borítás fn 4A

1. (ritk) ’a borít igével kifejezett cselekvés’ ❖ A növekedő fényüzés naponkint több ’s több nemes érczet fordít arany ezüst művekre, aranyozásra, ezüsttel boritásra (1841 Pesti Hírlap CD61).

2. ’vmely tárgynak, készítménynek részét képező, azt borítva tartóssá, ellenállóvá tevő v. díszítő réteg; boríték’ ❖ Viz szinén a’ hajó Orának Rezes bórítási jókat hasítának (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 736) | [a fahidak] átlag 5-10 év alatt elkorhadnak, hacsak borítás által a nedvesség ellen védve nincsenek (1894 PallasLex. CD02) | [a bőröndök] borítása fekete bőrből volt (1989 Temesi Ferenc ford.–Patai 2039009, 24).

2a. ’könyvet v. füzetet kívül két oldalról borító fedél’ ❖ Noteszek kockás viaszkos vászon és finomabb piros vagy zöld borítással (1932 Lakatos László CD10) | Kár, hogy az árba nem fért bele egy mindennapi használatra szánt kézikönyvhöz méltó borítás (1997 Rácz György³ CD58).

2b. ’kárpitozott (ülő- v. fekvő)bútorra huzatként rádolgozott anyag, bútorhuzat’ ❖ A karosszékek és diványok ódon formáin avitt színű borítás ábrázolt vadász-jeleneteket (1922 Tóth Árpád ford.–Gautier² 9720041, 19) | Felkapaszkodhatnánk egy székre, megvizsgálhatnánk a kecskebőr borítást kifeszítő szirmos rézszögeket (1991 Rentz Mátyás 2038028, 84).

3. (rég, Ruha) ’magyaros ruhákra (szegő)díszítésként felvarrható zsinór’ ❖ Boritás, ein Art schnüre, zu ungarischen Kleidern [= egyfajta zsinór, magyaros ruhákhoz] (1779 Magyar grammatika C2985, 171) | nem panyókás mente, nem sinór, boritás, paszománt, kócsagtoll, túri-süveg, atila-kalpag, zrínyi-dolmány ’s t. i. fogják népeinket magyarosítni (1830 Széchenyi István C3886, 167) | [A huszár] mentéjének körületén szintén boritás vezettetik (1861 Férfidivatközlöny 8620001, 7).

Ö: bádog-.

ÖU: acél~, ajtó~, arany~, gyékény~, jég~, kamásni~, márvány~, selyem~, szövet~.

Sz: borítási, borításos.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

borítás főnév 4A
1. (ritk)
a borít igével kifejezett cselekvés
A növekedő fényüzés naponkint több ’s több nemes érczet fordít arany ezüst művekre, aranyozásra, ezüsttel boritásra
(1841 Pesti Hírlap)
2.
vmely tárgynak, készítménynek részét képező, azt borítva tartóssá, ellenállóvá tevő v. díszítő réteg; boríték
Viz szinén a’ hajó Orának Rezes bórítási jókat hasítának
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
[a fahidak] átlag 5-10 év alatt elkorhadnak, hacsak borítás által a nedvesség ellen védve nincsenek
(1894 PallasLex.)
[a bőröndök] borítása fekete bőrből volt
(1989 Temesi Ferenc ford.Patai)
2a.
könyvet v. füzetet kívül két oldalról borító fedél
Noteszek kockás viaszkos vászon és finomabb piros vagy zöld borítással
(1932 Lakatos László)
Kár, hogy az árba nem fért bele egy mindennapi használatra szánt kézikönyvhöz méltó borítás
(1997 Rácz György³)
2b.
kárpitozott (ülő- v. fekvő)bútorra huzatként rádolgozott anyag, bútorhuzat
A karosszékek és diványok ódon formáin avitt színű borítás ábrázolt vadász-jeleneteket
(1922 Tóth Árpád ford.Gautier²)
Felkapaszkodhatnánk egy székre, megvizsgálhatnánk a kecskebőr borítást kifeszítő szirmos rézszögeket
(1991 Rentz Mátyás)
3. (rég, Ruha)
magyaros ruhákra (szegő)díszítésként felvarrható zsinór
Boritás, ein Art schnüre, zu ungarischen Kleidern [= egyfajta zsinór, magyaros ruhákhoz]
(1779 Magyar grammatika)
nem panyókás mente, nem sinór, boritás, paszománt, kócsagtoll, túri-süveg, atila-kalpag, zrínyi-dolmány ’s t. i.s több ilyen fogják népeinket magyarosítni
(1830 Széchenyi István)
[A huszár] mentéjének körületén szintén boritás vezettetik
(1861 Férfidivatközlöny)
Ö: bádog-
ÖU: acélborítás, ajtóborítás, aranyborítás, gyékényborítás, jégborítás, kamásniborítás, márványborítás, selyemborítás, szövetborítás
Sz: borítási, borításos
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások