bővizű mn 20C4

1. ’nagy vízhozamú 〈folyóvíz〉, ill. nagy vízmennyiséget tartalmazó 〈állóvíz〉’ ❖ b viz tókat (1790 Mátyási József C3061, 12) | A’ domb’ gerinczét ’s különösen alsó végét sűrű csalit fedé, mellyből egy tiszta, bő vizű patak ömlött alá (1838 Vörösmarty Mihály 8524422, 80) | [a mérnök] száz bővizű ártézi kúttal és ezernyi szétfutó csatornával akarja ellátni a határt (1913 Móricz Zsigmond C3222, 285) | bővízű folyam (1941 Kádár Erzsébet 2041011, 559) | a karsztfennsík tövében mindenfelé bővízű, tiszta források fakadnak (1987 Antalffy Gyula 1004001, 79).

2. (ritk) ’csapadékban, folyóvízben v. vízkészletben gazdag 〈terület〉’ ❖ 10.000 holdas bővizű területen (1901 Budapesti Hírlap szept. 22. C0056, 19) | tudtam, hogy [a nimfák] barlangokban laknak, bővizű szigeteken (1952 Márai Sándor 9421019, 103) | a Rábca, a Rába, az Ikva állandóan édes vízzel gazdagította a lápos területet, amely így rendkívül bővizűvé vált (1958 Magyar Nemzet aug. 10. C0354, 5).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

bővizű melléknév 20C4
1.
nagy vízhozamú 〈folyóvíz〉, ill. nagy vízmennyiséget tartalmazó 〈állóvíz〉
b viz tókat
(1790 Mátyási József)
A’ domb’ gerinczét ’s különösen alsó végét sűrű csalit fedé, mellyből egy tiszta, bő vizű patak ömlött alá
(1838 Vörösmarty Mihály)
[a mérnök] száz bővizű ártézi kúttal és ezernyi szétfutó csatornával akarja ellátni a határt
(1913 Móricz Zsigmond)
bővízű folyam
(1941 Kádár Erzsébet)
a karsztfennsík tövében mindenfelé bővízű, tiszta források fakadnak
(1987 Antalffy Gyula)
2. (ritk)
csapadékban, folyóvízben v. vízkészletben gazdag 〈terület〉
10.000 holdas bővizű területen
(1901 Budapesti Hírlap szept. 22.)
tudtam, hogy [a nimfák] barlangokban laknak, bővizű szigeteken
(1952 Márai Sándor)
a Rábca, a Rába, az Ikva állandóan édes vízzel gazdagította a lápos területet, amely így rendkívül bővizűvé vált
(1958 Magyar Nemzet aug. 10.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások