíztam a bíráskodást (1902 Jókai Mór CD18) | [a fényképészcég] magának a kiállitásnak rendezésében, adminisztrálásában és a biráskodásban is derekasan kivette részét (1934 Erdély 2123001, 82) | a szóbanforgó ülésszak nyilvános bíráskodássá változzék az angolok és az amerikaiak libanoni, illetve jordániai katonai beavatkozása felett (1958 Népszava aug. 10. C1502, 7).

6. ’〈sportversenyen, mérkőzésen:〉 játékvezetőként v. pontozóbíróként való közreműködés, ill. ilyen bíróként végzett tevékenység’ ❖ Virág bíráskodása mellett játsszák le a Vasas-Dorog [labdarúgó-]találkozót (1958 Népszabadság márc. 22. C1499, 12) | [az ökölvívásban] a pontozógéppel sokkal reálisabb lett a bíráskodás (1995 Magyar Hírlap CD09) | tíz élvonalbeli mérkőzés vezetése után abba kell hagynia a bíráskodást (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: büntető~, ön~, rögtön~.

ÖU: alkotmány~, béke~, döntő~, erkölcs~, esküdt~, nép~.

Sz: bíráskodási.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.