bogács (3A) l. bogáncs

bogáncs fn 3Abogács (/nyj)

1. ’gömb alakú virágzatú, szúrós szárú v. levelű, ill. termésű (gyom)növény; bogáncskóró’ ❖ bogáts [=] bogáts-kóró, héja-kút (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 14) | csak a bogács (carduus) tenyészik a magas északon és az egyenlitő alatt, de az ázsiai és amerikai hideg sarkoknál ez sem találtatik (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Bogács, bogáncs v. bogácskóró (növ.), a közéletben minden tövises növény, melynek gömbalaku szurós fészekvirágzata van. Ilyen főképen a Carduus, Cirsium […], az Onopordon, ágas Carlinák, meg a Mária-bogács, sőt Beythe szerint a hélyakut is (1893 PallasLex. CD02) | Ül a bogáncson a sárga csicsörke (1961 Jékely Zoltán 9278046, 35) | A tövis és a bogáncs úgy jelenik meg a természetben és a bibliai hasonlatokban, mint az élet ellensége, a pusztulás jelképe (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, Növ) ’〈ilyen növények fajainak elnevezésében nemzetségnévi elemként〉’ ❖ Bóldog-aszszony tövisse: vagy tenyere, Szüz Mária teje, vagy tenyere, Fejér hátú tövis, Kerti bogánts, Töviſſes fejér kerti bogáts-koró. Deák: Carduus Mariæ (1775 Csapó József 7062001, 38) | Rövidfészkű bogács. Cirsium brachycephalum (1902 Wagner János CD35) | átoktüske Cenchrus pauciflorus (batatüske, baracsi bogáncs, nyúlbogáncs, süncincor) (1966 Csapody Vera–Priszter Szaniszló C5201, 24).

1b. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈ilyen növények közül a fészekvirágzatú, sima v. rücskös bóbitaszőrű, rendsz. sötétvörös v. fehér virágú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Bogáts. (Carduus) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 456) | Horgas bogács. Carduus hamulosus (1902 Wagner János CD35) | Carduus L. (bogács, bogáncs, növ.), a Compositae (Fészkesek) család csöves virágú génusza, melynek 100 faja Európában, különösen a mediterrán vidéken, továbbá Ázsiában és Észak-Afrikában van elterjedve (1912 RévaiNagyLex. C5700, 280) | Carduus crispus L. – Fodros bogáncs (1998 Király Gergely CD52).

1c. (egysz-ban) ’ilyen növény tömegesen, sűrűn nőve’ ❖ becsetlen puszta bogács fedi Hadház homokján szent tetemid helyét (1801 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Néha a bogáncs közt is találni virágot (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | [a bozontos szőrzet hátrányt jelentett,] ha a kutyának keresztül-kasul kellett rohannia csalánon és bogáncson, tüskén és sövényen (1995 Szinák János–Veress István CD59).

2. ’ilyen növények horgas tüskékkel borított, szúrós, tapadós termése’ ❖ a’ Juhok a Bogáts-Kórók között legelnek, és a’ Bógátsok, azoknak Gyapjába, nagy Srséggel belé-ragattak (1796 Takács Ádám ford.–Scriver C4081, 23) | – Miért nem hagyod ott, hisz nem vagytok megesküdve… – Nem lehet, rám ragadt, mint a bogáncs (1885 Gerő Károly C1879, 9) | [Sári néni] szoknyájába zöld bogáncs akadt (1949 Aczél Tamás 9002004, 52) | A szó olyan, mint a bogáncs, odaragad az emberre, ha megdobják vele (1985 Szász Imre 9639001, 64).

3. (irod) ’ilyen növény elszáradt, tövéről leszakadt(, széltől görgetett) szára’ ❖ Szélvész bogáncsot kerget sírjokon (1821 Döbrentei Gábor C2570, 640) | Pusztább az élet, mint egy puszta domb, Melyen bogácsot kerget a vihar (1830 Vörösmarty Mihály CD01) | Nem hiszek az Elrendelésben, mert szabad vagyok: oly szabad, mint a bolond bogáncs a szélben vagy vad bozót között a vad (1934 Babits Mihály CD10).

Ö: szamár~.

ÖU: mária~, tarka~.

ÖE: ~bokor, ~fej, ~fő, ~koszorú, ~pinty, ~virág.

Vö. CzF. bogács¹, bogáncs vagy bógáncs; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

bogács lásd bogáncs
bogáncs főnév 3A
bogács 3A (/nyj)
1.
gömb alakú virágzatú, szúrós szárú v. levelű, ill. termésű (gyom)növény; bogáncskóró
bogáts [=] bogáts-kóró, héja-kút
(1784 Baróti Szabó Dávid)
csak a bogács (carduus) tenyészik a magas északon és az egyenlitő alatt, de az ázsiai és amerikai hideg sarkoknál ez sem találtatik
(1858 Vasárnapi Újság)
Bogács, bogáncs v.vagy bogácskóró (növ.növény), a közéletben minden tövises növény, melynek gömbalaku szurós fészekvirágzata van. Ilyen főképen a Carduus, Cirsium […], az Onopordon, ágas Carlinák, meg a Mária-bogács, sőt Beythe szerint a hélyakut is
(1893 PallasLex.)
Ül a bogáncson a sárga csicsörke
(1961 Jékely Zoltán)
A tövis és a bogáncs úgy jelenik meg a természetben és a bibliai hasonlatokban, mint az élet ellensége, a pusztulás jelképe
(1995 Jubileumi kommentár)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, Növ)
〈ilyen növények fajainak elnevezésében nemzetségnévi elemként〉
Bóldog-aszszony tövisse: vagy tenyere, Szüz Mária teje, vagy tenyere, Fejér hátú tövis, Kerti bogánts, Töviſſes fejér kerti bogáts-koró. Deák: Carduus Mariæ
(1775 Csapó József)
Rövidfészkű bogács. Cirsium brachycephalum
(1902 Wagner János)
átoktüske Cenchrus pauciflorus (batatüske, baracsi bogáncs, nyúlbogáncs, süncincor)
(1966 Csapody Vera–Priszter Szaniszló)
1b. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈ilyen növények közül a fészekvirágzatú, sima v. rücskös bóbitaszőrű, rendsz. sötétvörös v. fehér virágú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Bogáts. (Carduus)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Horgas bogács. Carduus hamulosus
(1902 Wagner János)
Carduus L.Linnaeus (bogács, bogáncs, növ.növény), a Compositae (Fészkesek) család csöves virágú génusza, melynek 100 faja Európában, különösen a mediterrán vidéken, továbbá Ázsiában és Észak-Afrikában van elterjedve
(1912 RévaiNagyLex.)
Carduus crispus L.Linnaeus – Fodros bogáncs
(1998 Király Gergely)
1c. (egysz-ban)
ilyen növény tömegesen, sűrűn nőve
becsetlen puszta bogács fedi Hadház homokján szent tetemid helyét
(1801 Csokonai Vitéz Mihály)
Néha a bogáncs közt is találni virágot
(1892 Mikszáth Kálmán)
[a bozontos szőrzet hátrányt jelentett,] ha a kutyának keresztül-kasul kellett rohannia csalánon és bogáncson, tüskén és sövényen
(1995 Szinák János–Veress István)
2.
ilyen növények horgas tüskékkel borított, szúrós, tapadós termése
a’ Juhok a Bogáts-Kórók között legelnek, és a’ Bógátsok, azoknak Gyapjába, nagy Srséggel belé-ragattak
(1796 Takács Ádám ford.Scriver)
– Miért nem hagyod ott, hisz nem vagytok megesküdve… – Nem lehet, rám ragadt, mint a bogáncs
(1885 Gerő Károly)
[Sári néni] szoknyájába zöld bogáncs akadt
(1949 Aczél Tamás)
A szó olyan, mint a bogáncs, odaragad az emberre, ha megdobják vele
(1985 Szász Imre)
3. (irod)
ilyen növény elszáradt, tövéről leszakadt(, széltől görgetett) szára
Szélvész bogáncsot kerget sírjokon
(1821 Döbrentei Gábor)
Pusztább az élet, mint egy puszta domb, Melyen bogácsot kerget a vihar
(1830 Vörösmarty Mihály)
Nem hiszek az Elrendelésben, mert szabad vagyok: oly szabad, mint a bolond bogáncs a szélben vagy vad bozót között a vad
(1934 Babits Mihály)
ÖU: máriabogáncs, tarkabogáncs
ÖE: bogáncsbokor, bogáncsfej, bogáncsfő, bogáncskoszorú, bogáncspinty, bogáncsvirág
Vö. CzF. bogács¹, bogáncs vagy bógáncs; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások