boszorka fn 6A

1. (kül. irod) ’〈a népi hiedelemben és a középkori, kora újkori (vallásos) felfogásban:〉 az ördöggel való kapcsolata miatt természetfölötti hatalmúnak (és ártó szándékúnak) tartott személy, kül. nő’ ❖ ha valaki fel szedi [a gyógyfüvet,] meg-rontják a’ boszorkák érte (1798 Magyar Kurír C0334, 756) | Ez a szombatos leánya: Ez a fiatal boszorka, ki mindent megigéz (1858 Kemény Zsigmond 8235014, 88) | Még egy országosan hirhedt … bűnös asszony és boszorka halálos ítéletéhez is megtagadta aláirását (1890 Péterfy Jenő ford.–Meyer C3494, 50) | A boszorkány: (nagy lelkendezve kezd szavalni a könyvből) Most idesüss! Egy tizet üt, Kettőt leüss, Majd hármat ossz: Meggazdagodsz. Néggyel mit érsz? Ötölj, hatolj, Boszorka szól! Hét- s nyolcra vigyázz! Elér a gyász, Kilenc is egy, Tíz: megmeredj. Ez a boszorka-egyszeregy! (1959 Jékely Zoltán ford.–Goethe 9278106, 96) | A mellduzzadást alkalmanként a boszorka és a vodna baba (vízi asszony) ártó tevékenységének is tulajdonították (2000 Veres László CD36).

1a. ’〈(nép)mesében:〉 vénasszony alakjában megjelenő gonosz lény’ ❖ [a János vitézben] operenczia, óriásország, boszorka, tündérsziget, s több oly elem, mellyből a … nép szövi tarka regéit (1845 Petőfi napjai C1573, 88) | Mint a boszorkák a mesében, úgy repültek (1941 Örkény István 9500005, 81) | [Berta] mesélt neki, bele az éjszakába. Ült az ágy végiben. Hirtelen felugrott, kiszaladt, otthagyta Fehérlófiával, boszorkákkal, a kicsi királyfival (1979 Domahidy András 1036002, 102).

2. ’gonosz (vén)asszony, szipirtyó’ ❖ Ez azon sokszor emlegetett asszonyság, kit Popákné a vén boszorka cím alatt szokott tisztelni (1856 Jókai Mór CD18) | pompásan változik át Nikó Lina, a szelidség báránybőrébe bujtatott anyós, harapós boszorkává (1901 Budapesti Hírlap dec. 20. C0056, 7) | Tóthék Gyulája megkérdezte: „Na és mennyi lesz az?” A vén boszorka nekiesett: „Neked például semmi! Eriggy innen! Keress máshol munkát, ott megtudod” (1956 Lengyel József 9395006, 106).

3. (kedvesk) ’〈temperamentumos, hamis(kodó), csintalan, gyakr. kacér fiatal nő v. serdülő lány megnevezéseként〉’ ❖ De nem volt-e a kis boszorka ellenállhatatlan? (1852 Kemény Zsigmond C2592, 183) | valóságos őrültje a csinos kis boszorkának (1907 Ambrus Zoltán C0605, 184) | boszorkák ilyenkor [ti. a sétán] a zárda félénk, szemlesütős, hetente gyónó, minden nap áldozó liliomai! Járásuk pajzán, kipi-kopogós, térdet villantó tánc (1956 Urbán Ernő 2005021, 83).

J: boszor, boszorkány.

ÖE: ~had, ~nő, ~nyomás, ~szer, ~üst, ~vár.

Sz: boszorkaság.

Vö. ÉrtSz.; TESz. boszorkány; ÉKsz.; ÚMTsz.

boszorka főnév 6A
1. (kül. irod)
〈a népi hiedelemben és a középkori, kora újkori (vallásos) felfogásban:〉 az ördöggel való kapcsolata miatt természetfölötti hatalmúnak (és ártó szándékúnak) tartott személy, kül. nő
ha valaki fel szedi [a gyógyfüvet,] meg-rontják a’ boszorkák érte
(1798 Magyar Kurír)
Ez a szombatos leánya: Ez a fiatal boszorka, ki mindent megigéz
(1858 Kemény Zsigmond)
Még egy országosan hirhedt … bűnös asszony és boszorka halálos ítéletéhez is megtagadta aláirását
(1890 Péterfy Jenő ford.Meyer)
A boszorkány: (nagy lelkendezve kezd szavalni a könyvből) Most idesüss! Egy tizet üt, Kettőt leüss, Majd hármat ossz: Meggazdagodsz. Néggyel mit érsz? Ötölj, hatolj, Boszorka szól! Hét- s nyolcra vigyázz! Elér a gyász, Kilenc is egy, Tíz: megmeredj. Ez a boszorka-egyszeregy!
(1959 Jékely Zoltán ford.Goethe)
A mellduzzadást alkalmanként a boszorka és a vodna baba (vízi asszony) ártó tevékenységének is tulajdonították
(2000 Veres László)
1a.
(nép)mesében:〉 vénasszony alakjában megjelenő gonosz lény
[a János vitézben] operenczia, óriásország, boszorka, tündérsziget, s több oly elem, mellyből a … nép szövi tarka regéit
(1845 Petőfi napjai)
Mint a boszorkák a mesében, úgy repültek
(1941 Örkény István)
[Berta] mesélt neki, bele az éjszakába. Ült az ágy végiben. Hirtelen felugrott, kiszaladt, otthagyta Fehérlófiával, boszorkákkal, a kicsi királyfival
(1979 Domahidy András)
2.
gonosz (vén)asszony, szipirtyó
Ez azon sokszor emlegetett asszonyság, kit Popákné a vén boszorka cím alatt szokott tisztelni
(1856 Jókai Mór)
pompásan változik át Nikó Lina, a szelidség báránybőrébe bujtatott anyós, harapós boszorkává
(1901 Budapesti Hírlap dec. 20.)
Tóthék Gyulája megkérdezte: „Na és mennyi lesz az?” A vén boszorka nekiesett: „Neked például semmi! Eriggy innen! Keress máshol munkát, ott megtudod”
(1956 Lengyel József)
3. (kedvesk)
〈temperamentumos, hamis(kodó), csintalan, gyakr. kacér fiatal nő v. serdülő lány megnevezéseként〉
De nem volt-e a kis boszorka ellenállhatatlan?
(1852 Kemény Zsigmond)
valóságos őrültje a csinos kis boszorkának
(1907 Ambrus Zoltán)
boszorkák ilyenkor [ti. a sétán] a zárda félénk, szemlesütős, hetente gyónó, minden nap áldozó liliomai! Járásuk pajzán, kipi-kopogós, térdet villantó tánc
(1956 Urbán Ernő)
ÖE: boszorkahad, boszorkanő, boszorkanyomás, boszorkaszer, boszorkaüst, boszorkavár
Sz: boszorkaság
Vö. ÉrtSz.; TESz. boszorkány; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások