bizton hsz és módsz 0 (vál)
I. hsz
1. (rég, átv is) ’szilárdan, biztosan, megingás nélkül’ ❖ [Hazánk] künn hatalmas, benn virágzó És szabad, Bizton álljon sérthetetlen Jog alatt (1842 Vörösmarty Mihály 8524300, 45) | Vasderes íraki mén nyihog itt dübörögve alatta, S a bajnok-leverő üli bizton (1879 Szabó Dávid C3764, 109) | lépjetek bárkámba, Amely bizton száll a világoczeánra (1893 Jánosi Gusztáv ford.–Tasso C2215, 124) | Amit én emeltem, mind homok volt: de nagyapám háza bizton áll (1925 Babits Mihály C0695, 330) | Lábunk alatt, min bizton állna, nincs föld (1933 Brassai Viktor 9071005, 12).
1a. (rég) ’tévedés, hiba nélkül’ ❖ ? Ivét leölti oldalárul S karcsú tollas vesszőt ragad. A kéz bizton emelkedik… S lelő egy almát mindenik (1853 Tompa Mihály CD01) | mérges nyilait Világ sarkáig oly bizton lövi, Mint czélhoz ágyu a golyót (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3730, 107).
2. ’kételkedés nélkül, bizonyossággal, meggyőződéssel’ ❖ Hogy boldog leendek veled, bizton véltem (1811 Dukai Takách Judit 8117011, 66) | bizton hittem, sőt meg valék győződve (1861 Fábián Gábor ford.–Cicero C1644, 143) | Nem bánom én akármiféle. Csak […] lássam, hogy ránézhessek egy embernek az arcára, akiről bizton tudom, hogy az apám (1909 Gárdonyi Géza C1849, 28) | az illegális halfogók bizton számíthattak bárki falubeli teljes egyetértésére, hallgatólagos támogatására (1980 NéprajziLex. CD47) | bizton állítható (1999 Figyelő CD2601).
3. (rég) ’határozottan, (maga)biztosan, ill. félelem, aggodalom nélkül, nyugodtan, bátran’ ❖ Bizton tekintem mély sirom éjjelét! Zordon, de oh nem, nem lehet az gonosz (1810 Berzsenyi Dániel CD01) | a levágott teve husát bizton a verőfényen hagyhatják; a légy be nem köpi (1851 A Falu Könyve C1667, 114) | [a fiú] bátran lépett a török úr elé, s a nélkül, hogy legkevésbbé zavarba jönne, bizton megszólítá (1852 Jókai Mór C2241, 192) | Fadgyas úr, a pap, bizton lépked fekete papi ruhájában (1882 Tolnai Lajos C4198, 20) | az élet mély erdőinek éjén Bizton hajlítsd szívemre szívedet (1919 Juhász Gyula¹ C2454, 176).
4. (rég) ’biztonságban, védve (vmitől)’ ❖ már a’ csapat épen elérte A’ ragyogó sátort, mellyben közepette hadainak Őr nélkül bizton nyugodott a’ táboros Amhát (1827 Vörösmarty Mihály 8524384, 164) | Oh, te szív, te szív, te csalfa, Háladatlan! […] Lám, e mellnek bizton voltál Rejtekében, Bekeríte csontfalával Bástyaképen (1843 Petőfi Sándor C3506, 42) | minden fenyegetéstől bizton (1863 Jókai Mór C2274, 65) | a folyócska vala mostan áradt, Lónak is a sodra veszedelmes járat; Nézte Lajos; nincs-e porondja, füzesse; Hol seregét holnap bizton átvezesse (1879 Arany János C0657, 297) | midőn becsuktuk a hatalmas [vas]kapukat, valóban ismét bizton voltunk a tengertől (1903 Pesti Hírlap márc. 28. C5651, 17).
II. módsz (kissé rég)
’〈annak kif-ére, hogy a beszélő vmit kétségtelennek, bizonyosnak, ill. nagyon valószínűnek tart〉’ ❖ Hivatlak, és te késedelmezel; Parancsolok, ’s te bizton elmaradsz (1838 Vörösmarty Mihály 8524405, 236) | Keskeny utcza, – nyitott ablak, – Ott bizton szép lánykák laknak! (1879 Bartók Lajos C0874, 9) | [a vendég] nagy bizalmasan közeledett a kasziros nőhöz. Bizton a legújabb szeretője (1913 Babits Mihály C0694, 211) | A sok tízezer között bizton van néhány száz, aki ezzel legalább is mint lehetőséggel tisztában van (1927 Sinkó Ervin CD10) | megoldás egyszer bizton lesz (1998 Magyar Hírlap CD09).
ÖE: ~-bátran.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.