borsó fn 1A

1. (Növ is) ’a Földközi-tenger partvidékén őshonos, élelmiszer- v. takarmánynövényként világszerte termesztett pillangós virágú kúszónövény, amelynek hüvelytermése 3–10 sárgászöld gömbölyű magot tartalmaz, ill. e növények faja, az ún. veteményborsó (Pisum sativum)’ ❖ Vad-borsó. Deák: Securidaca. […] Levelei ollyak mint a’ borsóé (1775 Csapó József 7062001, 41) | a’ Mák, Lentse, Borsó, Bab, a’ ritka vetéſt ſzeretik (1792 Szabó József¹ 7299001, 8) | borsók és babok mellé való karókat kell vágatni (1835 Némethy József 8333018, 362) | láttam a Hortobágyot bevetve borsóval vígestelen vígig (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 69) | borsó (lat. Pisum sativum) (1977 NéprajziLex. CD47) | Búzán kívül a falu lakói termesztettek kétszerest (búza és rozs egy-egy arányú keverékét), kendert, lent, káposztát és hüvelyeseket (lencsét, babot, borsót) (2000 Hornyák Mária CD36).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Pisum ſativum. […] Kerti ’s Mezei Borsó (1780 Benkő József C0290, 402) | mezei Borsó […] (P. [= Pisum] arvense) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 410) | Borsó (Pisum L.), a Papilionatae (Pillangós viráguak) génusza, melynek 6 faja a mediterrán vidéken és Nyugat- Ázsiában van elterjedve (1911 RévaiNagyLex. C5699, 579) | borsó (Pisum): a pillangósvirágúak családjának kicsi, de fontos nemzetsége 2–3 fajjal (1995 MagyarNagyLex. C5817, 359).

1b. ’e növényeknek egy területre vetett, egy területen növő összessége’ ❖ az kiket vádolnak a mák és borsó rontása felől (1782 A rendtartó székely falu 7154027, 160) | a mikor a daru nálunk még telepesen fészkelt, ha belészabadúlt a vetésbe, különösen borsóba, kárt is tehetett (1901 Herman Ottó CD34) | [A veteményeskertben] a túlsó oldalon guggon ül és karóra fut a bab, világossárgán szétterül a borsó, nagy fejeket ígér a káposzta, messze elnyúlik a krumpli (1957 Benedek István 9041006, 82).

2. ’e növény hüvelytermése, ill. 〈vmely étel alapanyagaként is:〉 a benne levő mag’ ❖ [A piacon] búza, árpa, köles, borsó, zab, lentse, tatárka, Erſzényed tsak akard nyittatni, léſzen elég (1777 Baróti Szabó Dávid 7021016, 168) | Május közepe táján vesd el a borsót, s így septemberben készűl az el (1826 Fáy András¹ 8139012, 104) | Körűl az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget (1851 Arany János C0646, 223) | fúvócsövön át borsóval lövöldöztetek (1930 Krúdy Gyula CD54) | az egészen zsenge, fiatal borsót jó fagyasztani (1989 Frank Júlia CD19).

2a. (jelzőként) ’akkora 〈méret〉 v. olyan 〈alak〉, mint amekkora v. amilyen alakú ez a mag’ ❖ [a veresgyűrűsom] virága fehér, gyümölcse borsó nagyságu (1847 Peregriny Elek 8360017, 339) | borsó alakú golyócskákat talált az erszényben (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az agyalapi mirigy] meglehetősen kicsiny, kb. borsó nagyságú (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. ’e növény zöld v. száraz magjából készült étel’ ❖ Elkészült az ebéd, jertek, falatozzunk […]. Kinek kell a lencse? ki tart a borsóval? (1775 k. Faludi Ferenc CD01) | haza megyek kurta vacsorára, Borsóra, gombóczra (1814 Kis János¹ ford.–Horatius 8240030, 103) | Borsó volt virslivel (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 70) | beteg vagy, edd meg a borsót! (1979 Kornis Mihály 1082001, 123).

4. (nyj) ’bab mint növény, mint termés v. mag, ill. mint étel’ ❖ [amit az] egész országban babnak hínak, azt Balaton mellett széltében borsónak nevezik (1838 Magyar tájszótár C6656, 48) | [Alsólendva vidékén a káposztát] kétféleképen szokták főzni, vagy a szokásos módon: savanyú káposztának, vagy pedig babbal (ott borsó) keverve s jól megpaprikázva (1898 Ethnographia C6669, 69) | A szomszédos vendségben a borsu-t (paszulyt) kölessel együtt főzik levesnek. Az ecetes borsu vagy savanyú bab (a bab elnevezés igen erősen terjed) kissé sűrűbb a levesételeknél (1943 Kardos László C6417, 31) | Vetemények voltak a kis kertben: borsó (köznyelven a bab) (1958 Vajkai Aurél C6723, 110).

Ö: bagoly~, cukor~, csicser~, csicseri~, futó~, gyalog~, sárga~, takarmány~, velő~, zöld~.

UB: -föld, -főzelék, -leves.

Fr: feles.

ÖU: kifejtő~, ló~, vad~, varjú~, vetemény~.

ÖE: ~csont, ~fajta, ~féreg, ~héj, ~hüvely, ~karó, ~konzerv, ~liszt, ~pép, ~szín, ~termesztés, ~virág.

Sz: borsós.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

borsó főnév 1A
1. (Növ is)
a Földközi-tenger partvidékén őshonos, élelmiszer- v. takarmánynövényként világszerte termesztett pillangós virágú kúszónövény, amelynek hüvelytermése 3–10 sárgászöld gömbölyű magot tartalmaz, ill. e növények faja, az ún. veteményborsó (Pisum sativum)
Vad-borsó. Deák: Securidaca. […] Levelei ollyak mint a’ borsóé
(1775 Csapó József)
a’ Mák, Lentse, Borsó, Bab, a’ ritka vetéſt ſzeretik
(1792 Szabó József¹)
borsók és babok mellé való karókat kell vágatni
(1835 Némethy József)
láttam a Hortobágyot bevetve borsóval vígestelen vígig
(1920 Móricz Zsigmond)
borsó (lat.latin Pisum sativum)
(1977 NéprajziLex.)
Búzán kívül a falu lakói termesztettek kétszerest (búza és rozs egy-egy arányú keverékét), kendert, lent, káposztát és hüvelyeseket (lencsét, babot, borsót)
(2000 Hornyák Mária)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Pisum ſativum. […] Kerti ’s Mezei Borsó
(1780 Benkő József)
mezei Borsó […] (P. [= Pisum] arvense)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Borsó (Pisum L.Linnaeus), a Papilionatae (Pillangós viráguak) génusza, melynek 6 faja a mediterrán vidéken és Nyugat- Ázsiában van elterjedve
(1911 RévaiNagyLex.)
borsó (Pisum): a pillangósvirágúak családjának kicsi, de fontos nemzetsége 2–3 fajjal
(1995 MagyarNagyLex.)
1b.
e növényeknek egy területre vetett, egy területen növő összessége
az kiket vádolnak a mák és borsó rontása felől
(1782 A rendtartó székely falu)
a mikor a daru nálunk még telepesen fészkelt, ha belészabadúlt a vetésbe, különösen borsóba, kárt is tehetett
(1901 Herman Ottó)
[A veteményeskertben] a túlsó oldalon guggon ül és karóra fut a bab, világossárgán szétterül a borsó, nagy fejeket ígér a káposzta, messze elnyúlik a krumpli
(1957 Benedek István)
2.
e növény hüvelytermése, ill. 〈vmely étel alapanyagaként is:〉 a benne levő mag
[A piacon] búza, árpa, köles, borsó, zab, lentse, tatárka, Erſzényed tsak akard nyittatni, léſzen elég
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Május közepe táján vesd el a borsót, s így septemberben készűl az el
(1826 Fáy András¹)
Körűl az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget
(1851 Arany János)
fúvócsövön át borsóval lövöldöztetek
(1930 Krúdy Gyula)
az egészen zsenge, fiatal borsót jó fagyasztani
(1989 Frank Júlia)
2a. (jelzőként)
akkora 〈méret〉 v. olyan 〈alak〉, mint amekkora v. amilyen alakú ez a mag
[a veresgyűrűsom] virága fehér, gyümölcse borsó nagyságu
(1847 Peregriny Elek)
borsó alakú golyócskákat talált az erszényben
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[az agyalapi mirigy] meglehetősen kicsiny, kb.körülbelül borsó nagyságú
(1994 Magyar Hírlap)
3.
e növény zöld v. száraz magjából készült étel
Elkészült az ebéd, jertek, falatozzunk […]. Kinek kell a lencse? ki tart a borsóval?
(1775 k. Faludi Ferenc)
haza megyek kurta vacsorára, Borsóra, gombóczra
(1814 Kis János¹ ford.Horatius)
Borsó volt virslivel
(1920 Móricz Zsigmond)
beteg vagy, edd meg a borsót!
(1979 Kornis Mihály)
4. (nyj)
bab mint növény, mint termés v. mag, ill. mint étel
[amit az] egész országban babnak hínak, azt Balaton mellett széltében borsónak nevezik
(1838 Magyar tájszótár)
[Alsólendva vidékén a káposztát] kétféleképen szokták főzni, vagy a szokásos módon: savanyú káposztának, vagy pedig babbal (ott borsó) keverve s jól megpaprikázva
(1898 Ethnographia)
A szomszédos vendségben a borsu-t (paszulyt) kölessel együtt főzik levesnek. Az ecetes borsu vagy savanyú bab (a bab elnevezés igen erősen terjed) kissé sűrűbb a levesételeknél
(1943 Kardos László)
Vetemények voltak a kis kertben: borsó (köznyelven a bab)
(1958 Vajkai Aurél)
Fr: feles
ÖU: kifejtőborsó, lóborsó, vadborsó, varjúborsó, veteményborsó
ÖE: borsócsont, borsófajta, borsóféreg, borsóhéj, borsóhüvely, borsókaró, borsókonzerv, borsóliszt, borsópép, borsószín, borsótermesztés, borsóvirág
Sz: borsós
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások