bővítés fn 4B

1. ’a bővít igével kifejezett cselekvés’ ❖ a vers-ſzerznek, az elevenen való képzelés a nyelvnek bvítésére, ékesítésére és könynyen-hajóltatására leg-jelesſebb alkalmatosſágot ſzolgáltat (1781 Magyar Hírmondó 7444019, 467).

1a. ’az a művelet, munkálat, amelynek során vminek a nagyságát, terjedelmét stb. megnövelik, vmit kibővítenek’ ❖ a’ ki-mondás, nem egyéb, hanem a’ dolognak helyes el-adáſa, úgymint a’ melly valamelly dolgot mind azokban az ábrázatokban meg-mutogat, valamellyekben tsak lehet azt ſzemlélni; és ez az, a’ mellyben áll a’ helyes Bvítésnek vagy Amplificátiónak titka (1792 Mindenes Gyűjtemény 7457086, 334) | 15 új helyen létesültek 1215 kat. holdon újabb halastavak, míg öt régebbi helyen 408 kat. holdon bővítés történt (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Hogy minemű restaurálást és bővítést végzett Daniel István leégett kastélyán, arra sajnos adatokat nem találtam (1999 Természet Világa CD50).

1b. (Mat) ’az a művelet, amellyel a számkört kiegészítik rendsz. úgy, hogy vmely a számkör egészén addig nem értelmezhető művelet szélesebb v. teljes körben értelmezhető legyen rajta’ ❖ Az a követelés, hogy a kivonás más esetekben is el legyen végezhető, a számanyagnak a zérussal és a negativ számokkal való bővítését teszi szükségessé (1895 PallasLex. CD02) | Az irracionalitás problémáját nem a számfogalom olyan bővítésével oldották meg, hogy bármely két szakasz aránya kifejezhető legyen számmal (minden szakasznak legyen számmal kifejezhető hossza), hanem a diszkrét szám és a folytonos geometriai mennyiség megkülönböztetésével (1999 Természet Világa CD50).

1c. (Mat) ’az a művelet, amellyel egy törtet úgy alakítanak át, hogy annak nevezőjét és számlálóját ugyanazon, nullától különböző számmal v. egyéb kifejezéssel megszorozzák’ ❖ a tört értéke nem változik meg, ha számlálóját és nevezőjét egyenlő számokkal szorozzuk v. osztjuk. Képletben: a/b = am/bm. Az első a tört bővítése, a második a rövidítés (1897 PallasLex. CD02) | bővítés: […] olyan azonos átalakítás, melynek során egy x/y alakú kifejezést egy xz/yz alakú kifejezéssel helyettesítünk, ahol x, y és z kifejezéseket (pl. természetes számokat, polinomokat) jelentenek (1964 TermészettudományiLex. C5475, 613).

2. ’az a rész, amellyel kiegészítünk, megtoldunk, kibővítünk vmit’ ❖ a’ Másaknak az Anyai Nyelven való beszéltetése […] egyetlen egy eszköz arra, hogy a’ cultura és a’ nyelvben esett jobbítások ’s bővítések közönségessé tétessenek (1815 Kazinczy Ferenc C2566, 246) | A bővítésnek nem szabad igen kicsinek lenni, hogy a nagyobb tengelytávval biró kocsik is átmehessenek (1896 PallasLex. CD02) | Magát a dallammozgást viszont teljesen megtartja [a nyolc szótagos dal] azokkal a kisebb bővítésekkel, amit a nagyobb szótagszám megkövetel (1990 Magyar néprajz CD47) | Az egykor bokáig érő janicsárdolmány a 16. században combközépig rövidült. Elejének szárnyain a derékvonaltól indított háromszögű bővítés […] most megrövidülve jellegzetes rézsút szabott, csákóra vágott toldást mutatott (1997 Magyar néprajz CD47).

2a. ’az az épület(rész), amely későbbi hozzáépítéssel jött létre’ ❖ a vár zöme rendesen a hegytetőn, sziklacsúcson vagy meredek magaslaton áll, a későbbi bővítés a hegy vagy szikla oldalán lépcsőzetesen lefelé haladva kapcsolódik az anyavárhoz (1877 Századok CD57) | Helyeselhető, hogy a bővítés tervezője megtartotta a Medgyaszay-féle homlokzatkialakítást [a színházépületen] (1973 Winkler Oszkár CD52).

2b. ’az a szövegrész, amelyet utólag illesztenek vmely szövegbe v. szöveghez’ ❖ [a Plautus, Terentius és más szerzők műveiből románul megjelent verseskötetet] kétannyi bővítéssel magyar nyelven kiadta […] Domonkos Major László (1802 Verstár CD01) | [a gyűjtő] gyakran kevesli a mese egyszerű folyamát, s önszakállára oly bővítéseket csinál, melyek nem a nép szellemében vannak tartva (1861 Arany János C6505, 332) | [Apor Péter] az első fogalmazványt odaadta Csereinek, aki egész sor bővítést írt hozzá (1964 Tarnai Andor CD53) | a Tíz bizonyság-nak az akadémiai könyvtárban őrzött, Pázmány kézírásos bővítéseivel ellátott példányának még irodalma is van (1987–1988 Holl Béla 2019012, 734).

Sz: bővítési.

Vö. CzF. bővítés · bővités; ÉrtSz.; SzT.

bővítés főnév 4B
1.
a bővít igével kifejezett cselekvés
a vers-ſzerznek, az elevenen való képzelés a nyelvnek bvítésére, ékesítésére és könynyen-hajóltatására leg-jelesſebb alkalmatosſágot ſzolgáltat
(1781 Magyar Hírmondó)
1a.
az a művelet, munkálat, amelynek során vminek a nagyságát, terjedelmét stb. megnövelik, vmit kibővítenek
a’ ki-mondás, nem egyéb, hanem a’ dolognak helyes el-adáſa, úgymint a’ melly valamelly dolgot mind azokban az ábrázatokban meg-mutogat, valamellyekben tsak lehet azt ſzemlélni; és ez az, a’ mellyben áll a’ helyes Bvítésnek vagy Amplificátiónak titka
(1792 Mindenes Gyűjtemény)
15 új helyen létesültek 1215 kat.katasztrális holdon újabb halastavak, míg öt régebbi helyen 408 kat.katasztrális holdon bővítés történt
(1933 Az állatok világa ford.)
Hogy minemű restaurálást és bővítést végzett Daniel István leégett kastélyán, arra sajnos adatokat nem találtam
(1999 Természet Világa)
1b. (Mat)
az a művelet, amellyel a számkört kiegészítik rendsz. úgy, hogy vmely a számkör egészén addig nem értelmezhető művelet szélesebb v. teljes körben értelmezhető legyen rajta
Az a követelés, hogy a kivonás más esetekben is el legyen végezhető, a számanyagnak a zérussal és a negativ számokkal való bővítését teszi szükségessé
(1895 PallasLex.)
Az irracionalitás problémáját nem a számfogalom olyan bővítésével oldották meg, hogy bármely két szakasz aránya kifejezhető legyen számmal (minden szakasznak legyen számmal kifejezhető hossza), hanem a diszkrét szám és a folytonos geometriai mennyiség megkülönböztetésével
(1999 Természet Világa)
1c. (Mat)
az a művelet, amellyel egy törtet úgy alakítanak át, hogy annak nevezőjét és számlálóját ugyanazon, nullától különböző számmal v. egyéb kifejezéssel megszorozzák
a tört értéke nem változik meg, ha számlálóját és nevezőjét egyenlő számokkal szorozzuk v. osztjuk. Képletben: a/b = am/bm. Az első a tört bővítése, a második a rövidítés
(1897 PallasLex.)
bővítés: […] olyan azonos átalakítás, melynek során egy x/y alakú kifejezést egy xz/yz alakú kifejezéssel helyettesítünk, ahol x, y és z kifejezéseket (pl.például természetes számokat, polinomokat) jelentenek
(1964 TermészettudományiLex.)
2.
az a rész, amellyel kiegészítünk, megtoldunk, kibővítünk vmit
a’ Másaknak az Anyai Nyelven való beszéltetése […] egyetlen egy eszköz arra, hogy a’ cultura és a’ nyelvben esett jobbítások ’s bővítések közönségessé tétessenek
(1815 Kazinczy Ferenc)
A bővítésnek nem szabad igen kicsinek lenni, hogy a nagyobb tengelytávval biró kocsik is átmehessenek
(1896 PallasLex.)
Magát a dallammozgást viszont teljesen megtartja [a nyolc szótagos dal] azokkal a kisebb bővítésekkel, amit a nagyobb szótagszám megkövetel
(1990 Magyar néprajz)
Az egykor bokáig érő janicsárdolmány a 16. században combközépig rövidült. Elejének szárnyain a derékvonaltól indított háromszögű bővítés […] most megrövidülve jellegzetes rézsút szabott, csákóra vágott toldást mutatott
(1997 Magyar néprajz)
2a.
az az épület(rész), amely későbbi hozzáépítéssel jött létre
a vár zöme rendesen a hegytetőn, sziklacsúcson vagy meredek magaslaton áll, a későbbi bővítés a hegy vagy szikla oldalán lépcsőzetesen lefelé haladva kapcsolódik az anyavárhoz
(1877 Századok)
Helyeselhető, hogy a bővítés tervezője megtartotta a Medgyaszay-féle homlokzatkialakítást [a színházépületen]
(1973 Winkler Oszkár)
2b.
az a szövegrész, amelyet utólag illesztenek vmely szövegbe v. szöveghez
[a Plautus, Terentius és más szerzők műveiből románul megjelent verseskötetet] kétannyi bővítéssel magyar nyelven kiadta […] Domonkos Major László
(1802 Verstár)
[a gyűjtő] gyakran kevesli a mese egyszerű folyamát, s önszakállára oly bővítéseket csinál, melyek nem a nép szellemében vannak tartva
(1861 Arany János)
[Apor Péter] az első fogalmazványt odaadta Csereinek, aki egész sor bővítést írt hozzá
(1964 Tarnai Andor)
a Tíz bizonyság-nak az akadémiai könyvtárban őrzött, Pázmány kézírásos bővítéseivel ellátott példányának még irodalma is van
(1987–1988 Holl Béla)
Sz: bővítési
Vö. CzF. bővítés · bővités; ÉrtSz.; SzT.

Beállítások