bővített mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → bővít.

II. mn 12B

1. ’terjedelmében megnövelt, vmivel kiegészített, változatosabb, gazdagabb (tartalmú)’ ❖ Második sokkal bővített kiadás, egészen Magyarországra alkalmazva (1850 Pesti Napló 8658001, 4) | a Nap leánya, Hajnal, ennek palotája, kertjei […] bővített leírása mind oly sallang, melynek készítését Merényi úrnak fogja köszönni a magyar mythologia (1861 Arany János C6505, 337) | Szent László bővített legendája (1929 Bánlaky József CD16) | Hunyadi János bővített címere, amint azt V. László 1453-ban adományozta (1939 Magyar művelődéstörténet CD43) | beindulhat-e a Televízió kettes programjának bővített adása (1991 Tények könyve CD37) | ezt a megállapodást vagy ennek bővítettebb változatát nincs miért aláírniuk a munkáltatóknak (1995 Figyelő CD2601) | A tárgymutatóval kiegészített kiadvány jócskán bővítetten, kiegészítésekkel, újabb fordításokkal és jegyzetekkel együtt tartalmazza a szerző ugyanezen című művének korábbi kiadását (1999 Új Könyvek CD29).

1a. bővített újratermelés (Fil v. Közg) ’〈a marxista felfogás szerint:〉 a termelőeszközök és fogyasztási javak egyre nagyobb tömegének, ill. a társadalmi viszonyok egyre kiterjedtebb hálózatának létrehozása ugyanannak a termelési módnak a keretein belül’ ❖ A bővített újratermelés folyamatában a szükségletek a nehézipar termékeiben gyorsabban nőnek, mint a könnyűipari termékekben (1958 Népszabadság jún. 10. C1499, 3) | Minthogy a szocialista társadalom árutermelő társadalom, a szocialista bővített újratermelés körfolyamatában nagy szerepet kap a csere (1979 Varga György 1160001, 16) | [a kontraszelektált tanárjelölteknek] döntő szerepük lesz a kontraszelekció bővített újratermelésében (1988 Beke Kata 1012001, 71).

1b. (Zene) ’vmely nagyobb terjedelmű hangközzé átalakított 〈hangköz〉’ ❖ Az öthangú skála lépten-nyomon, szűkített és bővített szeptimen és nonakkordok egymás hátára hányva; az átélés és szükségszerűség azonban hiányzik (1910 Csáth Géza CD10) | bővített intervallum megfordítása szűkítettet (pl. bővített quarté szűkített quintet), szűkítetté bővítettet (pl. szűkített szexté bővített tercet [eredményez]) (1930 ZeneiLex. CD49) | A román és szlovák népdalokban a tritonus rendkívül érdekes kezelését figyelhetjük meg… Ezek a formák szülték a bővített kvint, szűkített kvint, és hasonló hangzatok szabad használatát (1976 Lampert Vera ford.–Bartók CD30).

2. (Nyelvt) ’olyan 〈mondatrész〉, amelyhez alárendelt mondatrész kapcsolódik’ ❖ figyelembe vesszük azt a példamondatot, amelyet Szinnyei annak a szemléltetésére közöl, hogy a „bővített alany” meg a „bővített állítmány” fogalma hogyan értelmezendő (1986 Lakó György CD30).

2a. bővített mondat ’〈gyakr. a tőmondattal szemben:〉 alárendelt mondatrésszel kiegészített mondat’ ❖ A magyar bővített mondat (1870 Magyar írók élete CD27) | Fogalmazástanításunk nem a tőmondatból indul ki, hogy az egyszerű bővített mondaton keresztül jusson el az összetetthez (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 33) | [érzéseit] ki tujda fejezni tőmondatokban vagy egyszerű bővített mondatokban (1966 A magyar irodalom története CD53) | Szenthe Pál minden mondatot, az egyszerű bővített mondatot is „kerekmondásnak” nevezi (1981 Vígh Árpád 1163002, 177).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bővített melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévbővít
II. melléknév 12B
1.
terjedelmében megnövelt, vmivel kiegészített, változatosabb, gazdagabb (tartalmú)
Második sokkal bővített kiadás, egészen Magyarországra alkalmazva
(1850 Pesti Napló)
a Nap leánya, Hajnal, ennek palotája, kertjei […] bővített leírása mind oly sallang, melynek készítését Merényi úrnak fogja köszönni a magyar mythologia
(1861 Arany János)
Szent László bővített legendája
(1929 Bánlaky József)
Hunyadi János bővített címere, amint azt V. László 1453-ban adományozta
(1939 Magyar művelődéstörténet)
beindulhat-e a Televízió kettes programjának bővített adása
(1991 Tények könyve)
ezt a megállapodást vagy ennek bővítettebb változatát nincs miért aláírniuk a munkáltatóknak
(1995 Figyelő)
A tárgymutatóval kiegészített kiadvány jócskán bővítetten, kiegészítésekkel, újabb fordításokkal és jegyzetekkel együtt tartalmazza a szerző ugyanezen című művének korábbi kiadását
(1999 Új Könyvek)
1a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
bővített újratermelés (Fil v. Közg)
〈a marxista felfogás szerint:〉 a termelőeszközök és fogyasztási javak egyre nagyobb tömegének, ill. a társadalmi viszonyok egyre kiterjedtebb hálózatának létrehozása ugyanannak a termelési módnak a keretein belül
A bővített újratermelés folyamatában a szükségletek a nehézipar termékeiben gyorsabban nőnek, mint a könnyűipari termékekben
(1958 Népszabadság jún. 10.)
Minthogy a szocialista társadalom árutermelő társadalom, a szocialista bővített újratermelés körfolyamatában nagy szerepet kap a csere
(1979 Varga György)
[a kontraszelektált tanárjelölteknek] döntő szerepük lesz a kontraszelekció bővített újratermelésében
(1988 Beke Kata)
1b. (Zene)
vmely nagyobb terjedelmű hangközzé átalakított 〈hangköz〉
Az öthangú skála lépten-nyomon, szűkített és bővített szeptimen és nonakkordok egymás hátára hányva; az átélés és szükségszerűség azonban hiányzik
(1910 Csáth Géza)
bővített intervallum megfordítása szűkítettet (pl.például bővített quarté szűkített quintet), szűkítetté bővítettet (pl.például szűkített szexté bővített tercet [eredményez])
(1930 ZeneiLex.)
A román és szlovák népdalokban a tritonus rendkívül érdekes kezelését figyelhetjük meg… Ezek a formák szülték a bővített kvint, szűkített kvint, és hasonló hangzatok szabad használatát
(1976 Lampert Vera ford.Bartók)
2. (Nyelvt)
olyan 〈mondatrész〉, amelyhez alárendelt mondatrész kapcsolódik
figyelembe vesszük azt a példamondatot, amelyet Szinnyei annak a szemléltetésére közöl, hogy a „bővített alany” meg a „bővített állítmány” fogalma hogyan értelmezendő
(1986 Lakó György)
2a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
bővített mondat
〈gyakr. a tőmondattal szemben:〉 alárendelt mondatrésszel kiegészített mondat
A magyar bővített mondat
(1870 Magyar írók élete)
Fogalmazástanításunk nem a tőmondatból indul ki, hogy az egyszerű bővített mondaton keresztül jusson el az összetetthez
(1953 Márki János–Koncz Endre)
[érzéseit] ki tujda fejezni tőmondatokban vagy egyszerű bővített mondatokban
(1966 A magyar irodalom története)
Szenthe Pál minden mondatot, az egyszerű bővített mondatot is „kerekmondásnak” nevezi
(1981 Vígh Árpád)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások