akármelyik ált nm 22C2

1. (mn-i értékben, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val) (átv is) ’több közül tetszőlegesen vmelyik, akármely’ ❖ akármelyik nemzettel vetekedhetnék (1795 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7156004, 182) | Párisban a világhirű könyvkiadó-vállalatok bolt-kirakatán túltesz akármelyik kisvárosunk könyvkereskedésének kirakata (1885 Salamon Ferenc 8402015, 442) | Akármelyik szemszögből nézzük is a dolgokat, a szoftver csodálatos dolog (1987 Pajor Gábor 1116001, 3).

1a. ’〈kérdésre adott kitérő feleletként〉’ ❖ ÉrtSz.

1b. (tagadó szerkezetben) ’bármely jelentéktelen, közönséges 〈dolog, személy〉’ ❖ Ily tréfa nem terem akármelyik bokorba (1964 Jékely Zoltán ford.–Corneille 9278107, 319) | Nem akármelyik […], hanem a tőzsdei körökben jól ismert, legendás játékos [nyilatkozott] (2000 Figyelő CD2601).

2. (fn-i értékben, egysz 3. sz-ű birtokszóként, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val) ’tetszőlegesen a szóban forgó személyek, dolgok vmelyike’ ❖ A és B nevü két vas golyobis; […] Az A vasban gondollyunk két réſzt, az B-ben egyet, melly amannak akár mellyikével egyezzen (1777 Molnár János 7232010, 116) | ſokkal egéſzségeſebbnek is találták a’ leg-nagyobb Orvoſok az illyen kevertt Kávét, a’ magános terméſzet ſzerént való Kávénál. – De akármellyikét iſzſza az érdemes Olvasó, hogy káros ne légyen egéſzségének – ez a’ mi ſzíves kívánságunk! (1790 A folyó és versbéli beszéd példái 7066003, 221) | ha a püspökök akármelyikétől hír érkezik, azonnal jelentsétek (1984 Szabó Magda 9630001, 166).

2a. (csak tbsz-ú birt szjellel, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val) ’a szóban forgó személyek közül tetszőlegesen vmelyik’ ❖ többet adhatna érette, mint akármellyikünk magunk között (1816 Kisfaludy Sándor 8243059, 310) | Akármelyikünk leli meg [a medált], osztozunk az árán (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706006, 49) | Értek hozzá annyit, mint akármelyikük! (1967 Vágó Márta 1158006, 268).

J: bármelyik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. akár-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

akármelyik általános névmás 22C2
1. (mn-i értékben, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val) (átv is)
több közül tetszőlegesen vmelyik, akármely
akármelyik nemzettel vetekedhetnék
(1795 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai)
Párisban a világhirű könyvkiadó-vállalatok bolt-kirakatán túltesz akármelyik kisvárosunk könyvkereskedésének kirakata
(1885 Salamon Ferenc)
Akármelyik szemszögből nézzük is a dolgokat, a szoftver csodálatos dolog
(1987 Pajor Gábor)
1a.
〈kérdésre adott kitérő feleletként〉
ÉrtSz.
1b. (tagadó szerkezetben)
bármely jelentéktelen, közönséges 〈dolog, személy〉
Ily tréfa nem terem akármelyik bokorba
(1964 Jékely Zoltán ford.Corneille)
Nem akármelyik […], hanem a tőzsdei körökben jól ismert, legendás játékos [nyilatkozott]
(2000 Figyelő)
2. (fn-i értékben, egysz 3. sz-ű birtokszóként, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val)
tetszőlegesen a szóban forgó személyek, dolgok vmelyike
A és B nevü két vas golyobis; […] Az A vasban gondollyunk két réſzt, az B-ben egyet, melly amannak akár mellyikével egyezzen
(1777 Molnár János)
ſokkal egéſzségeſebbnek is találták a’ leg-nagyobb Orvoſok az illyen kevertt Kávét, a’ magános terméſzet ſzerént való Kávénál. – De akármellyikét iſzſza az érdemes Olvasó, hogy káros ne légyen egéſzségének – ez a’ mi ſzíves kívánságunk!
(1790 A folyó és versbéli beszéd példái)
ha a püspökök akármelyikétől hír érkezik, azonnal jelentsétek
(1984 Szabó Magda)
2a. (csak tbsz-ú birt szjellel, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val)
a szóban forgó személyek közül tetszőlegesen vmelyik
többet adhatna érette, mint akármellyikünk magunk között
(1816 Kisfaludy Sándor)
Akármelyikünk leli meg [a medált], osztozunk az árán
(1936 Tersánszky Józsi Jenő)
Értek hozzá annyit, mint akármelyikük!
(1967 Vágó Márta)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. akár-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások